Elfeledték a hajóskapitányt, aki felfedezte az Antarktiszt

Egyre biztosabb, hogy Bellingshausen pillantotta meg elsőként a fagyos kontinenst

Varga Bence – 2018.09.20. 02:48 –

Kétszáznegyven éve született Fabian Gottlieb Thaddeus von Bellingshausen, az orosz felfedező, aki elsőként látta meg az Antarktiszt. A több mint hétszáz napig tartó expedíció egyik kapitányaként számtalan új szigetet fedezett fel. Nevét többek között egy Holdbéli kráter és egy kisbolygó is őrzi.

BellingshausenBellingshausen admirálisként (Forrás: Wikipedia)
Napra pontosan kétszáznegyven éve, 1778. szeptember 20-án látta meg a napvilágot Fabian Gottlieb Thaddeus von Bellingshausen, aki elsőként bizonyosodott meg az Antarktisz létezéséről. Bellingshausen a mai Észtországhoz tartozó Saarema szigetén, balti német családban született, nevét oroszul, Faggyej Faggyejevics Bellingszgauzenként használta.

Már fiatalon, tízévesen az orosz haditengerészet szolgálatába állt, ahol remek karriert futott be. Tizenkilenc évesen kezdte szolgála­tait a balti flotta hajóinál, 1803 és 1806 között pedig részt vett az első orosz Föld körüli expedícióban is. Később a Csendes-óceán újonnan felfedezett részeinek térképeit készítette el.

Annak ellenére, hogy a brit James Cook 1773-74-ben, miután elsőként átszelte a déli sarkkört, már azzal a szilárd meggyőződéssel tért haza, hogy az elképzelt, kincsekben gazdag Terra Australis Incognita nem létezik vagy pedig megközelíthetetlen, az expedíciók nem maradtak abba. Hogy megerősítsék a rendelkezésre álló adatokat, I. Sándor cár 1819 július 16-án útnak indította a Mirnij, illetve Vosztok névre keresztelt hajókat. Utóbbi kapitányának Bellingshausent nevezték ki. December elején elérték a Cook által felfedezett Déli-Georgia szigetet, és megállapították, hogy ahhoz egy szigetcsoport is tartozik, a mai Déli Sandwich-szigetek. Január 26-án túljutottak a déli sarkkörön, de sokkal tovább már ők sem jutottak.
A következő hetekben többször megközelítették és szemügyre vehették a Keleti-Antarktiszt, partra szállni azonban nem volt lehetőségük. A két hajó súlyosan megsínylette az utazást, ezért a javítási munkálatok miatt csak 1821 januárjában tértek vissza az Antarktisz köré, ahol rövid időn belül két újabb szárazföldet pillantottak meg. Csaknem száz évnek kellett eltelnie, amíg egy újabb kutatócsoport bebizonyította: valójában mindkettő sziget, amelyek selfjéggel kapcsolódnak az Antarktiszhoz.

Bellingshausenék a továbbiakban még számos szigetet fedeztek fel, majd augusztus 5-én kötöttek ki a kronstadti kikőtőben, ahonnan eredetileg útnak indultak. Fogadtatásukon I. Sándor cár is megjelent. A hétszázötvenegy napos út során mintegy ötszázhuszonhét napot töltöttek a tengeren. Mindössze két embert veszítettek és csaknem huszonkilenc másik szigetet fedeztek fel.

Az Antarktisz felfedezését a britek és az amerikaiak is magukénak vallják, ám a történészek úgy tűnik egyetértenek abban, hogy Bellings­hausen volt az első, aki megpillantotta a kontinenst. Nevét sziget, tenger, antarktiszi kutatóállomás, egy kráter a Holdon, valamint egy kisbolygó is viseli. A felfedezés kalandjait 1831-ben könyvben is megírta, orosz nyelven. Admirálisként hetvenhárom évesen 1852. január 25-én halt meg Kronstadtban, ahol emlékművet is emeltek a tiszteletére.