„Fokozni kell a Corvinus növekvő teljesítményét”

Lánczi: Cél, hogy a BCE Európa száz legjobb egyeteme közé kerüljön

Szalai Laura – 2018.11.17. 01:21 –

A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) megújulása nem radikális, hanem jól ütemezett folyamat lesz, amelynek célja a világszínvonal elérése – fogalmazott az intézmény rektora azon a tájékoztatón, amelyet a hallgatóiknak tartottak.

„A Corvinus növekvő teljesítményét kell tovább fokozni ahhoz, hogy az intézmény ugyanazt tudja nyújtani a jelentkezőknek, mint bármely nyugat-európai egyetem” – hangsúlyozta Lánczi András csütörtökön. A BCE vezetése azzal kapcsolatosan tartott fórumot a hallgatóknak, hogy az egyetem jövő július 1-jétől alapítványi formában működik tovább.

A rektor – az intézmény tájékoztatása szerint – hangsúlyozta: a cél, hogy tudományterületén a BCE a világ kétszáz és Európa száz legjobb egyeteme közé kerüljön. Leszögezte, a Corvinus továbbra is közgazdasági, társadalomtudományi és üzleti területen fog működni, és nem lesz profitorientált intézmény.

Lánczi András az akadémiai célok közül kiemelte az egy oktatóra jutó hallgatók arányának javítását, az oktatási programfejlesztések terén pedig nagyobb hangsúlyt fog kapni a doktori és mesterképzés, valamint a vezetőképző programok. Fontos szerepet kap majd a kétnyelvűség, emelik a külföldi oktatók számát, és cél, hogy az idegen nyelvű képzésekben résztvevők arányát a jelenlegi húszról negyvenöt százalékra növeljék 2030-ig. A tájékoztatón Pavlik Lívia a 2020-tól bevezetendő új ingyenes képzési lehetőség, a Corvinus-ösztöndíjprogram tervének bemutatásakor kiemelte, hogy mivel nem állami finanszírozásról van szó, így az állami ösztöndíjjal maximálisan igénybe vehető félévek számába nem számít bele a Corvinus-ösztöndíj keretében eltöltött félévek száma. A kancellár elmondta: már dolgoznak azon, hogy a jelentkezők a központi felvételi eljárásban az önköltséges finanszírozási formán belül külön meg tudják jelölni a Corvinus-ösztöndíjas és az ösztöndíjjal nem támogatott, „sima” önköltséges formát az adott szakra. Hangsúlyozta, hogy 2019-ben még hagyományos, állami és költségtérítéses helyeket érhetnek el a jelentkezők, a változás csak 2020-ban lép életbe.


Pozitív tapasztalatok a duális képzésben

Jobb tanulmányi eredménnyel, alacsonyabb lemorzsolódási aránnyal, jobb munkamorállal és kedvezőbb vállalati értékeléssel rendelkeznek az azonos szakon tanuló társaikhoz képest a duális képzésre járók az egyetemek tapasztalata alapján – derült ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ)lapunkhoz eljuttatott elemzéséből. Az ÁSZ közölte, a felsőoktatási szektorba bevont magántőke hatásait, ezen belül a duális képzési rendszert vizsgálta. Rámutattak, 2015-ről 2017-re ugyan háromszorosára nőtt a hallgatók száma, de az így is alacsonynak tekinthető, mintegy ezerötszáz tanuló nem tudott érdemi hatást gyakorolni a felsőoktatás képzési rendszerére. Ennek egyik oka, hogy az egyéb képzésekhez képest jelentős leterheltséget jelent a duális képzési forma.