Európai humanitárius vízum bevezetését kezdeményezi az EP bizottsága

Vízumot kiadó országok lehetővé tennék az érintettek belépését a területükre kizárólag a menedékkérelmük benyújtása céljából

MH/MTI – 2018.10.10. 13:22 –

Humanitárius célú vízum bevezetését kezdeményezte szerdán az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE), amely lehetővé tenné a menedékkérelem benyújtását az ezt önként vállaló uniós tagállamok unión kívüli külképviseletein.

A 39:10 arányban elfogadott jelentésről a plenáris ülés is szavazni fog, ottani jóváhagyása esetén pedig az uniós képviselőtestület felszólítja majd az Európai Bizottságot, hogy március végéig tegyen javaslatot a védelmet kérő személyek legális beutazási lehetőségét megteremtő közösségi jogi keret létrehozására.

A humanitárius vízumot kiadó országok lehetővé tennék az érintettek belépését a területükre kizárólag a menedékkérelmük benyújtása céljából. A rendelet azonban nem kötelezné a tagállamokat ezek kiadására, csupán közös keretet hozna létre az így eljárni kívánók számára.

A jelentésben rámutattak: a nemzeti eljárások és uniós áttelepítések útján befogadott személyek száma továbbra is rendkívül alacsony, ennek eredményeképp pedig becslések szerint a nemzetközi védelemben részesülők 90 százaléka szabálytalanul, gyakran életveszélyes útvonalakon kényszerült eljutni az Európai Unióba.

A "joghézag" a széttagoltság kockázatát hordozza magában, nehezíti az embercsempész-hálózatok elleni fellépést, illetve magas költségekkel jár az EU számára is, például a drága kutatási és mentési műveletek és a hazaküldések okán - emelték ki.

A LIBE szerint a javaslat pénzügyi vonatkozásait részben az EU költségvetéséből kellene fedezni a felelősség és szolidaritás tagországok közötti kifejezéseként.

A humanitárius vízumok ügyét már megvitatták az EU-ban, de nem született eredmény. Jelenleg számos ilyen tagállami program létezik, azonban nincs egységes jogi keret az uniós jogban.

A dokumentum széleskörű kompromisszum eredménye, amellyel üzenetet küldenek a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők számára - hangsúlyozta Juan Fernando López Aguilar, a jelentést készítő szociáldemokrata képviselő.

Heinz Becker néppárti társelőadó elmondta, noha ezen vízum bevezetése nem lenne kötelező, több frakciótársa még így sem fogja követni a tervezet megszavazására vonatkozó ajánlását.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő a közmédiának nyilatkozva elmondta, hogy nemmel szavazott, a humanitárius vízum ötlete ugyanis "újabb meghívót jelent Európába", és ez a migráció megállításán fáradozó Magyarország számára elfogadhatatlan.

Hozzátette, véleménye szerint a javaslat arról szól, hogy miként lehet a tagállami hatásköröket megszabdalva, szabályozásaikat felülbírálva minél több migránst betelepíteni. Emellett rámutatott, az érintettek az unióba megérkezve már szabadon utazhatnának, így kérelmük elbírálásának ideje alatt távozhatnának is az illetékes országból.

Az Európai Bíróság márciusban kimondta, hogy a tagországok a jelenleg hatályos uniós jogszabályok alapján nem kötelezhetők humanitárius vízum kiadására az EU-n kívüli államok azon polgárainak, akik azért szeretnének a területükre belépni, hogy ott menekültstátust kérjenek.

A szakbizottság tagjai később eszmecserét folytattak Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztossal, aki áttekintést nyújtott a legutóbbi fejleményekről a bevándorlási helyzet és a biztonság területén, ahol - mint mondta - az EU munkája kézzelfogható javulást hozott az elmúlt években.

Beszélt az uniós part- és határvédelmi ügynökség (Frontex) erőforrásainak és hatásköreinek bővítéséről, amelyre szerinte a külső határok hatékonyabb védelme és az elutasított menedékkérők fokozottabb visszatérítése érdekében lenne szükség.

Avramopulosz arra is kitért, hogy szigorítani kellene a vízumfeltételeket azon EU-n kívüli államokkal szemben, amelyek nem működnek együtt a visszatoloncolások terén. Továbbá aláhúzta, meg kellene végre állapodni a dublini menekültügyi rendszer reformjáról.

Kijelentette: emellett legális csatornákat kellene teremteni a nemzetközi védelemre szorulók, illetve a munkaerőpiaci igényeket figyelembe véve egyes gazdasági bevándorlók számára, ez hozzájárulna az illegális migráció visszaszorításához. Hozzátette, kísérleti programokat kellene indítani bizonyos afrikai országokkal, mivel ez is segítheti a visszatérítési megállapodások megkötését.


Több mint egymillió menedékkérelem vár még elbírálásra
Addou, az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) ülésén, az EASO uniós menekültügyi helyzetről szóló 2017-es jelentésének bemutatásakor elmondta, a feltorlódott ügyek száma mutatja, hogy a menekültügyi helyzet még korántsem oldódott meg Európában.
Noha összességében az elbírált kérelmek száma nőtt, azokat főként a korábbi években feltorlódott beadványok tették ki - közölte.
Mint elmondta, az elhúzódó krízis komoly nehézségek elé állítja továbbra is az uniós országokat. Ez annak ellenére így van, hogy tavaly, az előző év adataihoz képest - amikor a beadott kérelmek száma nagyban meghaladta a menekültválság előtti szintet - 44 százalékkal kevesebb, mintegy 700 ezer menekültügyi kérelmet adtak be az uniós tagországokban. Kiemelte, 2013 óta tavaly fordult elő először, hogy csökkenő tendenciát mutatott a menedékkérők száma. Az első negyedévében rögzített adatok szerint a csökkenés 2018-ban is folytatódik - közölte.
Tájékoztatása szerint 2017-ben a tagállamok közel feleannyi kérelem feldolgozását kezdték meg, mint 2016-ban. Kiemelte, noha Németországban mintegy 500 ezerrel csökkent az elindított ügyek száma, és mintegy felére csökkent az olaszországi menedékkérelmek száma is, Franciaországban mintegy 100 ezerrel nőtt, Spanyolországban pedig megduplázódott a menedékkérelmek száma, és jelentős növekedést regisztráltak Cipruson is.
Elmondása szerint az uniós hivatal azt látja, hogy míg egyes tagállamok az eljárások sebességén próbálnak javítani a tájékoztatás, jogi tanácsadás által, vagy a tolmácsolás lehetőségeinek kiszélesítésével, addig mások - többek között Magyarország - a bejutást próbálják korlátozni.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az illegális bevándorlás általánosságban csökkenő tendenciát mutat, amire a tagállamok irodák és szálláshelyek bezárásával reagáltak, de a korlátozott befogadó kapacitás kockázatokat jelent, mert az embercsempészek malmára hajtja a vizet - emelte ki Jamil Addou.
A beszámolót követően, a közös európai menekültügyi reform részét képező, az EASO reformjára irányuló európai bizottsági javaslatról Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője kiemelte, egyértelmű, hogy egyre kevesebb menekült ad be kérelmet az uniós országokban, ennek ellenére több tagállam állandóan és folytatólagosan a migrációs nyomásról beszél, "a politikai hisztéria egyre fokozódik". Az EU migrációs és menekültügyi politikája a manipulációk foglyává vált - tette hozzá a képviselő.
Az Európai Bizottság javaslatának célja, hogy biztosítsa az EASO számára azokat az eszközöket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a végrehajtást megkönnyítő és a közös európai menekültügyi rendszer működését javító ügynökséggé alakuljon át. E tekintetben kiegészíti a menekültügy jogi és politikai eszközeit, különösen a menekültügyi eljárások, az egyének nemzetközi védelem jogosultságára vonatkozó normák, a dublini rendszer, az áthelyezés és az áttelepítés tekintetében.
A bizottság véleménye szerint az ügynökség segíti az uniós menekültügyi rendszer strukturális hiányosságainak hatékony pótlását: a hiányosságok elsősorban akkor mutatkoztak meg, amikor a migránsok és a menedékkérők az elmúlt években nagy számban és ellenőrizetlenül érkeztek az unióba.
A javaslat új elemei között van a menekültügyi eljárások teljes körű műveleti támogatása, beleértve a menekültügyi eljárás teljes közigazgatási szakaszának lefolytatását is. Az elképzelés szerint közös uniós migrációkezelést támogató csoportok fogják segíteni a tagállamokat szükség és kérés esetén többek között az uniós fogadóállomásokon és az ellenőrző központokban. Az Európai Határ- és Parti Őrség, az EASO és az Európai Unió rendőri együttműködést koordináló szervezete, az Europol szakértőiből álló csoportok munkáját az Európai Bizottság koordinálná. A fogadó tagállam felügyelete mellett képesek lesznek ellátni az érkezők fogadásához, a védelemre szorulók és a védelemre nem szorulók szétválasztását, valamint a menekültügyi és kiutasítási eljárásokhoz kapcsolódó összes feladatot.
A bizottsági javaslat az ügynökség pénzügyi eszközeinek bővítését is szorgalmazza azért, hogy az EASO eleget tehessen megnövekedett feladatainak, az uniós bizottság 321 millió eurós költségvetést javasolt a 2019-2020-as, továbbá 1,25 milliárd eurót a 2021-2027 közötti időszakra.