Az ember klónozásának lehetőségét is felvetette Dolly bárány példája

Tudományos vitákat generált, nagy port kavart a kísérlet, amelynek ellenzői elsősorban azt hangsúlyozták, hogy nem szabad magunkat a tervezés tárgyává silányítani

Varga Bence – 2018.11.06. 01:29 –

Az Európa Tanács 1997. november 6-án betiltotta az emberek klónozását, miután bemutatták az első, testi sejtből klónozott emlőst, Dollyt, a bárányt. Az eset nagy port kavart, és fontos társadalmi, illetve tudományos vitákat generált a klónozás etikai kérdései kapcsán.

Huszonegy évvel ezelőtt, november 6-án az Európa Tanács betiltotta az emberek klónozását. E lépésükhöz pedig nem más, mint egy Dolly névre keresztelt bárány által gerjesztett riadalom vezetett. Hónapokkal korábban egy, az edinburghi Roslin kutatóintézet által közzétett publikációban számoltak be a sikeres kísérletről, amelynek végén létrehozták az első, testi sejtből klónozott emlőst. Ő volt Dolly.

A szenzációra az egész világ felfigyelt, és nem csupán azért, mert azt a korábbi tudományos álláspontot döntötte meg, amely szerint az emlősök testi sejtjei nem alkalmasak arra, hogy belőlük új, teljes élőlényt regeneráljanak. Ám Dolly példája rámutatott, hogy ha egy bárányon sikerült végrehajtani a kísérletet, akkor nincs akadálya, hogy a többi emlősön, akár az emberen is sikerüljön. A 2000-es évek elején ugyan megjelentek a hírek, miszerint sikerült létrehozni az első klónozott emberi csecsemőt, de hitelt érdemlő bizonyíték erről mindmáig sincs.

Az emberi klónozás ijesztő közelsége nagy port kavart, a legtöbb esetben pedig a tudományos és társadalmi közösségek részéről elutasító válaszok születtek a komoly etikai kérdéseket felvető dilemmára. Azok, akik a klónozás ellen érveltek, főként az emberi méltóságot hozták fel érvként, mondván, nem szabad magunkat tervezés tárgyává silányítani. Továbbá felhozták az eugenika rémisztő emlékképét, a tökéletes egyedek reprodukálásának lehetőségét is, amely a legborúsabb nézetek szerint növelné a társadalomban egyébként is kódolt különbségeket, és idővel új, genetikailag kiemelt elit kialakulását tenné lehetővé. Mások viszont arra hivatkoznak, hogy a klónozással létrehozott állatok vagy az őssejtkutatások hozzájárulhatnak számos betegség gyógyításához. Ráadásul egyes álláspontok szerint a sejtek genetikai anyagában olyan természetes mutációk fordulhatnak elő, amelyeket figyelembe véve a klónozásra felhasznált testi sejtek nem tekinthetők az anyai genom pontos másolatának. Illetve, ha visszatérünk a kérdés etikai dimenziójához, vajon indokolható-e beszüntetni egy számtalan társadalmi és egészségügyi potenciállal bíró, rendkívüli tudományos felfedezés alkalmazását azért, mert rossz kezekbe kerülhet? – kérdezik a klónozás mellett érvelők. Mondván, hasonló fogadtatásban részesült eleinte a mesterséges megtermékenyítés vagy a szívátültetés is, amelyek napjainkban már teljesen elfogadottak. De ide sorolható az atomenergia rövid, de annál ellentmondásosabb története is – ahogy erre Solti László is utalt Klónozás és génmódosítás: szép új világ? című tanulmányában.

Dolly biztonsági okokból egész életét a Roslin Intézetben töltötte, 1998 és 2001 között hat utódot hozott a világra. Egészségügyi állapota sosem volt hibátlan: négyévesen ízületi gyulladást, később retrovírus okozta tüdőrákot kapott. Dollyt 2003. február 14-én el kellett altatni, preparátuma az Edinburghi Királyi Múzeumban látható.