Csökkenő államadósság, régiós együttműködés

Hazánk történetében az eddigi legalacsonyabb kamattal sikerült eurókötvényt kibocsátani

Putsay Gábor – 2018.10.11. 02:49 –

Bíznak a befektetők Magyarországban, az Államadósság-kezelő Központ Zrt. (ÁKK) éppen jó időben bocsátott ki eurókötvényt – nyilatkozta lapunknak Barcza György vezérigazgató. Az államkötvények kellően jó kamatozásúak, és kedvező a devizaadósság aránya.

Barcza György 20181011 Barcza György: Még az idén hetven százalék alá mehet az adósságráta (Fotó: Bodnár Patrícia)

– A napokban kibocsátott eurókötvény az eddigi legalacsonyabb kamatozású. Hogyan sikerült ilyen kedvező kondíciók mellett most eurókötvényt kibocsátani?

– Az ÁKK egymilliárd eurós kötvényt bocsátott ki 1,25 százalékos kamat mellett, ami valóban az eddigi legolcsóbb Magyarország történetében. A befektetők bíznak hazánkban, amit mutat, hogy csaknem négyszeres volt az érdeklődés, hiszen 3,8 milliárd eurós ajánlat érkezett. Kedvező fordulat volt, hogy a közép-európai országok befektetői a kibocsátott mennyiség egyötödét jegyezték. Egyre szorosabb az együttműködés annak érdekében, hogy egymás állampapírjait is vásároljuk. Hagyományosan a német–osztrák részarány magas, negyvenkét százalékos volt, az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból a befektetők a kötvények tizenkilenc százalékát vásárolták meg, a közép-európaiak pedig tizennyolc százalékot. Ehhez az is hozzátartozik, hogy az eurózónában meglehetősen nehéz hétéves lejáraton egy százalék körüli hozamhoz jutni, így ez számukra is vonzó. Úgy gondolom, hogy mi jó időben bocsátottunk ki eurókötvényt. A szlovének és a lettek ezt már a nyáron megtették, mi egy kicsit kivártunk, amivel jól jártunk, hiszen javult a piaci hangulat.

– Idén még terveznek devizakötvényt kibocsátani?

– Ebben az évben egymilliárd euró volt a finanszírozási tervünk. Renminbiben még kibocsáthatunk, a tavalyi kínai kötvényprogram erre lehetőséget ad. A program hároméves, és jövő év júniusában jár le. Tavaly egymilliárd renminbi összegben bocsátottunk ki, ami körülbelül száznegyvenmillió euró.

– Az elmúlt pár héten nehézséget okozhatott, hogy az unió által ki nem fizetett támogatási tételeket az államnak meg kellett finanszíroznia. Azóta változott a helyzet?

– Néhány napja beindultak az EU-ból a kifizetések, és év végéig még sok idő van, már megszoktuk, hogy az unió az utolsó pillanatban utal. Lakossági állampapírokból csaknem az idei évre tervezett nettó mennyiséget – ami ötszáznyolcvanhárommilliárd forint – értékesítettük már.

– A múlt héten negatív hozamon értékesítettek három hónapos diszkont kincstárjegyet, vagyis a befektetők fizetnek, hogy Magyarországon helyezzék el a pénzüket. Milyen most a piaci környezet, és miért éri ez meg nekik?

– Valóban, legutóbb mínusz 0,05 százalékos aukciós átlaghozammal értékesítettünk kincstárjegyet. A bankoknak ez kedvezőbb, mintha a Magyar Nemzeti Bankban egynapos betétben helyeznék el a pénzüket, ahol mínusz 0,15 százalék a kamatfelár, így előnyben van a diszkont kincstárjegy az egynapos betéthez képest. Mivel a piac arra számít, hogy a jegybank még jó ideig nem változtat az alapkamaton, a befektetők véleményem szerint jobbnak látják, hogy három hónapig nálunk helyezzék el a pénzüket. Úgyhogy örülünk, ha negatív kamaton tudunk kibocsátani, mert csökkennek a kamatkiadások, így olcsóbbá válik a finanszírozás.

– Viszont ha ez így megéri, miért bocsátottak most ki kevesebb mennyiséget, mint amennyit szoktak?

– A legutóbb kibocsátott három hónapos diszkont kincstárjegy lejárata 2019. januárra esik. A kisebb kibocsátással kisebb lesz a lejárat az év végén, ami a mozgásterünket növeli. Ezt a gyakorlatot követjük évek óta, csak most az eurókötvény kibocsátásával szinte egy időben történt, ezért lehet, hogy összekapcsolják a befektetők a kettőt.

– Idén mennyi államadósság jár le, és ezt hogyan finanszírozzák?

– Ha ideszámítjuk a kincstárjegyeket is, akkor nyolcezermilliárd forint a teljes lejárat. Ennek egy részét forintkötvényből finanszírozzuk, ami körülbelül 2200 milliárd forint. A lakossági állampapírokból körülbelül 4700 milliárd forintnyi az éves kibocsátás, a diszkont kincstárjegy pedig körülbelül 1100 milliárd forint.

– Mennyire elégedett a három-, öt- és tízéves kötvények hozamával?

– Ezek még mindig aránylag jó kamatot fizetnek, a 2,5-3 százalékos kamat jónak mondható. Ez a bankoknak, befektetési alapoknak, nyugdíjpénztáraknak is kedvező. Úgy tűnik, biztonságosabbnak tartanak minket, mint más fejlődő piacokat, itt leginkább az ázsiaiakat értem. Ami nem is meglepő, hiszen erős az ország exporttöbblete. Utóbbi leginkább azért lényeges, mert ha globális szinten tőkekivonási hullám van, akkor általában a folyó fizetési mérleg egyenlegét veszik figyelembe a befektetők.

– Milyen Magyarország adósságának a szerkezete?

– Jelenleg húsz százalék alatt van a deviza, az államadósság ugyanilyen hányadát finanszírozza a lakosság, harmincat pedig a bankok. További tíz százalék államadósságot „vásároltak” a biztosítók és a befektetési alapok, és ugyancsak tíz-tíz százalékot birtokolnak a vállalatok és önkormányzatok.

– Mi a további cél a devizaarány csökkentése esetében?

– Nyilvánvalóan cél a devizaarány további csökkentése, de ezt úgy kell megtenni, hogy a forintpiacot ne terheljük túl. Ugyanis ha devizát visszatörlesztünk, azt forintkibocsátás révén lehet megtenni, de azt figyelni kell, hogy a forintkibocsátás mennyisége ne legyen túl magas. Például a legutóbbi aukción érződött, hogy a devizakötvény kibocsátása után jóval magasabb volt a kereslet az öt- és tízéves állampapírok iránt, mint a három hónaposokra. Nyilván a befektetők azt látták, hogy ha hazánk kibocsát devizát, utána kevesebb forintot bocsát majd ki, úgymond csökken a forintpiacra nehezedő nyomás.

– Mennyi a magyar államadósság, és ez hogyan csökken?

– A bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított államadósság 2016 végén 73,9 százalék volt, ez csökkent tavaly év végére 71,3 százalékra az Eximbankot figyelmen kívül hagyva. Forintban kifejezve 28 ezer 592 milliárd volt idén augusztus végén. A cél 2020-ig, hogy elérjük a 66,7 százalékot.

– Milyen szintű gazdasági növekedésre van szükség ahhoz, hogy érdemben és tartósan csökkenjen az államadósság?

– Jelenleg négy százalék körüli a gazdasági növekedés, ami azt jelenti, hogy évente ennyivel tudna csökkenni a GDP-arányos adósságráta. Viszont jelentős az uniós programok előfinanszírozási igénye, ami ugyan nem rontja az uniós módszertan szerint számított hiányt, de mivel azt az összeget a költségvetés fizeti ki, így az az adósságba beleszámít.

– Milyen kamatokat lehet elérni a lakossági állampapíroknál?

– A félévesnél két százalék, az egyévesnél 2,5 százalék, a kétéves három, az infláció felett prémiumot fizető állampapírok kamata pedig a futamidőtől függően 3,5 és 3,8 százalék.

– Alacsonyabb az országkockázati felár annál, mint amilyen besorolásban a hitelminősítők tartanak minket?

– A devizakötvények kamatfelára jelenleg nyolcvankilenc bázispont ötéves futamidőn. Utoljára akkor volt alacsonyabb, amikor 2003 környékén a gyors eurocsatlakozást árazta a piac. Annyi bizonyos, hogy ez a felár nem BBB kategóriát jelent, ahová a hitelminősítők jelenleg besorolnak minket, hanem legalább BBB vagy BBB+-t. Valószínűleg a hitelminősítők azt várják, hogy az adósságrátánk hetven százalék alá csökkenjen, és akkor lépnek.

– Talán az még egy kicsit odébb van.

– Annyira azért nem, mert ha az Eximbankot kivesszük az államadósságból, már az idei év végére, de legkésőbb 2019-ben meglehet.