Varga Mihály: Egyre több magyar cég jelenhet meg az ázsiai piacon

A pénzügyminiszter több fontos tárgyalást is folytatott az IMF és a Világbank éves közgyűlésén

MH/MTI – 2018.10.12. 13:10 –

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank-csoport elismeri a magyar gazdaságpolitika eredményeit, ezt tükrözi az is, hogy az IMF néhány napja ismét felfelé módosította a magyar növekedési előrejelzését - hangsúlyozta Varga Mihály Balin az IMF és a Világbank éves közgyűlésén. A pénzügyminiszter arról is beszámolt, hogy egyre több magyar cég jelenhet meg az ázsiai piacon.

A Pénzügyminisztérium az MTI-vel pénteken közölte, Varga Mihály az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) alelnökével, Danny Alexanderrel folytatott tárgyalásáról szólva kiemelte: a bankon keresztül olyan új projektekhez kap Magyarország közvetlen hozzáférést, amelyek révén újabb magyar cégek jelenhetnek meg az ázsiai piacokon.

Varga Mihály az IMF és a Világbank-csoport éves közgyűlésével egy időben több, a magyar gazdaság, illetve vállalkozások szempontjából fontos kétoldalú tárgyalást folytatott. Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank alelnökével folytatott tárgyalásról szólva a tárcavezető kifejtette: a bank - amelyhez tavaly júniusban csatlakozott Magyarország - az ázsiai térségben évi ezermilliárd dollár nagyságrendű beruházási szükséglet finanszírozásához járul hozzá olcsó, versenyképes forrásokkal.

A tárgyaláson elhangzott, hogy a térség fejlesztéseiben a nagy tapasztalatokkal rendelkező magyar vízügyi és vízgazdálkodási vállalkozások is részt vehetnek. Magyarország szeretne hozzájárulni az ázsiai pénzintézet európai kapcsolatainak megerősítéséhez, ezért a miniszter jelezte, hogy a jövő októberi Budapesti Víz Világtalálkozón - amelynek fő témája a finanszírozás lesz - szívesen látják az AIIB elnökét és vezetőit - írták.

Varga Mihály találkozott Cyril Müllerrel, a Világbank, valamint Karin Finkelstonnal, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság alelnökével is. A megbeszéléseken szóba került, hogy a Világbank-csoport milyen módon segítheti a magyar vállalkozások nemzetközi piacra jutását, illetve a visegrádi országok közös régiós stratégiájának kialakítását is - áll a közleményben.

A G20-csoport a kereskedelmi viták rendezését sürgeti

A kereskedelmi viták rendezését sürgette a G20-csoport, amely elismerte, hogy a tagjai között kialakult tartós kereskedelmi feszültségek ártanak a piaci bizalomnak és fokozzák a pénzpiaci kilengéseket.

A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő csoport pénzügyminiszterei és jegybankelnökei az indonéziai Balin a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank őszi közgyűlése alkalmából tartottak külön tanácskozást pénteken.

Nicolás Dujovne, a G20-ak soros elnöki tisztségét betöltő Argentína pénzügyminisztere az értekezlet után tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kereskedelem a növekedés egyik fő hajtóereje, ezért meg kell oldani a kereskedelmi vitákat.

Anélkül, hogy név szerint megemlítette volna az Egyesült Államokat és Kínát, a miniszter úgy fogalmazott, a G20-csoport annyit tehet, hogy terepet biztosít a tárgyalásokhoz, de a nézetkülönbségeket csak a kereskedelmi konfliktusokban közvetlenül érintett országok tudják megoldani.

A világ két legnagyobb gazdasága dollár százmilliárdokban mérhető árumennyiségre vetett ki pótvámokat az utóbbi hónapokban, ami megrázta a pénzpiacokat és fokozta azokat az aggodalmakat, hogy a protekcionizmus felerősödése miatt lassulhat a világgazdaság növekedése.

Az Egyesült Államok szeptember végén mintegy 200 milliárd dollár értékű kínai termékre vetett ki az év végéig 10 százalékos pótvámot, amelynek mértéke januártól 25 százalékra nő. Kína 5, illetve 10 százalékos pótlólagos vámot vetett ki 60 milliárd dollárnyi amerikai árura. Előzőleg, még nyáron, a két ország 50-50 milliárd értékű importárura vetett ki pótvámot.

Az argentin pénzügyminiszter figyelmeztetett, hogy a gazdasági növekedés már kevésbé kiegyensúlyozott, és az év elején körvonalazódott kockázatok kezdenek testet ölteni. Példaként említette, hogy a fejlett országok monetáris politikájának normalizálása kedvezőtlenül hatott a pénzügyi feltételekre a fejlődő országokban. Ennek egyik ékes példája Argentína, amely kénytelen volt hitelt kérni az IMF-től, hogy elkerülje az összeomlást.

Joko Widodo, a vendéglátó Indonézia elnöke az őszi közgyűlés plenáris ülésén arra szólította fel a világ pénzügyminisztereit és jegybanki kormányzóit, hogy maradjanak elkötelezettek az együttműködés mellett, és "tereljék vezetőiket a helyes irányba" a világgazdaságra leselkedő kockázatok kordában tartásának érdekében. Úgy vélte, a világgazdaságban növekedő rivalizálás azt eredményezi, hogy a helyzet kritikusabbá válhat, mint a tíz évvel ezelőtti globális pénzügyi válság idején volt.

"A világgazdaság problémái elég nagyok ahhoz, hogy kimondhassuk, "közeleg a tél" - fogalmazott az indonéz államfő a Trónok harca című, világszerte ismert sorozat egyik legendás mondatát idézve, amellyel a teljes pusztulás veszélyét magában hordozó fenyegetésekre szoktak utalni. Hozzátette, hogy mostanában a nagy gazdaságok közötti kapcsolatok is egyre jobban hasonlítanak a Trónok harcából megismert királyságok és uralkodó családok közötti viszonyokra.

"Annyira lefoglalnak bennünket az egymás elleni csaták és küzdelmek, hogy nem vesszük észre azokat a dolgokat, amelyek egyre nagyobb fenyegetést jelentenek mindannyiunkra, gazdagokra és szegényekre, nagyokra és kicsikre" - mondta Joko Widodo, aki arra kérte az egybegyűlteket, hogy enyhítsék a kereskedelmi háborúk és a piaci zűrzavarok káros hatásait.

Christine Lagarde, a valutaalap főigazgatója ugyancsak a kereskedelmi viták rendezését szorgalmazta, leszögezve, hogy akár 1 százalékpontot is elvehet a világgazdaság növekedéséből a kereskedelmi feszültségek kiszélesedése.