Szijjártó Péter: Az ENSZ-nek jogi és biztonsági garanciákat kellene adnia az üldözött keresztények visszatéréséhez

„Európának és a világnak fel kell lépnie az új világrend jelentette biztonsági kockázatokkal szemben”

MH/MTI – 2018.09.24. 08:32 –

A nemzetközi közösségnek, így elsősorban az ENSZ-nek lenne a kötelessége, hogy jogi és biztonsági garanciákat adjon arra, hogy az elüldözött keresztény közösségek vissza tudjanak térni oda, ahol évszázadokon át éltek - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint vasárnap este New Yorkban, ahol a héten részt vesz az ENSZ-közgyűlés ülésszakán.

szijjarto new yorkMTI Fotó: KKM / Mitko Stoichev

A magyar miniszter hétfőn Timothy C. Dolan bíborossal, New York érsekével is találkozik, és az MTI-nek nyilatkozva fontosnak nevezte, hogy ezzel a megbeszéléssel kezdi az ENSZ-közgyűlési hetet, mert az elmúlt években egyre súlyosabb jelenség a világban a keresztényüldözés. 
Mára ez vált a világ legüldözöttebb vallásává, minden öt emberből, akit a vallása miatt üldöznek, négy keresztény. Ennek ellenére a világ hátat fordít a problémának, és a jelenlegi "képmutató világpolitikai gondolkodásmódba nem fér bele a tiszta, világos beszéd a keresztény közösségek sorsáról" - hangoztatta Szijjártó Péter. 

Hozzátette, hogy Magyarország kiáll az üldözött keresztények mellett. Erről szól a kormány Hungary Helps nevű programja a Közel-Keleten. Ennek célja az ottani keresztény közösségek megerősítése, valamint az, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezettől visszafoglalt területekre garantálják a keresztény közösségek visszatérését.

Az amerikai katolikus egyház is határozottan vállalja a közel-keleti keresztény közösségek ügyét, így "a törekvéseink egybeesnek" - mondta Szijjártó Péter a bíborossal folytatandó megbeszélésére utalva.

Az ENSZ-közgyűlés 73. ülésszaka mentén lebonyolított számos kétoldalú programja között a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn találkozik a világ második legnagyobb gyógyszeripari cége, a Pfizer vezetőivel, valamint a Magyarországon komoly klinikai tesztsorozatot végző MSD Pharma irányítóival.

Ezzel összefüggésben elmondta, hogy a világ legnagyobb gyógyszergyárai az elmúlt időszakban jelentős érdeklődést tanúsítanak Magyarország iránt, különösen a klinikai tesztek kiterjesztése iránt, ami az egész ágazatnak újabb komoly fejlődési lehetőség.

A gyógyszeripar Magyarországon az autóipar mellett a kutatás-fejlesztés élenjárója - emelte ki Szijjártó Péter. Tavaly az ágazatban 245 millió dollárnyi (67 milliárd forintnyi) volt a ráfordítások nagysága a kutatás-fejlesztés terén. 
A szektorban az év első felében 32 ezren dolgoztak, ami 17 százalékos növekedést jelent, és szintén mutatja a gyógyszeripar dinamikus növekedését. A termelési érték 11 százalékkal növekedett az év első felében. A négy visegrádi ország (V4) összehasonlításában Magyarországon a legnagyobb a gyógyszeripari beruházások értéke, eléri a 3,5 milliárd dollárt, és termelékenységben is hazánk áll az első helyen a térségben - emelte ki Szijjártó Péter.


„Európának és a világnak fel kell lépnie az új világrend jelentette biztonsági kockázatokkal szemben”

A Nelson Mandela volt dél-afrikai elnökről, apartheidellenes harcosról elnevezett béke-világtalálkozón azokat a tényezőket kell beazonosítani, amelyek leginkább veszélyeztetik a világ biztonságát és békéjét - hangoztatta a magyar miniszter sajtónyilatkozatában.

Kijelentette, hogy Európa vonatkozásában három ilyen tényezőt látni: az egyik az illegális migráció, amellyel kapcsolatban külön kockázatot jelent, hogy "Európa még mindig képtelen világosan, egyenesen beszélni, illetve világossá tenni, hogy Európába csak legálisan lehet bejönni". 

A másik a kisebbségek elleni fellépés, amelynek Magyarország is elszenvedője, hiszen a Kárpátalján a magyarok szisztematikus megfélemlítése zajlik, és az ukrán állam a magyarok jogait akarja elvenni. A világ számos pontján jelen van a szemlélet, hogy a nemzeti kisebbségekre nem erőforrásként, hanem konfliktusok potenciális forrásaként tekintenek - tette hozzá Szijjártó Péter.

Harmadik biztonsági kockázatként a vallásüldözést jelölte meg, és különösen szomorúnak mondta, hogy a kereszténység vált a legüldözöttebb vallássá a világon.

Mint hangsúlyozta, Európának is "észnél kell lennie ezeken a területeken", ezért is fontos, hogy New Yorkban az uniós tagországok külügyminiszterei külön is találkoznak, és megvitatják a szíriai, valamint a líbiai helyzetet. 

Európának végre "el kellene érnie, hogy Líbia ne átjáróház legyen" - mondta Szijjártó Péter. "Most ugyanis akadálytalanul jutnak keresztül Líbián az illegális bevándorlók, akadálytalanul szállnak fel a hajókra, és érkeznek meg Európa déli partjaihoz" - fogalmazott.

Kiemelte annak fontosságát is, hogy a földközi-tengeri EU-műveletnek az legyen a célja, hogy ne illegális bevándorlókat hozzon Európába, hanem végre lezárja a tengeri határvonalat, és világossá tegye, hogy a Földközi-tengeren nincsen lehetőség illegális bevándorlásra. Ugyanígy nincs lehetőség a szárazföldön sem, ezt Magyarország már bebizonyította - mutatott rá.

Elmondta Szijjártó Péter azt is, hogy az ENSZ-ülésszakon egész héten a világ legélesebb konfliktushelyzeteivel foglalkoznak, így a már említett Szíria és Líbia mellett az afrikai helyzettel, az emberiség elleni bűncselekmények témakörével, a keresztények és más vallási kisebbségek üldözésével. Bőven van biztonsági kihívás a világban, és ez alól Európa sem kivétel - szögezte le a külgazdasági és külügyminiszter.