Klimkin: Ukrajnán belül kell megoldani a kettős állampolgársággal kapcsolatos jogi ellentmondásokat

Szijjártó: Ukrajnának nincs jogalapja a beregszászi magyar konzul kiutasítására - SZBU-vezető: A törvényhozók feladata a kettős állampolgárság szankcionálásának megoldása

MH/MTI – 2018.10.03. 12:45 –

Ukrajnán belüli társadalmi vita keretében "okosan" kell megoldani a kettős állampolgársággal kapcsolatos jogi és biztonsági ellentmondásokat, mert a probléma messze túlmutat az ukrán-magyar viszonyon - írta Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a Jevropejszka Pravda ukrán portálon szerdán közölt cikkében.

Írásában az ukrán tárcavezető megismételte korábbi kijelentését, hogy a beregszászi magyar konzulátuson tett állampolgársági esküről titokban készült videofelvételen szereplő konzul "a legközelebbi napokban visszatér hazájába." Állítása szerint a diplomata és budapesti főnökei jól tudták, hogy az ukrán hatóságok kifogásolják második állampolgárság megadását ukrán állampolgároknak, mert az ország alkotmánya és törvényei csakis egy állampolgárságot, az ukránt ismerik el, s ezen a tényen az sem változtat, hogy Ukrajnában a kettős állampolgárság nem von maga után sem büntetőjogi, sem adminisztratív felelősségrevonást.

SZBU-vezető: A törvényhozók feladata a kettős állampolgárság szankcionálásának megoldása
A kettős állampolgárság tilalma ellenére az ukrán jogszabályokban nincs büntetés erre a jogsértésre, a törvényhozók feladata megoldani ennek szankcionálását - jelentette ki Viktor Kononenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) helyettes vezetője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján a kárpátaljai "útlevélbotránnyal" kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva.
A tisztségviselő szavai szerint Ukrajnában "tiltott" a kettős állampolgárság, de nem von maga után büntetőjogi eljárást. A törvényhozóknak kell eldönteniük, hogy a büntetőjog hatálya alá tartozik vagy sem - tette hozzá.
Kijelentette ugyanakkor: az SZBU nyomon követi a folyamatokat Kárpátalján annak érdekében, hogy megakadályozza a szeparatizmus megjelenését, illetve az ország területi integritását sértő bűncselekményeket.
Múlt pénteken közölte a Kárpátalja megyei ügyészség, hogy az ukrán büntető törvénykönyv hazaárulásra vonatkozó cikke alapján büntetőeljárást indított magyar állampolgárság kárpátaljai lakosok általi felvételének ügyében.
A közlemény szerint az ügyészség a büntetőeljárást az ukrán büntető törvénykönyv 111. cikkének hazaárulásra vonatkozó 1. része alapján indította meg, amely az ügy előzetes jogi minősítése. A vizsgálatot a hatóság a médiában megjelent információk alapján kezdeményezte, amelyek szerint "ukrán állampolgárok Ukrajna szuverenitása és területi integritása elleni cselekményt követtek el" - áll a jelentésben, amely szerint az ügyben a nyomozást az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) folytatja a Kárpátalja megyei ügyészség eljárásjogi irányításával.
Szakértők között ugyanakkor vita van arról, hogy tiltják-e az ukrán jogszabályok vagy sem a kettős állampolgárságot. Az ukrán alkotmány erre vonatkozó 4. cikke nem fogalmaz egyértelműen, amikor megállapítja, hogy Ukrajnában "egy (egységes)" állampolgárság van. Az állampolgárságról szóló törvény ezt úgy értelmezi, hogy az országon belüli egyes közigazgatási-területi egységekben nem létezhet más-más állampolgárság. Ugyanez a törvény kimondja, hogy ha egy ukrán állampolgár felveszi más ország állampolgárságát, vagy más állam polgára ukrán állampolgárságot szerez, akkor az Ukrajnához fűződő jogviszonyában kizárólag ukrán állampolgárnak tekintendő, viszont ez sem mondja ki a kettős állampolgárság kizárását. A jogszabály 19. cikke ugyan azt mondja, hogy elveszíti az ukrán állampolgárságot az, aki saját akaratából felveszi más állam állampolgárságát. Ez a cikk azonban ellentétben van az alkotmány 25. cikkével, amely szerint senki sem fosztható meg ukrán állampolgárságától és attól a jogától sem, hogy állampolgárságát szabadon megváltoztassa. Szakértők szerint éppen a különböző jogszabályok közötti ellentmondások miatt nem lehet szankcionálni a kettős állampolgárságot.

Pavlo Klimkin rámutatott: a kettős állampolgárság problémája messze túlmutat az ukrán-magyar viszonyon, ezért a megoldásához alapos társadalmi vitára van szükség, hogy okosan lehessen megoldani a jogi és biztonsági ellentmondásokat. A probléma szerinte tényleg nagyon komoly, mert összefüggésben van a nemzetbiztonsággal, amit kihasználhat és ki is használ Oroszország, a "mesterséges feszültségkeltés mestere".

A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az ukrán állampolgársági törvény elfogadása óta gyökeresen megváltozott az ukránság helyzete a világban, több milliós ukrán vendégmunkás-migráció ment végbe, és sokan végleg külföldön maradnak, második állampolgárságot szereznek, de gyakorlatilag senki nem akarja megszakítani kapcsolatait Ukrajnával, nem akar lemondani ukrán állampolgárságáról. 

"Mi több, mindnyájan jót tudjuk, hogy Ukrajnában is több tíz- vagy százezer ember rendelkezik a szomszédos országok állampolgárságával, és nem csak magyarok" - írta. 

"Meggyőződésem, hogy van olyan megoldás, amely nem okoz kárt a kettős állampolgársággal rendelkezőknek, hanem pont fordítva, megszabadítja őket attól, hogy szükségük legyen az eltitkolására" - fűzte hozzá Pavlo Klimkin, megjegyezve, hogy a szerinte elvből elfogadhatatlan ukrán-orosz kettős állampolgárság problémáját külön kell kezelni. 

Klimkin: Kijev csütörtökön adja át a beregszászi konzul távozásáról szóló jegyzéket

Az ukrán külügyminisztérium csütörtökön diplomáciai jegyzékben tájékoztatja Magyarországot arról, hogy a beregszászi magyar konzulnak el kell hagynia Ukrajnát - közölte Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter szerdán Kijevben.

Klimkin a Tudor Ulianovschi moldovai külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón beszélt erről.Az ukrán miniszter az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint kijelentette, hogy "civilizált országokban, mint amilyen Ukrajna is, erővel nem toloncolnak ki az diplomatákat". 

"Hiszen civilizált emberek vagyunk, udvariasak, de ugyanakkor kemények és következetesek... Természetesen önként hagyja el az országot, de minden pofonegyszerű, már mondtam. Javasoltam Szijjártó Péter (magyar külügyminiszternek), hogy rendelje haza. (...) Ha ez nem történik meg, és ahogy értelmezem a magyar álláspont miatt ez így lesz, holnap a magyar félnek átadunk egy jegyzéket arról, hogy fel kell hagynia munkájával Ukrajnában, így értelemszerűen távoznia kell Ukrajnából" - fejtette ki Klimkin.

Szijjártó: Ukrajnának nincs jogalapja a beregszászi magyar konzul kiutasítására
Ukrajnának nincs jogalapja a beregszászi magyar konzul kiutasítására, ezért Magyarország az ilyen cselekedetekre a viszonosság elvén alapuló választ fog adni - jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában az orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval folytatott megbeszéléseit követően.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a beregszászi magyar konzul nem követett el semmilyen szabályellenes cselekedetet, tevékenysége nem sértette sem a magyar, sem az ukrán, sem a nemzetközi jogot. Mint hangsúlyozta, Magyarország ukrajnai diplomáciai képviseletein minden ügyet törvényesen intéznek, és ezért nem látja indokoltnak a beregszászi konzul visszahívását.
"Amennyiben Kijevben azt a döntést hozzák, hogy ki kell zsuppolni a konzulunkat, úgy én azon nyomban haladéktalanul kizsuppolok egy ukrán konzult Magyarországról" - mondta Szijjártó.
A magyar külügyminiszter kiemelte: Kijev rontotta el az ukrajnai magyar kisebbség ellen irányuló intézkedéseivel a korábban meglévő jó viszonyt Ukrajna és Magyarország között. 
Szijjártó Péter reagált arra is, hogy a szélsőségesen nacionalista ukrán Mirotvorec (Béketeremtő) szervezet felvette nyilvános adatbázisába, arra hivatkozva, hogy a magyar diplomácia vezetője egy korábbi nyilatkozatában felrótta Petro Porosenko ukrán elnöknek "az ukrajnai magyarok elnyomását".     
Úgy fogalmazott: van ennél nagyobb baj is, mégpedig az, hogy az ukrajnai magyar kisebbség jogait folytonosan megsértik. A miniszter ezzel összefüggésben az ukrán oktatási törvényt említette, amelyet mindeddig nem változtattak meg.

"Annak ellenére, hogy a jószomszédi viszonyban vagyunk érdekeltek Kijevvel, az ukrán elnök és kormány elrontotta az országunk és Ukrajna közötti jó viszonyt" - hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Két hete az Ukrinform ukrán állami hírügynökség kiszivárogtatott egy rejtett kamerával készült felvételt, amely felkerült a YouTube videomegosztóra is. Ezen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek és magyar útlevelet kapnak a beregszászi konzulátuson. A felvétel miatt tovább romlott Magyarország és Ukrajna viszonya. Pavlo Klimkin külügyminiszter ugyanis kijelentette, hogy a beregszászi magyar konzulátus alkalmazottai megsértették Ukrajan törvényeit, ezáltal a konzuli tevékenységről szóló bécsi egyezményt. Kifogásolta továbbá, hogy a konzulátus munkatársai azt javasolták az esküt tevőknek, hogy titkolják el magyar útlevelüket az ukrán hatóságok elől.

Múlt szerdán New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának helyszínén Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott tárgyalása után Klimkin közölte, hogy Ukrajna rövid időn belül kiutasítja a beregszászi magyar konzult, amennyiben Magyarország nem hívja vissza.     

Menczer Tamás, a magyar tárca tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára múlt vasárnap Budapesten arról tájékoztatott, hogy az ukrán külügyminiszter New Yorkban Szijjártó Péternek elismerte: Ukrajnában nincs olyan törvény, amely tiltaná egy másik ország útlevelének birtoklását. Emellett Ukrajnában semmilyen törvény nem tiltja egy másik ország útlevelének átadását, és Ukrajnában nem minősül az sem büntetendő cselekedetnek, ha valaki nem számol be egy másik ország útlevelének birtoklásáról - fejtette ki az államtitkár, aki megerősítette, Magyarország mindezek miatt nem hív vissza sem főkonzult, sem konzult Beregszászról, "akárhogy is javasolják ezt az ukránok". 

Pavlo Klimkin a Jevropejszka Pravda ukrán portálon szerdán közölt cikkében is elismerte, hogy Ukrajnában a kettős állampolgárság nem von maga után sem büntetőjogi, sem adminisztratív felelősségre vonást, pusztán az országban "nem nézik jó szemmel" a külföldi útlevelek "osztogatását", a kiutasítást pedig azzal indokolta, hogy ezt a kifogásolt tevékenységet folytatta a magyar konzulátus Ukrajna területén, ami szerinte ügyszintén ellentétes a bécsi egyezménnyel.