Nagy OttóA szenesember és az ellenzék

Álláspont. Sok éve gyakoriak voltak az ilyen párbeszédek: Számlával vagy számla nélkül? – Számlával. – Akkor plusz áfa!

Nagy Ottó – 2018.11.14. 01:36 –

Manapság az ilyen beszélgetések egyre ritkábbak, mert a számlaadók is szeretnek nyugodtan aludni, jó részük felismerte, nem az a lényeg, hogy mennyi pénz van a zsebében, hanem az, hogyan áll a könyvelése és a bankszámlaegyenlege. Eszmélnek a számlát kapó cégek, vállalkozók is, mert hiába kerül többe az adott cikk vagy szolgáltatás, az áfát visszaigényelhetik, a kifizetett összeggel költségeik is nőnek, míg a csak „nettóba” összeget nem tudják elszámolni.

A kormány viszont még a vállalkozóknál is korábban sok mindent felismert, például hogy csökkenteni kell a terheiket, a kiadásaikat, mert akkor szívesebben, bátrabban és becsületesebben vállalkoznak. És intézkedéseinek hatására a gazdaság azon része, amely fekete volt, mint egy szenesember, elkezdett fehéredni. Bár még van rajta mit sikálni, de most már minimum szürke, annak is valamelyik világosabb árnyalata.

Ehhez a folyamathoz tegnap további „tisztítószert” adott a kormány. De eddig sem csak adókönnyítésekkel operált az állam, az adóhatóság is stílust váltott. Ma már nem üldözi a vállalkozókat, hanem együttműködésre törekszik velük, és ha a cégek netán elmulasztanak valamit, akkor nem azonnal bírságot kapnak, hanem észszerű keretek között lehetőséget a korrigálásra. Ezt az új stílust is díjazták a vállalkozások: az elmúlt nyolc évben folyamatosan nőttek az adóbevételek.

Amelyek – ebben biztosak lehetünk, hiszen az Országgyűlés tegnap elfogadta a kormány legfrissebb adócsomagját – tovább emelkednek. Az adócsomag többek között nyolcról tizenkétmillió forintra emelte az egyéni vállalkozások alanyi adómentességének értékhatárát, amit az indoklás szerint a gazdaság növekvő teljesítménye tesz lehetővé, és hatszázötvenezer adózónak jelenthet könnyebbséget. Hasonlóképpen a 2010 óta az adózással kapcsolatos, azt közvetve vagy közvetlenül érintő változások, amelyeket megszoktunk, kezdve az elektronikus pénztárgépektől egy sor alapvető élelmiszer ötszázalékos áfájáig, a kisebb a szociális hozzájárulástól a magasabb összegű minimálbérig és garantált bérminimumig. De könnyű dolgunk volt, mert ezek a változások nem hátra-, hanem előrevitték a vállalkozásokat és velük a gazdaságot.

A változások közé tartozik a minimálbér is, amelynek jövő évi mértékéről tegnap kezdődtek meg a tárgyalások. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, a kormánynak az az érdeke, hogy a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek egyezségével jöjjön létre a megállapodás. Amin a kormány nem kíván változtatni, hiszen az érdekképviseletek is elismerik, hogy eredményes, mindenki által elfogadott, történelmi jelentőségű egyezség született két évvel ezelőtt.

Érdemes még kiemelni, hogy a képviselők tegnap elfogadták a kedvezményes, ötszázalékos áfakulcs alkalmazását 2023 végéig azon új építésű lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek idén november elsején végleges építési engedéllyel rendelkeztek. De ezen nincs mit csodálkozni, a kormány ezt az intézkedést megígérte, és most teljesíti is, amivel támogatja a gazdasági növekedés egyik bázisát adó építőipart. És azon keresztül megint csak a családokat. Hogy mennyire, ehhez legyen elég annyi, hogy december 1-jével megnyílik a tízmillió forintos kedvezményes kamattámogatású kölcsön igénylésének lehetősége a kétgyermekes családok számára.

Hogy kik voltak azok, a boldogulásunkat állandóan szem előtt tartó képviselők, akik nem szavazták meg az adócsomagot, azzal most ne törődjünk. Állandó jajveszékelésükről úgyis megismerjük őket.