Mérséklődött az exporttöblet

Az import ugyanakkor emelkedett

MH/MTI – 2018.11.09. 09:57 –

Szeptemberben az export euróban kifejezett értéke 2,3 százalékkal csökkent, az import 6,3 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi aktívum így is 268 millió euró volt, 699 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál - jelentette pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Éves összevetésben az export harmadszor csökkent szeptemberben a márciusi 3,0 és a májusi 0,7 százalékos visszaesés után. A 268 millió euró exporttöbblet 2014 decembere óta a legszerényebb, eltekintve az előző havi alig 31 millió eurótól, amikor még 0,8 százalékos növekedést mutatott az export, a szeptemberitől alig különböző, 6,2 százalékos importnövekedés mellett.

A gyenge szeptemberi exportadatot már csütörtökön előrevetítette az ipari termelés előzetes adata, amely a munkanaphatástól megtisztítva 2,2 százalékos emelkedést, ám kiigazítatlanul 0,6 százalékos csökkenést mutatott éves összevetésben, az előző hónaphoz viszonyítva pedig 2,1 százalékkal csökkent a kibocsátás.

A kivitel szeptemberi értéke 8,665 milliárd eurót tett ki, 8,7 százalékkal többet az előző havinál, az behozatal 5,8 százalékkal 8,397 milliárd euróra nőtt.

Magyarország exportjának 82 százaléka az Európai Unió tagállamaiba ment, a behozatal 75 százalékát onnan érkezett szeptemberben.

Az első három negyedévben az export 4,2, az import 6,7 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva, a külkereskedelmi mérlegtöbblet 4,881 milliárd eurót tett ki, 1,418 milliárd euróval kisebb lett az egy évvel korábbinál.

Külkereskedelmi termékforgalom szeptemberi részletes adatait november 30-án közli második becslése alapján a KSH.

Elemzők: az autóipar fékezte a szeptemberi exportot 

A fogyasztás és a beruházások importgerjesztő hatása, ugyanakkor az autóipart hátráltató tényezőknek  és a külső konjunktúrának az exportra gyakorolt befolyása magyarázta a szeptemberi külkereskedelmi adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik a külkereskedelmi többlet csökkenésének folytatódására számítanak nemcsak az idén, de jövőre is. 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az export visszaesése összefügg az autók károsanyag kibocsátásának új mérési szabályozásával (WLTP), így feltehetően, ahogy az egyes modellek megfelelnek az új szabályozásnak, a kivitel újra élénkülhet, amit egyes új modellek, valamint új exportkapacitások üzembe helyezése is támogatni fog. Az import növekedése pedig döntően a kirobbanó beruházási dinamikát tükrözi, de a fogyasztás bővülése is hozzájárul. A külkereskedelmi többletet az olajárak markáns emelkedése miatt bekövetkezett cserearány-romlás is csökkentette.
Az elemző számítása szerint a harmadik negyedévben 1,02 milliárd euróval csökkent a külkereskedelmi többlet, ami érdemben fékezhette a GDP növekedését, ezzel szemben a beruházások jelentősen gyorsulhattak. Az év egészében arra számít, hogy a külkereskedelmi többlet mintegy 1430 millió euróval 6,65 milliárd euróra mérséklődik a tavalyi 8,078 milliárd euróról, összességében kisebb mértékben rontja a GDP növekedését, mint tavaly, így a gazdasági növekedés üteme 4,6 százalékra gyorsulhat idén.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a legfrissebb külkereskedelmi adatok nem jelentenek meglepetést. Az idén több olyan hónap volt, amikor az import volumene meghaladta az exportét - emlékeztetett. Az import ütemesebb növekedése a belső fogyasztás és a beruházások növekedésével magyarázható. Az idén az év egészében az import magasabb növekedési ütemet érhet el az exportnál, ez pedig a külkereskedelmi többlet további mérséklődését okozza. 2019-ben tovább csökkenhet a többlet, mert a belső kereslet miatt jelentős az importigény, miközben az exportteljesítményt meghatározó nemzetközi konjunktúra a legfrissebb adatok szerint lassulhat.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is az autóipart érintő új környezetvédelmi szabályozással hozta összefüggésbe az export gyengébb teljesítményét. Emellett az európai konjunktúra lassulása miatt szűkülnek az exportértékesítés lehetőségei, de egyelőre nem világos, mennyire marad tartós ez a tendencia - tette hozzá. Eközben az import növekedési üteme nem mondható meglepőnek a belső kereslet, az élénk fogyasztás és a beruházások által vezérelt növekedés miatt. 
Mindezen tényezők a külkereskedelmi többlet további csökkenését sugallják, ami - különösen az alacsony kamatok mellett - fundamentális oldalról nem támogatja a forint tartósabb felértékelődését - állapította meg az elemző.