Matolcsy György: Példaértékű a Kína és Kelet-Közép-Európa közötti együttműködés

Eurázsia építéséről beszélt Orbán Viktor +GALÉRIA

MH/MTI – 2018.11.09. 10:51 –

Az elmúlt években példaértékűvé vált a 16+1-es Kína és Kelet-Közép-Európa (KKE) közötti együttműködés - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a csoport jegybankelnökeinek találkozóján pénteken Budapesten.

1.jpg

A képre kattintva galéria nyílik Fotó: Hegedüs Róbert/Magyar Hírlap

Matolcsy emlékeztetett: a 16+1-es együttműködés 2011-ben indult, részét képezi a Selyemút-kezdeményezésnek, amely az Európa és Kína közötti kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza az oktatás, a kutatás, a kultúra, a tudásmegosztás területén. A 16+1-es együttműködésnek kiemelt területe a pénzügyi infrastruktúra kifejlesztése. Kína bizonyította, hogy vezető szerepet játszik a pénzügyi infrastruktúra fejlesztésében, érdemes a kínai tapasztalatokból tanulni - szögezte le.

Eurázsia építéséről beszélt Orbán Viktor
Új, többpólusú gazdasági világrend van kialakulóban, az új erőközpontok között pedig Kína áll az első helyen - mondta Orbán Viktor, aki a kelet-közép-európai régió országait is felemelkedő erőközpontnak nevezte, rámutatva: azok a következő 5-10 évben Európa gazdasági motorját adják.
 A két felemelkedő központ gazdasági kapcsolatainak erősítését hangsúlyozva rámutatott: Kínához ideológiamentesen kell közelíteni, "el kell fogadni, hogy különbözőek vagyunk", különbözően irányítjuk országainkat. A feladat szerinte nem az ítélkezés, hanem a közös érdekek keresése.Orbán Viktor méltatta a Magyarország és Kína között fennálló 70 éves diplomáciai kapcsolatot. Emellett az új korszak sikertörténetének nevezte a térség és Kína gazdasági kapcsolatát. A tizenhat régiós ország és Kína első ízben megrendezett jegybanki konferenciájával kapcsolatban kijelentette: már nem elég befektetési és kereskedelmi téren keresni az együttműködést, azt a pénzügyek terén is meg kell tenni. A balkáni országokról szólva közölte: azok gyors fejlődést mutatnak, a közép-európai országok pedig a leginkább elkötelezettek a régió uniós tagsága ügyében. A kormányfő Kínát nem átmenetileg növekvő gazdaságú országnak, hanem "állócsillagnak" nevezte, amely hosszú ideig lesz a világgazdaság meghatározó szereplője, és amelynek valutájával is számolni kell. Fel kell készülni arra, hogy a világkereskedelemben a dollár elveszítheti egyeduralmát - hangoztatta, de beszámolt arról is, hogy Magyarország a jövőben is tervezi, hogy jüanban bocsásson ki államkötvényeket. "Ha bocsátunk ki külföldön kötvényt, az a keleti irányba fog történni" - fogalmazott és elmondta: keresik a módját annak, hogy a kétoldalú kereskedelemben a jüan legyen az elszámoló pénz. Szerinte ebben inkább a lehetőséget, és nem a veszélyt kell látni. Az új világrendben a tudásnak, a tehetségnek és a kreativitásnak kiemelkedő szerepe lesz - jelentette ki, hangsúlyozva: a szakemberekért folytatott egyre élesebb harcban Magyarország és a térség országai nem megvásárolni akarják a tudást, hanem létrehozni. Célnak nevezte, hogy 2020-ra az ország a GDP 1,8 százalékát, vagyis mintegy 1000 milliárd forintot fordítson a kutatás-fejlesztés támogatására. Orbán Viktor a jegybankok szerepének változásáról is beszélt az új világrendben, döntő jelentőségűnek ítélve a nemzeti bankok és a kormányok együttműködését. Kifejtette: a jegybankoknak a pénzügyi stabilitást kell megteremteniük, míg a kormányoknak a politikai stabilitást, így védhetők ki a válságok - mutatott rá. Azon véleményének is hangot adott, hogy a jegybankok erőteljesebben is bekapcsolódhatnának a gazdaság és a kereskedelem fejlesztésébe. A miniszterelnök egy újabb gazdasági válság lehetőségére is ráirányította a figyelmet, mint mondta, az elemzésekben 70 százalékos arányban kerül elő egy, a 2008-asnál kisebb visszaesés lehetősége, ezért szerinte nem fordulhat elő, hogy egy kormánynak ne legyen terve egy ilyen helyzetre. "Kereskedelmi háborúkról" is szólt, rámutatva: az Egyesült Államok a hegemón szerepének megőrzése érdekében törekszik a kereskedelmi viszonyok átalakítására. Kijelentette ugyanakkor: "ez a háború nem a mi háborúnk, de hatással van ránk", ezért egyszerre kell megtartanunk a jó kapcsolatainkat a különböző ellenérdekelt felekkel és képesnek lenni jó kapcsolatokat kiépíteni. Kínát, Németországot vagy az Egyesült Államokat egyszerre kell érdekeltté tenni országunk és a térség sikeressé tételében - hangsúlyozta. A migrációról is szólt a kormányfő, hangsúlyozva: az át fogja alakítani az életünket. Nyugat-Európa átalakulása szerinte megállíthatatlan, ezért, ha a gazdasági viszonyok kiegyenlítődnek, és fennmarad a szabad mozgás Európában, akkor Magyarország következő kormányainak is választ kell adniuk számos kérdésre ezzel kapcsolatban - vélekedett, és arról is szólt, hogy az afrikai és ázsiai demográfiai mutatók újabb és újabb migrációs hullámokat vetítenek előre. A jegybank és a kormány együttműködésének lehetőségéről szólva zárta szavait. Ha Eurázsiát komolyan meg "akarjuk építeni", ahhoz szerinte világméretű hálózatba kell kötni Közép-Európát, a Balkánt és Kínát, amely jelentős infrastrukturális fejlesztéseket, így tőkét igényel. A jegybankoknak szerinte nagyobb szerepet kell vállalniuk ezen tőke előteremtésében, de olyan programokhoz is segítséget kell nyújtaniuk, amely a vállalkozásokat fejleszti, de szerinte a jegybank az oktatásban is nagyobb szerepet vállalhat.

Matolcsy György szerint fontos a legutóbbi pénzügyi-gazdasági válság tanulságait is levonni. Helytelen volt az a feltételezés, hogy válság nem következhet be újra. Egy másik fontos tanulságnak nevezte, hogy minden kormány és központi bank felkészüljön a szűk esztendőkre is. Jól fel kell készülni egy olyan jövőre, amiben előfordulnak a pénzügyi-gazdasági válságok - közölte.

További lényeges elemnek nevezte, hogy az új "közellenség" az államadósság lett az infláció után, Magyarország 2010-óta több mint 10 százalékponttal csökkentette a GDP-arányos államadósságát. Az államadósság magas szintje ellen folytatni kell a küzdelmet - jelentette ki. Minden országnak szüksége van a kiegyensúlyozott költségvetésre, mert az hozzájárul az államadósság szintjéhez, és befolyásolja a gazdaság sérülékenységét. A régió és Magyarország kiváló eredményeket ért el ebben - húzta alá.

Magyarországon 2002 és 2010 között a gazdaságpolitikai katasztrófákból katalógust lehetne összeállítani, fontos megszabadulni a súlyos hibák és téves döntések árnyékától - mondta.

Rámutatott arra is, hogy szükséges a jól működő stratégiai szövetség a nemzeti bankok és a kormány között, Magyarországon ez megvan. A legfontosabb tényező, ami a pénzügyi válság elkerülését segíti, a politikai stabilitás - mutatott rá.

Ji Kang, a kínai jegybank (People's Bank of China - PBOC) kormányzója a 16+1 országok első jegybankelnöki találkozóján tartott előadásában elmondta: a két régió között évente 10 százalék felett nő a kereskedelmi forgalom, tavaly 68 milliárd dollárt tett ki. A növekedés minden más bilaterális kereskedelmi kapcsolatnál gyorsabb. Közölte: Kína már 10 milliárd dollár értékben fektetett be a térségben, a régiós országok pedig 1,5 milliárd dollár befektetést eszközöltek Kínában. A siker alapelvei közül kiemelte a nemzetközi szabályok követését, a piaci elvek tiszteletben tartását és a támogató szakpolitikai döntéseket. A pénzügyi együttműködés elmélyítésén dolgoznak, és az információáramlást is szeretnék elmélyíteni az együttműködés keretében - jelezte.

A pénzügyi szolgáltatások szorosabbra fűzését illetően kiemelte, a kínai Eximbank 3 milliárd dollár hitelt nyújtott, és létrehozták a KKE-alapot. Nemcsak a kétoldalú, hanem többoldalú kapcsolatokban is részt vesznek a pénzintézeteik - mondta. A Kína-KKE együttműködés a fintech területére is kiterjed, bővül a mesterséges intelligencián (AI), a big datán, vagy a felhőszolgáltatásokon alapuló alkalmazások köre. Hatalmas potenciál van a fintech területén a Kína-KKE együttműködésben - mondta.

A kereskedelmi háborúnak, vagy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelésének jelentős elbizonytalanító hatása van a nemzetközi kereskedelemre, a Kína-KKE együttműködés ezt a bizonytalanságot is csökkentheti - állapította meg.

A kelet-közép-európai országok (KKE) és Kína együttműködési platformja, a 16+1 együttműködés gondolata a 2011-ben Budapesten megrendezett Kína-KKE Gazdasági és Kereskedelmi Fórum után született, majd - 2017 novemberében - a szintén Budapesten megrendezett 6. Kína-KKE (16+1) csúcstalálkozón terjesztették ki az együttműködést a közép-kelet-európai országok és Kína kormányfői a jegybankokra is. Az együttműködésben Kínán kívül 11 EU tagállam (Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) és 5 nem uniós állam (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Macedónia, Montenegró és Szerbia) vesz részt.
A rendezvény várhatóan tovább erősíti Magyarország vezető szerepvállalását a 16 államból álló KKE régióban a Kínával való pénzügyi és jegybanki kapcsolatok fejlesztése terén.