Az SZBU nem vonhatja felelősségre a kettős állampolgárokat

Nyilatkozott az Ukrán Biztonsági Szolgálat szóvivője

MH/MTI – 2018.10.10. 13:13 –

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nem vonhatja felelősségre a kettős állampolgárságú tisztviselőket - közölte Olena Hitljanszka, az SZBU szóvivője, az UNIAN ukrán hírügynökséggel.

A szóvivő kedd esti nyilatkozatát a Munkachevo.net hírportál is átvette szerdán.
"Az ukrán törvények alapján nem vonhatók felelősségre a kettős állampolgárok" - mondta Hitljanszka azzal kapcsolatban, hogy a Mirotvorec (Béketeremtő) nacionalista ukrán szervezet hétfőn több mint 300 kárpátaljai ukrán-magyar kettős állampolgár tisztviselő és helyi önkormányzati képviselő személyes adatait tette közzé weboldalán.

Arra a felvetésre, amely szerint a listán nem egyszerű állampolgárok, hanem állami hivatali tisztségeket betöltő személyek találhatók, a szóvivő kifejtette: "Mindössze annyit tehetünk a hatáskörünkön belül, hogy megfosztjuk őket az államtitkokhoz történő hozzáférés lehetőségétől, ha titokgazdákról van szó."

Hitljanszka egyúttal jelezte, az SZBU az érintett tisztviselők esetében megvizsgálja, hozzáférhetnek-e államtitkokhoz.

Kedden Jaroszlav Halasz, Kárpátalja humán ügyekért felelős helyettes kormányzója a Mirotvorec által közzétett listáról nyilatkozva bejelentette, hogy Kárpátalján a hatóságok több száz állami tisztviselőt és önkormányzati képviselőt fognak átvilágítani kettős állampolgárság miatt.

Ukrajnának betelepítéssel kellene megszüntetnie Beregszász magyar jellegét”

Írásában az oligarcha-politikus a Kijev és Budapest közötti vitás kérdések megoldására tett javaslatokat, megjegyezve, hogy Ukrajnának abból kellene kiindulnia, hogy Magyarország és a határon túli magyar közösségek vesztesekként kerültek ki a korábban Romániával, Szlovákiával és Szerbiával folytatott hasonló polémiákból. Példaként Szlovákiát említette, ahol tiltott a kettős állampolgárság, és a magyar nyelv semmilyen kedvezményben nem részesül, miközben ott félmillió magyar él, míg Ukrajnában "mintegy" 100 ezer. Szerinte a jelenlegi helyzetben - a NATO és Európai Unió általi befolyásolási lehetősége ellenére - Magyarország és a magyar kisebbség alulmaradhat, az utóbbi ráadásul az ukrán törvények által számára biztosított valamennyi garanciát elveszítheti. Egyúttal nehezményezte, hogy miközben Kijev hazaárulás címén eljárást kezdeményez a kettős állampolgárság ügyében, meghagyja tisztségében Kárpátalja kormányzóját, aki szerinte az állami tisztségek harmadát a (kárpátaljai) magyaroknak adta oda.

Az ukrán-magyar vita rendezésének első lépéseként Baloga azt javasolta, hogy Ukrajna egyszer s mindenkorra szögezze le, szó nem lehet semmilyen területi autonómiáról Kárpátalján egyetlen kisebbség számára sem, és el kell végre felejteni az ukrán politikusok ezzel kapcsolatos korábbi ígéreteit. Következő ajánlásként a politikus felvetette, hogy Kijevnek engedélyeznie kellene a korábban létezett magyar választási körzetet, ahonnan egy magyar képviselő bejuthatna az ukrán parlamentbe. Úgy vélte, az egy magyar parlamenti mandátum lenne a lehetséges kompromisszum felső határa ukrán részről a normális szomszédsági viszony helyreállítását illetően. A kárpátaljai politikus indítványozta továbbá a kettős állampolgárság kérdésének pozitív tartalmú rendezését a NATO- és EU-tagországok állampolgárságával rendelkező ukrán állampolgárok esetében.

Utolsó, negyedik javaslatának indokolásában a politikus kitért arra, hogy a kettős állampolgár magyarok egy része elhagyja Ukrajnát, több ezer négyzetméternyi lakóterületet hagyva maguk után üresen, amelyet nem tudnak eladni. Eközben - folytatta - Beregszászon az ukránok kisebbségben érzik magukat, mert a városban magyarországi támogatással erős magyar oktatási, tudományos és kulturális központok működnek, amelyeknek nincs ukrán alternatívájuk. Ugyanakkor a kelet-ukrajnai konfliktusövezetből felsőoktatási intézményeket, színházakat menekítettek ki, százezrek települtek át, akik a helyüket keresik.     

"Ha az (ukrán) állam felvásárolná a magyarok üresen álló lakásait és felajánlaná azokat az áttelepülőknek, azzal érvelve, hogy Kárpátalja - egyes kijevi kormánytagok kijelentéseivel szemben - nem csempészvidék, hanem üdülőövezet, enyhe klímával, ásványvízforrásokkal, gazdag kultúrával és helyi hagyományokkal, biztosan lenne elegendő számú jelentkező" - írta Viktor Baloga. Úgy vélte, ha a betelepítettek számára új felsőoktatási intézményeket, művészeti központokat, közösségi létesítményeket építenének, "akkor többé senki nem nevezhetné Beregszászt magyar enklávénak".

Végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy egy ilyen kezdeményezést a magyar kisebbség is kedvezően fogadna, mert - mint fogalmazott - ez jobb egy új katonai alakulat ottani állomásoztatásánál.