Javította az idei és jövő évi magyar GDP-növekedési előrejelzését az Európai Bizottság

Az őszi prognózis szerint jövőre 3.4 százalékos lesz az emelkedés

MH/MTI – 2018.11.08. 11:02 –

Javította a magyar gazdaság idei és jövő évi növekedési előrejelzését az Európai Bizottság csütörtökön közzétett őszi prognózisában: Magyarország hazai össztermékének (GDP) idei növekedési ütemét 0,3 százalékponttal 4,3 százalékra, a jövő évit pedig 0,2 százalékponttal 3,4 százalékra emelték a bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának elemzői.

 A bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (Ecfin) elemzői Magyarország hazai össztermékének (GDP) idei növekedési ütemét a tavaszi gazdasági előrejelzéshez képest 0,3 százalékponttal, 4,3 százalékra, a jövő évit pedig 0,2 százalékponttal, 3,4 százalékra emelték. Két év múlva, 2020-ban várhatóan 2,6 százalékkal bővül majd a magyar gazdaság. 

Egy évvel ezelőtti prognózisában az Európai Bizottság még azt jósolta, hogy a magyar gazdaság 2018-ban 3,6 százalékkal, 2019-ben pedig 3,1 százalékkal nő.

A mostani jelentésben az elemzők kiemelték, hogy a magyar gazdaság növekedése várhatóan lassulni fog az idei erős év után, ahogy a hazai gazdasági ciklus érett szakaszba ér, a fiskális gazdaságélénkítés fokozatosan enyhül, a világgazdaság felől érkező ellenszelek pedig felerősödnek. Az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése felhajtotta az inflációt, de a maginfláció is gyorsul. A költségvetés GDP-arányos hiánya idén 2,4 százalékon tetőzik, de jövőre már 2 százalék alá esik.

Tavaly a magyar GDP 4,0 százalékkal gyarapodott, a növekedést az erős belső kereslet hajtotta. A széles alapokon nyugvó ciklikus fellendülés folytatódott idén, amit a prociklikus költségvetési és monetáris politika támogatott. A második negyedévben 4,9 százalékra gyorsult a GDP-növekedés éves összevetésben, de a felmérések azt sugallják, hogy kezd lassulni az ütem. 

A gazdasági növekedés következő években várható lassulásában kulcsszerepet játszik, hogy a befektetések növekedési üteme mérséklődik az építőipari kapacitások szűkössége miatt. A háztartások fogyasztásának növekedése is lassul párhuzamosan azzal, ahogy a foglalkoztatottság bővülése mérséklődik és a múltbeli hatósági béremelések hatása kifut. Jövőre az import növekedésének üteme várhatóan meghaladja az exportét, aminek következményeként csökkenni fog a mérleg jelenlegi többlete. 

Az előrejelzés szerint a munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,2 százalékról idén 3,6 százalékra, jövőre 3,3 százalékra, 2020-ban pedig 3,2 százalékra eshet vissza, miközben a foglalkoztatottság idén 0,9 százalékkal, jövőre 0,5 százalékkal, 2020-ban pedig 0,1 százalékkal növekedhet. 

A lakossági fogyasztás bővülésének üteme az idei 1,7 százalékról jövőre 0,4 százalékra, 2020-ban pedig 0,3 százalékra mérséklődhet. A háztartások megtakarítási rátája a tavalyi 12,1 százalékról 2018-ban 10,4 százalékra, 2019-ben 10,2 százalékra, 2020-ban pedig 10,0 százalékra mérséklődhet, ami a jelzáloghitelek állományának növekedésével köthető össze. 

Tavasz óta jelentősen gyorsult a pénzromlás üteme az üzemanyagok és a feldolgozatlan élelmiszerek drágulásának, valamint a forint leértékelődésének következtében. Az uniós célokra összehasonlítható alapon kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) szeptemberben 3,7 százalékra rúgott, átlépve az MNB tolerancia sávjának (3 százalék +/- 1 százalékpont) középértékét. 

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény becslései szerint a fogyasztói árindex a tavalyi 2,4 százalékról idén 3,0 százalékra, 2019-ben pedig 3,3 százalékra ugrik, majd 2020-ban 3,0 százalékra esik vissza. A kockázatok kiegyensúlyozottak: a feszes munkaerőpiac elősegítheti a reálbérek gyors növekedését, ami a fogyasztás erősebb növekedését és magasabb inflációt eredményezhet. Lefelé mutató kockázatot jelent a külkereskedelem alakulása, tekintettel Magyarország erős beágyazottságára a globális értékláncokba. 

A bizottsági szakértők előrejelzése szerint a magyar költségvetés hiánya a tavalyi 2,2 százalék után idén a GDP 2,4 százalékára emelkedik, de jövőre 1,9 százalék, 2020-ban pedig 1,8 százalék körül várható. A legfontosabb költségvetési kockázatok a 2018-19-re tervezett állami beruházások gyors növekedéséhez kapcsolódnak. A kapacitások szűkössége lassíthatja a projektek kivitelezését, de költséginflációt is eredményezhet, aminek a hiányra gyakorolt hatása összességében kiszámíthatatlan. 

Az államadósság tavaly a GDP 73,3 százalékára mérséklődött, 2018-ban 72,9, 2019-ben 70,3 százalékra, 2020-ban pedig 68,6 százalékra lehet számítani az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint.

A Raiffeisen elemzői jövőre 3,5 százalékos, 2020-ban 2,0 százalék feletti GDP növekedéssel számolnak 

A Raiffeisen Bank elemzői a következő években a gazdasági növekedés lassulásával számolnak: míg az idén várakozásuk szerint a GDP bővülési üteme meghaladja majd a 4 százalékot, jövőre ez szám 3,5 százalékra, 2020-ra pedig 2,0 százalék feletti értékre mérséklődik - mondta Török Zoltán, a pénzintézet vezető elemzője csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Török Zoltán szerint mindez a külső környezet, azaz a világgazdaság átalakulásával, az állami beruházások fokozatos visszaesésével, ebből következően pedig az építőipar gyors ütemű növekedésének lassulásával magyarázható.

Az Amerikai Egyesült Államokat és az európai országokat követően Magyarország is elérte a gazdasági ciklus csúcsát, így egy fokozatosan lassuló gazdasági növekedési pályára kell átállni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára ez azt jelenti, hogy a jegybanknak lépéseket kell tennie az emelkedő kamatkörnyezet kialakítására - vélekedett az elemző.

Véleménye szerint a kamatkörnyezet normalizálódásának első lépése - akár még az idén decemberben - a likviditást szűkítő intézkedések bejelentése lehet, ezt követően pedig az irányadó bankközi kamatoknál várnak fokozatos emelkedést. Ugyanakkor arra számítanak, hogy az MNB a kamatfolyosót csak 2019. harmadik negyedévében mozdítja majd el.

Mindezek a változások segítenek elkerülni a forint árfolyamában esetlegesen bekövetkező nagyobb kilengéseket, ezáltal az év végén és 2019. elején várhatóan 320 forintot kell majd egy euróért fizetni - mondta a vezető elemző.

Pálffy Gergely, a Raiffeisen makrogazdasági elemzője az MTI-nek elmondta, hogy nem kell jelentős mértékű kamatemelésre készülni. Az MNB-nek az inflációs környezet változásából fakadó változásokat kell ilyen módon kezelnie.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki közlése szerint októberben 3,8 százalékos volt a fogyasztói árak éves emelkedése. Az infláció már az ötödik hónapja haladta meg a 3 százalékot és Török Zoltán szerint jövőre sem várható jelentős visszaesés, ugyanakkor további emelkedésre sem számít.

Az infláció emelkedése mögött húzódó folyamatok közül a vezető elemző kiemelte az ipari és az építőipari árak gyors ütemű drágulását, valamint a béremelkedést, ami bár fenntartja a gyors gazdasági növekedést, ugyanakkor inflációs nyomást is okoz.

Pálffy Gergely a kedvezményes lakásáfa alkalmazhatóságának meghosszabbításával kapcsolatban kifejtette: ezzel a lépéssel a kormány csökkentette a kialakult bizonytalanságot, amely azért volt jelentős, mert országszerte, de főleg a fővárosban a most még folyamatban levő vagy még el sem kezdett átadások nagy része átlag féléves csúszásban van. 

Emlékeztetett, Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán jelentette be, hogy a kormány javaslata alapján 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkeztek.

Pálffy Gergely rámutatott, hogy mivel a fejlesztők az utóbbi pár évben jelentős bérköltségekkel szembesültek, ezért az eredeti 27 százalékos áfa és az 5 százalékos áfa közti különbözet legfeljebb a fejlesztőknek tudott segíteni a megemelkedett bérköltségek ellensúlyozásában, vagyis az 5 százalékos lakásáfa nem befolyásolta jelentősen a lakásárak nominális árdinamikáját.