Kijev sürgős konzultációkra szólította fel az 1994-es budapesti memorandum aláíró országait

Az ukrán külügyi tárca szerint az orosz agresszió és azoknak a feltételeknek a megsértése, amelyek alapján Ukrajna lemondott az atomfegyverekről, aláássák a nukleáris fegyverek elterjedését gátló nemzetközi rendszert

MH/MTI – 2018.12.05. 21:01 –

Az ukrán külügyminisztérium azzal a felhívással fordult a budapesti memorandum aláíró országaihoz, hogy sürgősséggel tartsanak konzultációkat a dokumentumban foglalt kötelezettségek teljes körű betartása, valamint Oroszországnak az Ukrajnával szembeni agressziójának mihamarabbi beszüntetése érdekében - hozta nyilvánosságra a tárca szerdai közleményében.

Kijev emlékeztetett arra, hogy 24 évvel ezelőtt - 1994-ben - Ukrajna lemondott atomfegyvereiről cserébe biztonságának szavatolásáért, amit Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Oroszország aláíróként garantált a Budapesten létrejött memorandumban. A dokumentum aláírói egyebek mellett vállalták, hogy tartózkodnak Ukrajna területi épsége, politika függetlensége ellen irányuló erővel való fenyegetéstől, illetve erő alkalmazásától. Az Ukrajna biztonságát garantáló országok kötelezték magukat arra, hogy semmilyen fegyvert soha nem fognak Ukrajnával szemben használni. Éppen ezek a garanciák tették lehetővé akkor azt, hogy az ukrán parlament ratifikálja az atomsorompó egyezményt - mutatott rá a külügyminisztérium. 

November 25-én Oroszország újabb agressziós cselekményt hajtott végre Ukrajna ellen azzal, hogy fegyveresen megtámadott ukrán hadiakókat a Fekete-tengeren a Kercsi-szoros közelében. "Ez az arcátlan és alattomos támadás része annak az agressziónak, amelyet Oroszország 2014. február 20. óta folytat Ukrajna ellen" - emelte ki a minisztérium közleményében. 

A tárca leszögezte, hogy az orosz agresszió, valamint megsértése azoknak a feltételeknek amelyek alapján Ukrajna lemondott az atomfegyverekről, aláássák a nukleáris fegyverek elterjedését gátló nemzetközi rendszert, és "meghatározza a kapcsolatok jövőjét azokkal az országokkal, amelyek az ilyen típusú fegyverek előállításának útját választják". "Az ukrán külügyminisztérium  ezért november 27-én a budapesti memorandum 6. pontja alapján az aláíró országokhoz fordult azzal a felhívással, hogy tartsanak sürgős konzultációkat" - írta a tárca a közleményben. 

Volodimir Omeljan ukrán infrastrukturális miniszter közben szerdán a Facebookon azt írta, hogy Moszkva továbbra is "kézi vezérléssel a Kreml akarata" szerint hol kinyitja, hol elzárja a Kercsi-szorost az ukrán kereskedelmi hajók előtt, ami miatt a két fő Azovi-tengerparti ukrán kikötőváros, Bergyanszk és Mariupol áruszállításuknak több mint felét veszítették el, ezért át kell térniük a négynapos munkahétre és elbocsátásokra is kényszerülnek.  Szavai szerint jelenleg 29 hajó vár áteresztésre a Krecsi-szorosnál, a Fekete-és az Azovi-tenger közti egyetlen átjárónál, 11 további vesztegel a kikötőkben.

Petro Porosenko ukrán elnök a Bloombergnek adott, az UNIAN ukrán hírügynökség által idézett szerdai interjújában megismételte, hogy Ukrajna azt szeretné, ha a NATO megerősítené jelenlétét a Fekete-tengeren, és lehetőség szerint az Azovi-tengeren is jelen lenne.