„Korszerű traktorokat a digitalizáció korában is használnunk kell”

Harsányi Zsolt szerint egyre népszerűbb a precíziós gazdálkodás, és akik az ehhez szükséges eszközökkel dolgoznak, a növényeket is kedvezőbb feltételekkel termeszthetik

Ambrus Ádám – 2018.10.22. 01:20 –

A magyar mezőgazdaság gépesítése növénytermesztés területén egyre fejlettebb, haladunk a nyugat-európai szint felé, de még mindig van lemaradásunk – mondta lapunknak Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének elnöke. Közölte azt is, fiatalítani kéne a mezőgépészszakmát.
– Az Agrárkutató Intézet felmérése szerint az idén az első félévben több mint ezerötszáz traktort vettek a gazdák, ami nyolcszázalékos növekedés az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Mit jelent mindez a gépforgalmazók számára?

– Óriási fejlődést jelent, ami egyrészt a jó szántóföldi eredményeknek köszönhető, másrészt az elmúlt időszakban rendelkezésre álló kedvező hitelfelvételi lehetőségeknek, valamint a Földet a gazdáknak! programnak. A fejlesztések eredményeképpen jobb műszaki állapotú gépekkel egyre kevesebb ember egyre nagyobb hatékonysággal dolgozik. Rövidebb idő alatt tudják ugyanazt a munkát elvégezni. Ez azért fontos most különösen, mert ahogy mindenki tapasztalja, kiszámíthatatlan az időjárásunk.

– A többi mezőgazdasági munkaeszközből mennyit adtak el? Mekkora forgalmat bonyolít a mezőgéppiac?

– Munkaeszközökből is nagyobb forgalmat bonyolítottunk. A vásárlók a „szupergépeket” keresik. A traktor csak húzza az eszközt, a tényleges munkát a konkrét munkagép végzi. Ezeknek egyre nagyobb a munkaszélessége, vagyis egyre nagyobb területet képesek megművelni egyszerre, sőt, különböző beépített precíziós eszközökkel is rendelkeznek. Egy-két jellemzőt kiemelve, a permetezők automata szakaszolással felszereltek, nem juttatunk ki dupla dózis permetszert, a vetőgépek pedig az adott táblán az optimális tőszámmal hajtják végre a vetést.

– Mi a jellemző, a gazdák inkább új vagy inkább használt gépeket vásárolnak?

– Természetesen mindenki jobban szereti az újat. Azon túl, hogy annak megvan az illata, a vásárlók olyan specifikációval kérhetik a gépet, amilyet megálmodtak. Használt gép beszerzésénél viszont valamilyen alkut kell kötni. Természetesen van igény a használt gépekre is, mert ma már ez a fogalom sem egyenlő annak múltbéli jelentésével, de értelemszerűen nem lehet olyan széles körű garanciát adni, mint egy új gép esetén. A gazdák pedig jogosan szeretnek garanciával vásárolni. Ezen kívül új eszköz vásárlásakor megtanítjuk a vásárlókat a gépek kezelésére is, s aki beruház, ezt is szívesebben veszi a hivatalos magyarországi forgalmazótól, mint attól, aki adott esetben a használt verziót árulja.

– Vannak adataik a magyar mezőgazdaság gépesítettségéről, az uniós átlaghoz képest hogy állunk?

– A magyar mezőgazdaság gépesítése növénytermesztés területén egyre fejlettebb, haladunk a nyugat-európai szint felé. Itthon a nyugat-európaihoz képest kisebb a géppark, de Kelet-Európához képest jobb a helyzet, a középmezőnyben foglalunk helyet. Kijelenthetjük azonban, hogy az ország fejlett szerviz- és alkatrész-ellátottsággal rendelkezik. A gépeket folyamatosan karban kell tartani, emellett időnként javításra szorulnak, ám a fentiek birtokában készen állunk segíteni.

– Milyen területen kellene még fejlődnünk?

– Munkagépekből kellene többet a földekre vinni, hiszen a munkát ezek az eszközök végzik. Másfelől az igazi feladatot a mezőgépészek végzik, akik közül egyre több fiatal számára kell vonzóvá tenni a szakmát.

– A két nagyobb ágazat közül melyik van a gépesítettséget tekintve jobb helyzetben, az állattenyésztés vagy a növénytermesztés?

– A növénytermesztés van jobb helyzetben, az állattenyésztésből sokkal több gép hiányzik. Az is igaz, hogy utóbbi terület jövedelmezősége nem ad lehetőséget arra, hogy olyan mennyiséget és minőséget vásároljanak a gazdák, amire valójában szükségük lenne.

– Hány eszköz található nagyságrendileg tagjaik repertoárjában? Mert az átlagember a traktor–kombájn–eke szentháromság után nemigen tudja folytatni a felsorolást.

– Több ezer. Az összes szántóföldi és növénytermesztési gépet árulják a tagok. Tulajdonképpen, mindazoknak, akik mezőgazdasági munkát szeretnének végezni, tudunk ajánlani eszközöket. Ezek közül egyre több van felszerelve a legmodernebb precíziós gazdálkodási eszközökkel.

– Egyre nagyobb teret hódít a precíziós gazdálkodás. A mezőgazdasági gépek terén hogyan követték a változásokat?

– A mezőgazdasági gépek mindig precízek voltak. Ezt fejlesztették a mérnökök a mostani elektronikával, amelyek további lehetőségeket teremtettek, a gépek még inkább kihasználhatóvá váltak. Tudunk precízen műtrágyát szórni, vegyszert kijuttatni, előre meghatározott tőszámot vetni, hozamtérképet készítünk, klorofiltartalom-mérő szenzoraink vannak, ezek adatait felhasználva juttatjuk ki az éltető nitrogént úgy, hogy a szántóföldek környezetterhelése minél alacsonyabb szintet érjen el. Összességében a precíziós eszközöket használók kedvezőbb feltételekkel termeszthetik a növényeket.

– Mi a különbség egy mai és, mondjuk, egy húsz évvel ezelőtti traktor között?

– A húsz évvel ezelőtti traktorok átlagosan 150-200 lóerősek voltak, mechanikus ülésekkel. Kormány, pedálok és karok ugyan voltak bennük, de automata kormányzást jó esetben is csak hírből ismertünk. Kis teljesítményű hidraulikarendszerrel működtek, és az éjszakai munkát is csak korlátozottan tették lehetővé. Most GPS-szel szereltek a traktorok, és az átlagosan 200-300 lóerős gépek fokozatmentes automata váltóval, LED-fényszóróval, GPS-kormányzattal, katalizátorral, ikerkerekekkel rendelkeznek. A hűtött-fűtött ülések légrugósak, sőt, alattuk hűtőláda is található.