Varga Mihály: Nemzeti érdek a pénzügyi tudatosság növelése

A kormány tervezi egy olyan állampapír bevezetését, amely növelné a nyugdíjas évekre szóló előtakarékosságot

MH/MTI – 2018.11.08. 10:50 –

Nemzeti érdek a társadalom pénzügyi tudatosságának növelése, ezért indította el tavaly a kormány azt a hétéves programot, amellyel szeretné elérni, hogy a lakosság felelős és tudatos pénzügyi döntéseket hozzon, erősödjön a lakosság körében az öngondoskodás, a nyugdíjas évekre való előtakarékosság - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaság napilap szakmai konferenciáján, csütörtökön Budapesten.

varg-konf576Varga Mihály pénzügyminiszter megnyitja a Világgazdaság napilap Megtakarítási trendek - nyugdíj és/vs öngondoskodás 2018 című konferenciáját - MTI/Szigetváry Zsolt

Varga Mihály a Világgazdaság napilap szakmai konferenciáján, Budapesten elmondta azt is: 2010 óta a kormány számos olyan törvényt kezdeményezett, intézkedést hozott, amelyek a lakosság, a fogyasztók védelmét szolgálták. Ezek közé sorolta a devizahitelek kivezetését, az öngondoskodás erősítését célzó intézkedéseket és azt, hogy a kormány kezdeményezésére a parlament elfogadta a fair bankokról szóló törvényt. A kormány célja szavai szerint továbbra is az, hogy a lakosság egyre tudatosabb pénzügyi döntéseket hozzon, a kockázatok mérséklődjenek. Varga Mihály bejelentette, a kormány tervei szerint a jövőben az Államadósság Kezelő Központ olyan állampapírt dob piacra, amely erősíti a nyugdíjas évekre szóló előtakarékosságot.

Kijelentette, hogy a nyugdíjtermékek 20 százalékos támogatását, a kapcsolódó kedvezményeket a kormány hosszútávon is fenn kívánja tartani. Tavaly 28 milliárd forinttal több maradt ezeknek köszönhetően a magyar lakosságnál, 2017-ben 70 ezerrel nőtt az önkéntes pénztárakat választók száma, nyugdíjbiztosítást pedig 33 ezren kötöttek - jelezte. 

Varga Mihály elmondta: a kormány azért dolgozta ki a pénzügyi tudatosság növelését célzó stratégiáját, hogy néhány éven belül a magyarok pénzügyi ismereteinek szintje elérje a legfejlettebb országokét. Erősíteni kell a tudatos fogyasztói magatartást a pénzügyi döntések meghozatalában, a korszerű fizetési eszközök, köztük a bankkártyák és más készpénzkímélő eszközök használatát pedig növelni kell - jegyezte meg.

A példák között említette meg az életkezdés támogatásának elősegítésére néhány éve bevezetett Babakötvényt, megjegyezve, hogy máig mintegy 160 ezer Start-értékpapírszámlát nyitottak a szülők és a nagyszülők. 

A pénzügyminiszter a fiatalok pénzügyi ismereteinek fejlesztésére indított kormányzati projekteket sikeresnek nevezte, és emlékeztetett rá, hogy a kabinet a pénzügyi ismeretek oktatását általánossá teszi a köznevelésen belül. Ötödik éve zajlik a Pénz7 program, emellett egy új programot is kezdett a kormány, ezzel a készpénzmentes megoldások felé irányítják a gyerekek pénzhasználatát, a harmadik pedig a Fintelligence központok megnyitása, amelynek keretein belül olyan speciális tantermeket adnak át, ahol a gyerekek pénzügyi termékekkel ismerkedhetnek meg - sorolta. 

A társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer mellett a kiegészítő nyugdíjcélú megtakarítások teremtik meg az időskori ellátások pénzügyi forrásait - hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy a kormány az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári rendszert is támogatja, amelynek eredményeként az elmúlt években a rendelkezések összege meghaladta 68 milliárd forintot. Jelezte: az idősebbek is egyre tudatosabbak a pénzügyeik kezelésében, a nyugdíjasok 61 százaléka már bankszámlára kapja a nyugdíját. Öt év alatt a Nyugdíjbiztosítási Alap 2 milliárd forintot spórolt az elektronikus utalással - mondta a tárcavezető.

Varga Mihály jelezte: a készpénzforgalmat tovább kell csökkenteni, jelenleg több ezer milliárd forint készpénz van a magyar lakosság kezében. Svédország jó példa arra, hogy az emberek szinte mindenhol csak elektronikus úton fizethetnek - emelte ki a pénzügyminiszter.

A lakástakarékpénztárakra vonatkozó lépést már korábban meg kellett volna tenni - mondta Varga Mihály, megjegyezve, hogy a lakástakarékok állami támogatása indokolatlanul magas volt Magyarországon, 30 százalékos, miközben Németországban 4 százalék, Ausztriában pedig 1,5 százalék az állami hozzájárulás aránya. Elmondta azt is, hogy az utolsó napokban a lakástakarékok még 140 ezer új szerződést kötöttek, ezekhez még kapcsolódik állami támogatás.

Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese az OTP Öngondoskodási Indexét ismertette. A mutató értéke második éve csökken, a felmérésre adott válaszokból kitűnik, hogy a lakosság nagy része inkább a mának él, és rövid távú céljait valósítja meg, nem gondolnak a hosszú távú öngondoskodásra.

A felmérés során a válaszadók 77 százaléka az államtól várja kényelmes időskora biztosítását. A legtöbben arra számítanak, hogy kizárólag az állami nyugdíjukból fognak élni, ugyanakkor a kutatás arra is rávilágított, hogy a megkérdezettek 72 százaléka szerint ez az összeg nem lesz elég a gondtalan időskor biztosítására.

Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (Pénztárszövetség) elnöke kiemelte, hogy a pénztári takarékoskodásban a munkavállalók, a munkáltatók és az állam is megkerülhetetlenül fontos szereplő. Fontosnak nevezte, hogy az állam ösztönözze a munkavállalókat takarékoskodásra, öngondoskodásra. Az állami adókedvezmény 20 százalék, ennek révén akár 150 ezer forintos összeget is érvényesíthet az igénybevevő, ez a kedvezmény 2019-ben is megmarad. Kravalik Gábor rámutatott: fontos az év végi időszak a munkavállalók számára, mert a következő hetekben az egyéni befizetéseikkel maximalizálhatják a kedvezményt.