A fotel megöl, mint a dohányzás

Magyarországon a felnőtt lakosság több mint kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, az arány az utóbbi években nem nőtt ugyan, de az elhízás mértéke mégis súlyosbodott

Pataki Sára – 2018.10.11. 02:30 –

A magyar Európa legelhízottabb nemzete, és sajnos világszinten is az élmezőnybe tartozunk. Sokan egyfajta állapotként tekintenek rá, miközben valójában betegség, ami megelőzhető, kezelhető és visszafordítható.
Az elhízás a huszonegyedik század legnagyobb egészségügyi kihívása – hangsúlyozta az október 11-i elhízás világnapja alkalmából tartott kerekasztal-beszélgetésen Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) ügyvezető elnöke. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1998 óta krónikus, visszatérő betegségként tartja számon az elhízást. Sokan ennek ellenére állapotként tekintenek rá, pedig az érintetteknek – hasonlóan más krónikus betegségekhez – élethosszon át kell vele foglalkozniuk. A szervezet ugyanis „emlékszik” arra, hogy egyszer túlsúlyos vagy elhízott volt.

Az adatok meglehetősen aggasztóak: minden negyedik-ötödik gyerek küzd a problémával. Hazánkban a túlsúlyosak és elhízottak aránya több mint hetven százalék, ez évek óta nem nő, viszont az elhízás mértéke, azaz súlyossági foka igen. Halmy Eszter hangsúlyozta, az elhízás és szövődményes betegségeinek (például 2-es típusú cukorbetegség, szívproblémák) kezelése a 2012. évi OEP-adatok szerint kétszázhétmilliárd forintba került az államnak, vagyis mindenképpen olcsóbb lenne a megelőzésre, visszaszorításra fektetni a hangsúlyt. A prevenció többek közt a mindennapos iskolai testnevelésnek és a közétkeztetés megreformálásának köszönhetően jó irányba halad, viszont fontos lenne, hogy ne csak az elhízás következményeit, hanem például magát a dietetikai tanácsadást is finanszírozza az állam – hangsúlyozta.

Ha sem az életmódváltás, sem a gyógyszeres kezelés nem elég, akkor műtétre kerül sor. Két módszer van: a gyomor bypass vagy a sleeve (csőgyomorképzés) – magyarázta Mohos Elemér főorvos. Ezekből évente négy-ötszázat végeznek az országban, egy műtét ára viszont 1,7-1,8 millió forint, és a TB nem támogatja. Az, hogy az állam átvállalja ennek a költségét, nem reális elvárás, de a részfinanszírozás igen – tette hozzá.

A fogyást ígérő csodadiétákkal kapcsolatban elmondta, ha ezek működnének, nem lenne ennyi elhízott ember. Ha valaki fogyni akar, az elsődleges, hogy megfelezze a bevitt étel mennyiségét, de a rendszeres mozgás is a mindennapok része kell, hogy legyen.

A WHO adatai szerint a tinédzserek nyolcvan százaléka inaktív, illetve rengeteg felnőtt napi nyolc-tíz órát ül. Márpedig „a fotel megöl, mint a dohányzás” – tette hozzá a MET elnöke. A társaság továbbá azért is küzd, hogy megszűnjön az elhízottak felé irányuló stigmatizáció, hiszen az elhízásért nem kizárólag az egyén a felelős.