Folytatták a hatalmas tüntetést a franciák, de Macron még csak az országban sincs

Közel félszázan megsérültek a tüntetéseken a napokban, egy ember meg is halt - Az államfő Merkellel találkozott

MH/MTI – 2018.11.18. 15:19 –

Mintegy 3500 francia civil 87 helyszínen folytatta vasárnapra virradó éjjel az üzemanyag adójának emelése ellen előző nap meghirdetett tüntetést, s délután csaknem 150 helyen folytatódtak az útblokádok - közölte vasárnap Christophe Castaner belügyminiszter.

  A belügyminisztérium összesítése szerint szombaton 288 ezren tiltakoztak több mint 2 ezer helyszínen. Az útblokádoknál történt balesetekben egy ember szombat délelőtt meghalt, 409-en megsérültek, köztük 14-en súlyosan. A rendőrség 273 embert állított elő, köztük 73-at az éjszakai incidenseken, s 157-en kerültek őrizetbe. 

Az interneten felháborodott autósok által néhány hete indított, a gépkocsikban kötelezően tartandó láthatósági sárga mellényről elnevezett sárga mellényesek mozgalma nagyobb útkereszteződések, benzinkutak, bevásárló központok, repülőterek, pályaudvarok, autópályák le- és felhajtóinak elfoglalására, valamint a városok körüli körgyűrűkön forgalomlassító akciókra kérték az autósokat szombaton az üzemanyagok környezetvédelmi adójának jövőre tervezett emelése miatt. 

francia tüntetők

"Sárgamellényes" francia tüntetők Párizsban /Fotó: AFP

A városokban rendezett békés tüntetéseken nem történtek rendbontások, az incidensek a blokádokon vagy a forgalomlassító akciókon a tüntetők és a megmozdulást nem támogató autósok között robbantak ki. A helyszínekre több ezer rendőrt vezényeltek ki, köztük 28-an sérültek meg. 

"Nyugtalanító volt az éjszaka. Voltak támadások, verekedések, késelések a sárga mellényesek között. Egyes helyeken sok volt az alkohol, és erőszakos magatartásra ösztönzött egyeseket, ez pedig elfogadhatatlan" - mondta a miniszter. Christophe Castaner a szombat esti halálos balesetre emlékeztetve arra kérte a spontán szerveződő akciót meghirdetőket, hogy minden megmozdulást jelentsenek be azért, hogy azokat a rendőrség biztosítani tudja. 

A pártoktól és szakszervezeti támogatásoktól mentes, spontán módon, a közösségi oldalakon szervezett megmozdulás az egész országra kiterjedt és a francia kormány gazdaságpolitikája, valamint Emmanuel Macron államfő elleni elégedetlenség kifejeződése lett.

Francia elemezők szerint jóllehet a franciák háromnegyede támogatja a sárga mellényeseket, a részvétel a tüntetéseken a vártnál kisebb volt, az ország nem bénult le, s ez némi mozgásteret ad a kormánynak, amely már jelezte, hogy nem változtat a környezetvédelmi adót érintő politikáján. 

"Az ökológiai adópolitikában folytatjuk a megkezdett utat. Felelőtlenség lenne nem folytatni" - mondta vasárnap Francois de Rugy környezetvédelmi miniszter a Le Parisien című napilapban megjelent interjúban. 

"Azért választottak meg minket, hogy rendezzük a ránk maradt problémákat és folytatni fogjuk fáradhatatlanul. Mindenképpen fel kell számolni az autózás, a benzin, a gázolaj csapdáját, amelybe mindannyian régóta beleestünk" - fogalmazott a tárcavezető. 

Francois de Rugy elutasította azt a feltételezést, hogy az államfő, akinek a tetszési mutatója a 25 százalékos mélypontra süllyedt, elvesztette volna az irányítást.  

"Szerintem inkább a türelmetlenség kifejeződése történt. Nagyon erős a várakozás az eredményekre, amit nagyon nehéz 18 hónap (kormányzás) után kielégíteni. És nem a nehézségek előtti kapitulálással fogjuk a válaszokat megtalálni" - hangsúlyozta a miniszter. 

Sébastien Lecornu, az önkormányzatokért felelős államtitkár a Le Journal du Dimanche című napilapnak adott interjúban úgy vélte, hogy a mintegy félmillió eurós rezsicsökkentő csomagban az energetikai átmenet támogatására szerdán bejelentett kompenzációs intézkedések "promócióját" folytatni kell. A lapban közzétett felmérés szerint viszont a franciák 62 százaléka úgy véli, hogy "a vásárlóerőt előnyben kell részesíteni, s lassabban kéne az energetikai átmenettel haladni".

Macron a Bundestagban: Franciaországnak és Németországnak új fejezetet kell nyitnia Európa történetében

Franciaországnak és Németországnak új fejezetet kell nyitnia Európa történetében, mert az Európai Unió a mai állapotában nem tud megbirkózni az előtte álló kihívásokkal - hangsúlyozta Emmanuel Macron francia államfő vasárnap Berlinben a német szövetségi parlamentben (Bundestag) elmondott beszédében.

A világháborúk, a diktatúrák, a jelenkori háborúk és a terrorizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen elmondott ünnepi beszédében kiemelte: "még nem fogtuk fel teljesen a jelentőségét a kornak, amelyben élünk".

"A fenyegető biztonsági helyzet, a klímaváltozás, a digitalizáció által megindult változás, a mesterséges intelligencia forradalma, a mezőgazdaság átalakulása, a migráció kihívása" mind-mind olyan ügy, amelynek megoldására nincs felkészülve az EU, mert nem ilyen megpróbáltatásokra tervezték. Ezért "össze kell szednünk a bátorságunkat egy új fejezet megnyitásához, tartozunk ezzel Európának és mindazoknak, akik az utóbbi hetven évben a békés Európa felépítésén dolgoztak" - mondta a francia államfő.

Franciaország és Németország a második világháború után a partnereikkel együtt "összefűzte Európát"és megteremtette az egységes belső piacot, amely ösztönzi a kereskedelmet és a versenyt. Azonban "legyünk őszinték, lássuk be, hogy határőrizeti politikánk, közös védelempolitikánk, viszonyulásunk a digitális világhoz és pénzügypolitikai függetlenségünk mind olyan terület, amellyel törvényeink mostohán bánnak és amelyekhez az EU egy kezdő félénkségével közelít".

Franciaországnak és Németországnak éppen ezeken a területeken kell "felelősséget vállalnia", a két országnak együtt kell küzdenie egy "modern, hatékony és demokratikus európai szuverenitás" kialakításáért - mondta Emmanuel Macron. Aláhúzta, hogy ez az európai szuverenitás csak Franciaország és Németország kezdeményezésére jöhet létre. Ebben a munkában "nem lehetnek tiltott gondolatok, meg kell haladni a tabukat és a szokásainkat".

Az európai szuverenitás gondolata "félelmet kelt", ami természetes, hiszen azt jelenti, hogy mindenkinek le kell mondania nemzeti szuverenitása egy részéről. Mindenkinek át kell helyeznie a közösség szintjére saját döntési hatásköre egy részét a külpolitika, a védelempolitika, a migrációs- és a nemzetközti fejlesztési politika területén, és meg kell osztania a többiekkel államháztartása "növekvő részét, akár az adóbevételek egy részét is" annak érdekében, hogy megvalósuljon a közös védelem, az euró pedig önálló költségvetéssel rendelkező nemzetközi valuta legyen, és létrejöjjön a közös szabályok alapján tevékenykedő "európai menekültügyi hivatal" - fejtette ki a francia államfő.

Mint mondta, a világ válaszút előtt áll, vagy behódol a "lelkiismeret nélküli technológia", az "emlékezet nélküli nacionalizmus" és az "értékek nélküli fanatizmus" előtt, vagy elkezd küzdeni azért, hogy a fejlődés eredményei az egész emberiség javát szolgálják.

Európában éppen most formálódik ki a digitalizáció "új modellje", amely az innovációt az adatvédelemmel és a szabályozással együtt kezeli, Európában indult el az "energetikai fordulat és a harc a klímaváltozás ellen", és Európából indulnak ki új kezdeményezések multilaterális - többoldalú megállapodásokon alapuló - világkereskedelem, a biztonságpolitika, a migrációs politika és a környezetvédelmi politika területén.

"Ennek az Európának, és benne a francia-német fogatnak az a feladata és a kötelessége, hogy ne engedje káoszba zuhanni a világot, és elindítsa egy békés úton" - mondta Emmanuel Macron.

Ehhez "Európának meg kell erősödnie és több szuverenitást kell szereznie", mert nem tudja beteljesíteni feladatát és kötelességét, ha "a nagyhatalmak játékszere lesz", ha nem vállal nagyobb felelősséget a biztonságáért és védelméért, és ha "a világpolitikában megelégszik az alávetetteknek járó szereppel" - tette hozzá a francia államfő.

"Túl sok hatalom akar megfékezni minket, és ezért beleavatkoznak a nyilvánosság előtt folytatott vitáinkba, megtámadják nyílt demokráciánkat és megpróbálnak kijátszani minket egymás ellen" - mondta, aláhúzva, hogy az mindezzel szemben az egység a legnagyobb erő.

Azonban az egység nem jelent feltétlenül teljes egyetértést és egyszínűséget, Európa előrehaladásához el kell fogadni az "eltérő ütemek és szövetségek" sokféleségén alapuló fejlődést, vagyis azt, hogy országok valamely csoportja összefog egy-egy ügy megvalósítására. Erre példa az euró vagy a schengeni övezet - mondta Emmanuel Macron, hozzátéve, hogy az ilyen együttműködéseket mindig a nyitottságra és az "egyesült Európa" érdekének érvényesítésére kell építeni.

Az ünnepség után a francia államfő megbeszélést folytatott Angela Merkel kancellárral. A tárgyalás előtt tett sajtónyilatkozatukban mindketten kiemelték, hogy a jövő májusi európai parlamenti választásig tartó fél év a konkrét döntések időszaka lesz. Így a két ország már december közepére elkészíti közös, részletes reformjavaslatát az EU és az euróövezet továbbfejlesztéséről, januárban pedig aláírják a német-francia alapszerződés, az Elysée-szerződés átdolgozott változatát.

Angela Merkel a francia államfőt tegezve megjegyezte: "arról beszéltél, hogy válaszút előtt állunk, és én is pontosan ezt érzem", most, hogy lassan a második világháború utolsó szemtanúi is távoznak az élők sorából, Németországnak és Franciaországnak mindent meg kell tennie Európa örökségének védelméért és a közösség megújításáért. 

Emmanuel Macron kiemelte: "Európa természetesen nem csak Németországból és Franciaországból áll, de az előrelépéshez német-francia egyetértésre van szükség".