Programozásra ösztönözték a gyerekeket

Akár néhány ezer forintból is megépíthető egy nagyon egyszerű robot, a bonyolultabbak elkészítéséhez viszont szükség van 3D-nyomtatóra, lézervágóra, fúrógépre, forrasztópákára

Velkei Tamás – 2018.10.31. 01:40 –

Robotot lényegében ma már bárki építhet, a piacon számos cég kínál egységcsomagokat. Segítségükkel a fiatalok játszva sajátíthatják el az alapokat, amelyet később folyamatosan fejleszthetnek – többek között erre is rámutatott a Code Week, amelynek programjain bárki megismerhette a programozás alapjait.

robot 20181030 Egy olyan szerkezetet is bemutattak a fiataloknak, amely egy alkart imitált, ujjait motorok mozgatták, és mint a szakemberek elmondták, a gép elemeit 3D-nyomtatóval állították elő (Fotó: Katona László)

Októberben immár hatodszor hirdetették meg a Code Weeket, amikor több héten át a kódolásé a főszerep. A Code Week ötletgazdáinak célja az volt, hogy az érdeklődők bepillantást nyerhessenek a programozók munkájába, illetve áttekintsék, miként hat a digitalizáció és az informatika a mindennapi életünkre. Az Európából érkező Code Week lényegében minden korosztály számára nyitott, ám az elmúlt évek tapasztalatai alapján az iskoláskorúak a legaktívabbak. A programsorozatban több száz eseményt rendeztek, mi az újpesti Benkő István Református Általános Iskola és Gimnáziumba látogattunk el, ahol rendhagyó informatikai órák keretében igyekeztek minél több gyermekkel megismertetni a programozást. Az intézmény igazgatójától, Madarász Leventétől megtudtuk, az iskolában robotika szakkör is várja a kíváncsi gyerekeket, akik a kezdetektől nagyon érdeklődnek a foglalkozások iránt.

A Magyarországi Robotépítők Egyesület tagjai több robottal érkeztek a tanintézménybe. Látogatásuk azért számított különlegesnek, mert a civil szervezet mérnökei tanítják magyarul Peppert, a humanoid robotot, amelyet a közelmúltban mutattak be a nagyközönségnek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Vagyis a szakemberek első kézből származó tapasztalatokat adhattak át a gyerekeknek. Pepper a tervek szerint különböző vállalatok ügyfélszolgálatain fog dolgozni, a legkorszerűbb mesterséges intelligenciával és hangfelismerő technológiával rendelkező robot már bonyolult feladatok elvégzésére is alkalmas, vagyis a csúcskategóriát képviseli. Ahhoz azonban, hogy hozzá hasonló robotokat tervezzenek, fejlesszenek, már az általános iskolában érdemes elkezdeni az ismerkedést a programozással.

Mit nevezhetünk egyáltalán robotnak? – merült fel a gyermekek részéről a jogos kérdés. Teremi József, az egyesülettől érkezett előadó elmondta: a robot lényegében olyan önműködő szerkezet, ami meghatározott program szerint működik. Egy nagyon egyszerű robot akár már néhány ezer forintból is megépíthető, a bonyolultabbak építéséhez viszont szükség van 3D-nyomtatóra, lézervágóra, fúrógépre, forrasztópákára. Anyagát tekintve készülhet műanyagból, fémből, de még fából is. Egy egyszerű robotot akár egy nap alatt össze lehet szerelni, a komplikáltabbakat hetekig is eltarthat.

Az érdeklődő ifjúság azonnal rákérdezett a leglényegesebbre: hogyan fogjon hozzá a robot építéséhez. Robotot bárki építhet, az előadó szerint az egyszerűbb szerkezet megépítéséhez különös előképzettség sem kell, csupán affinitás. A piacon manapság beszerezhetők különféle építő-kitek, a LEGO, a Raspberry Pi, az Arduino is kínál egyszerűbb és bonyolultabb csomagokat, alkatrészeket egyaránt. A robotokban található egy vezérlő egység, a mikrokontroller, sok esetben előre megírt programokat tartalmazó modulokkal. Érdemes ezekkel kezdeni. A komplexebb szerkezetekhez azonban elengedhetetlen, hogy építője behatóbban ismerje a programozási nyelveket.

A robotépítés összetett folyamat, ezért a szakember azt tanácsolta a diákoknak, hogy csoportban dolgozzanak, mindenki azt a részfeladatot végezze, amelyhez a legjobban ért, ami a szakterülete.

Így van ez a Robotépítők Egyesületénél is, amelynek tagjai robotok fejlesztésével, oktatással töltik szabadidejüket, ugyanakkor mindennapi foglalkozásaik sem állnak távol a területtől. Bódi Gergely például elmondta, hogy ő maga a hétköznapokban szoftverfejlesztő, de az elektronikához, a mechanikához nem ért, az egyesületben viszont segítik ötletei megvalósításában a különböző területek szakértői. Közben a gyerekek a robotokat kezdték próbálgatni, szinte egymás sarkára taposva igyekeztek egy-egy robot közelébe férkőzni, ezt a részt várták a legjobban, amikor ki lehetett próbálni a szerkezeteket. Például egy önjáró porszívóhoz vagy fűnyíróhoz hasonlító, kerekeken guruló egységet, amelyet egy mobiltelefonra telepített programmal lehetett irányítani. Egy másik robot a gyerekek által beprogramozott koordináták alapján „rajzolt” egy papírlapra. Persze programja szerint roppant bonyolult műszaki rajzokra is képes volna, ám ezúttal a demonstráció volt a lényeg.

A diákok átláthatták, hogy az élet milyen sok területén alkalmazhatók a robotok. A szakemberek hoztak magukkal olyan eszközt is, amely egy alkart imitált, ujjait motorok mozgatták, elemeit 3D-nyomtatóval állították elő. Valami hasonlóra vállalkozott a Bionikus Mozgásszervi Alapítvány is – magyarázta a civil szervezet képviseletében megjelent Szűcs László. Terveik szerint az alapítvány fogyatékos embereket juttatna hozzá olyan egyszerűbb bionikus mozgásszervekhez, amelyeknek a gyártását 3D-nyomtató-technológiával egyszerűsítenék. Elképzelése szerint a ma 8–11 millió forint között kapható bionikus művégtagok helyett a technológiák ötvözésével az eszközök ára leszállítható lenne 5–600 ezer forintra. Igaz, ezek a művégtagok működésükben egyszerűbbek lennének, ám kedvező áruk miatt több ember számára válnának elérhetővé. Hogy miként működtethetné a művégtagot a fogyatékkal élő ember izomzata, azt Szűcs László egy egyszerű szerkezettel demonstrálta a gyerekeknek. Egy izomcsoportra tapadókorongot helyezett, és az izom megfeszítésével kigyulladt egy LED-lámpa.