Rózsaszín október: a mellrák elleni küzdelem jegyében telik a hónap

Különösen indokolt a rendszeres szűrővizsgálat azon nők esetében, akiknél magasabba rizikófaktor, egyenesági rokonaiknál előfordult daganatos megbetegedés

Vitéz Anita – 2018.10.22. 01:55 –

Ebben a hónapban nemzetközileg is kiemelt figyelmet kap a mellrák elleni küzdelem, ennek apropóján rendezték meg minap az Egészség hídja elnevezésű sétát, ráirányítva a figyelmet a mellrákos betegségekre. A rózsaszín lánchídi sétát szervező Egészség Hídja Összefogás az Egészségért a Mellrák Ellen Egyesületből Jó Mariannával és Báródi Edittel beszélgettünk a kampányról.
Az emlő- és a prosztata-daganatos megbetegedések kiemelkedő helyet foglalnak el a súlyos betegségek között, október ezért nemzetközileg a mellrák elleni kampány időszaka. Az Egészség Hídja Összefogás az Egészségért a Mellrák Ellen egyesület ezért szervez évek óta programokat, többek között idén október elsején a rózsaszín kivilágítással ellátott Lánchídon zajló lánchídi sétát. A betegség kialakulását nem lehet ugyan megelőzni, arra azonban minden szervezet fölhívja a figyelmet, hogy a korai diagnosztizálással nagy az esély a gyógyulásra. A kampány folyamán szervezett mellrákszűrésekre is sor kerül, ezzel kapcsolatban Jó Marianna és Báródi Edit, az Egészség Hídja két munkatársa elárulta, a szűrések a negyvenöt és hatvanöt év közötti hölgyeket érintik, akik huszonnégy havonta irányított megszólítással kapnak meghívást mammográfiás emlőszűrésre, az emlőrák korai felismerése és korszerű diagnosztikája érdekében.

Ez azokat célozza meg, akikről feltételezhető, hogy egészségesek, tüneteket és panaszokat nem tapasztalnak – hangsúlyozták, hozzátéve, a lakóhely szerinti kijelölt és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által viszontfinanszírozott, akkreditált mammográfiás szűrőközpontba szól a meghívó, megadott időpontra. Amennyiben ez az időpont nem megfelelő, telefonon kell másikat kérni az adott szűrőközponttól. Mint kiemelték, a nemzetközi ajánlások szerint negyvenéves kortól érdemes részt venni a vizsgálatokon. Különösen is indokolt ez azon nők esetében, akiknél magasabb a rizikófaktor, tehát egyenesági rokonaik között egynél több esetben fordult elő mellrák vagy petefészekrák. Az ő szűrésüket még korábban kell elkezdeni, mert fokozottan fennáll az öröklött, genetikai hibából kialakuló daganat veszélye.

A betegség kockázata tudatos életmóddal valamelyest csökkenthető, ám ez nem jelent teljes garanciát: a rendszeres testmozgással, a kiegyensúlyozott, egészséges étrenddel, az alkoholtól és dohányzástól való tartózkodással mégis tehetünk az egészségünkért. Jó Marianna és Báródi Edit szerint érdemes kerülni az időskori elhízást, illetve a tartós stresszt is, de eközben a minőségi pihenésre és az alvásra is nagy hangsúlyt kell fektetni.

A betegség kockázata az életkor előre haladtával, a természetes öregedéssel növekszik, ezért az érintettek nagy többsége is középkorú nő. Hozzátették ugyanakkor, hogy a diag­nosztizáltak mintegy tíz százaléka, azaz évente több mint nyolcszáz beteg, negyvenöt évesnél fiatalabb. A korai fölismeréshez azonban nem csak a szűrőkampányok segítenek hozzá: sok civil és szakmai szervezet hangsúlyozza az önvizsgálat fontosságát is.

Ha valaki érintettnek gondolja magát, és egy menstruációs ciklus eltelte után is megfigyelhető az elváltozás, kételkedés nélkül beutalót kell kérnie egy akkreditált szűrőközpontba – hívták föl a figyelmet. A beutalót háziorvos vagy nőgyógyász adja. Megnyugtató ugyanakkor, hogy a mell elváltozásainak nagy többsége, körülbelül nyolcvan százaléka jóindulatú elváltozás, de ezek megfigyelésére is szükség van. A pontos diagnózis fölállításához mammográfiai és ultrahangvizsgálat szükséges, ha ezek során a radiológus szakember rosszindulatú elváltozásra gyanakszik, akkor kerül sor a végleges diagnosztizálást lehetővé tevő biopsziás vizsgálatra. Vizsgálatra jelentkezéskor – teszik hozzá – mindig javasoljuk, hogy a várandósságot jelezzék a hölgyek, illetve azt is, ha mellimplantátumuk van.

A kezelés lépéseiről szólva kiemelték, hogy az emlőrák több, különböző fajtájú betegséget jelent. A gyógyítás így mindig a betegség típusától, stádiumától, és a pá­ciens állapotától függ. A kezelési tervre a leletek ismeretében az úgynevezett „onkoteam” tesz javaslatot, amelynek tagjai között van sebész és onkológus sugárterápiás szakember, valamint onkopszichológus. Minthogy a megbeszélésen rengeteg információ hangzik el, a betegnek érdemes jegyzetelnie vagy akár hozzátartozót is hívni. „A jól informált beteg általában gyorsabban és könnyebben gyógyul” – hangsúlyozták. A gyógyulás idejéről szólva elárulták, minden beteg siettetni szeretné, de mivel ez egy hosszabb távú folyamat, sok türelemre van szükség hozzá. Mondhatjuk, hogy a műtéttel kezdődik a gyógyulás időszaka, de a műtét után még legtöbbször kemoterápiás, azután pedig sugárkezelések következnek, eltérő mennyiségben és eltérő ideig.

A nők többsége az amputációtól tart, ám Jó Marianna és Báródi Edit kiemelte, a sebészek mindig törekszenek az emlőmegtartó operációra, ha azt a betegség lehetővé teszi. Ugyanakkor viszont a teljes emlőeltávolítás után is van lehetőség rekonstukciós műtétre. Hogy mindez mennyi ideig tart, nem megjósolható: a gyógyulás folyamata lehet fél-egy év, de akár több év is. Nagyon nagy szükség van segítő betegszervezetekre, a betegek sajnos sokszor nem tudnak róla, hogy léteznek ilyenek – ismertették az információhiány problémáját. „Orvosnak, betegnek, betegszervezetnek, mindenkinek közös érdeke lenne, hogy a civil szervezetek hangsúlyosabban jelenhessenek meg, ám a kórházi kezelések alkalmával a betegek nem kapnak információkat erről.”

Az erre vonatkozó hírek sokszor a kórházi várókban, szájhagyomány útján terjednek, holott országosan több egyesület, alapítvány, szervezet dolgozik aktívan a mellrákos nőknek való segítségnyújtásban. Kérdésünkre, milyen segítségnyújtást tudnak biztosítani, elárulták, hogy a gyakorlati, praktikus kérdések megválaszolásán túl a lelki megerősítésig széles a skála, sőt az is fontos, hogy a sorstársakkal kapcsolatba tudjanak kerülni. „A virtuális térben, közösségi médiában működő szervezetek előnye, hogy kiküszöbölik a földrajzi nehézségeket, de óriási segítő ereje van a lakóhelyhez közelebbi önsegítő csoportoknak, a személyes részvételnek. Ezek a szervezések többféle rehabilitációs lehetőséget rejtenek, és a tapasztalatmegosztáson túl szakembereket is el tudnak hívni felvilágosításra” – mondták a szervezet munkatársai.

Saját egyesületük is egy a segítő szervezetek közül: immáron tizenöt éve szervezik nem csak a látványos, figyelemfelkeltő rózsaszín lánchídi sétákat, de széles körű tájékoztatást nyújtanak, és számos partnerrel működnek együtt. Partner többek között a Pink Bolero Egyesület, a Magyar Radiológusok Társaságának Emlőradiológai Szekciója, a Mellrákfórum Alapítvány, a Rákbetegek Országos Szövetsége és még tucatnyi más, aktív civil kezdeményezés, amely mellett a témában elkötelezett magánemberek és aktivisták is segítik munkájukat. Az Egészség Hídja mára mozgalommá vált, nem csak Budapesten, de számos vidéki helyszínen is megrendezik a Hídsétát, amelyhez egész októberben további programokat szerveznek.

Az egyesület létrejöttekor, a kampányok kezdetekor látványosan megugrott a szűrésen részt vevő nők száma, emellett sokat tettek azért is, hogy már ne legyen tabu a mellrák témája. „Jelenleg ennek a betegségtípusnak van a legerősebb érdekérvényesítő ereje az országban” – összegzik az eddigi eredményeket. A további feladatokról szólva elárulták: céljuk, hogy mindenki tudjon arról, mit kell tennie azért, hogy minimalizálja annak az esélyét, hogy mellrákban idő előtt meghaljon. „Akinek kell, vegyen részt szűrésen, és aki elváltozást talál, az is tudja, hogy mit kell tennie. Célunk hogy egészségtudatosabbak legyenek a magyar nők, hogy jobban érvényesüljenek a mellrákbetegek érdekei, és hogy tisztán, érthetően és korrektül kommunikáljunk Magyarországon ezzel a betegséggel, különösen pedig annak diagnosztikai módszereivel kapcsolatosan” – tudatták a szervezet munkatársai.