Kacsoh DánielLejárt szavatosságú liberalizmus

Álláspont. A balliberális tábor univerzális, mondhatni határokon átívelő fegyvere a jobboldallal szemben az úgynevezett antiszemita kártya kijátszása

Kacsoh Dániel – 2018.11.13. 04:04 –

Ezzel az eszközzel él mostanság Guy Verhofstadt, aki szerint az Orbán-kormány xenofób kampányt folytat Európa ellen, de a CEU-n oktató Csaba László is, aki meg a Népszavának panaszkodott a Soros-egyetem sorsáról. Mindezek nyomán érdemes feltenni a kérdést: mit tettek liberálisék az antiszemitizmus visszaszorítása ellen az elmúlt évtizedekben Magyarországon, és mit tett a polgári oldal?

Az első felvetésre a teljesség igénye nélkül sorolhatjuk: rengeteg elhatárolódás, a magyar nemzet kollektív hibáztatása, a barnaveszélyre figyelmeztető kisebb-nagyobb tüntetések, mindezeken túl pedig a polgári tábor heves ostorozása. Volt itt demokratikus charta, temérdek aláírásgyűjtés, díjak visszaadása és persze megszámlálhatatlanul sok értelmiségi jajveszékelés tévéstúdiókban, a náci időket idéző Fideszt emlegetve. Nem is olyan régen az volt a legfőbb hisztiforrás, hogy a 2010 óta regnáló kormány összekacsint a szélsőséges Jobbikkal, márpedig ez az európaiság egyértelmű elutasítása. Persze mindezt még azt megelőzően visszhangozta a „függetlenobjektív” sajtó, hogy Vona Gábor ellátogatott a Spinoza Házba, vagy éppen Ady-verset szavalt az ellenzéki 24.hu videójában.

Viszont Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként sem törvényt fabrikált a Magyar Gárda ellen, inkább a Kossuth téren demonstrált az ordas jobboldali eszmék miatt Kolompár Orbánnal, a Kuruc.infót békén hagyta, ahogy a holokauszttagadást és a gyűlöletbeszédet sem büntette, mondván: szólásszabadság van. Mindez megfelelt a Soros-féle TASZ „szakmai álláspontjának” is.

A szemforgató ballib hozzáállást jól jellemzi egy 2013-as eset. A Zsidó Világkongresszus Budapesten tartotta közgyűlését, és a rendezvény előtt szélsőségesek Adj gázt! elnevezéssel szerveztek gusztustalan akciót. Miután a belügyminiszter betiltotta a nyilvánvaló provokációt, a haladó megmondóemberek a gyülekezési szabadság sérelmét kezdték emlegetni.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija most lapunknak nyilatkozva fejtette ki, hogy kormányzati támogatással indít egy európai szintű holokauszt-monitoringprogramot a Tett és Védelem Alapítvány. Merthogy jelen állás szerint a minket rendre holmi morális felsőbbrendűséggel kioktató nyugati államokban konkrét fizikai fenyegetettségben élnek a zsidó közösségek, részben a kozmopolita, multikulti-szerelmes véleményvezérek új kedvencei, a muszlim bevándorlók miatt. Friss adat, hogy Franciaországban hetven százalékkal nőtt az antiszemita cselekmények száma. De hasonló veszélyt jelentenek azok a szélsőbalos formációk, amelyek a terrorizmusba hajló palesztin szabadcsapatokat támogatják, Sorossal az élen. Minap a nácik áldozatainak emlékművénél tartottak Izrael-ellenes tüntetést Amszterdamban.

Mégis a holland Judith Sargentini és kartársai sokadszor is Magyarországot találják meg lejárt szavatosságú vádjaikkal. A kormány azonban nem pusztán kikéri magának a temérdek hazugságot, hanem cselekvő módon lép fel: lássuk, önöknél mi a helyzet a zsidó közösségek vallási szabadságával és biztonságával? Fontos lenne továbbá, hogy végre arról is szó essen, milyen hatékony megoldások lehetségesek. Hazánk, illetve a jobboldal ebben is példamutató: a közösségek védelméről 2011 óta az alaptörvény, illetve a büntető- és a polgárjogi kódex is jogi szankcionálási lehetőséget biztosítva rendelkezik.

A világ tehát megfordult, az ideológiailag és politikailag egyaránt motivált álmorális vádak visszahullnak a nyílt társadalom képviselőire.