Nagy OttóHárom tenger hullámai

Álláspont. A tizenkét ország elszántságát jól jelzi, hogy még az idén létrehozzák ötmilliárd eurós alaptőkével a Három Tenger Alapot, amely akár harminc évig is működhet

Nagy Ottó – 2018.09.19. 00:55 –

Miután Románia valahogy kiheverte azt a sokkot, hogy a MSZP-t képviselő Ujhelyi István a strasbourgi parlamentben kitűzte a kokárdát – és állítólag magára is tetováltatta a nemzeti színeket, csak éppen nem a szíve fölé, hanem a jobb lapockája alá, ám fordított sorrendben, mert az arab testretusőr jobbról-balra olvasta az utasításokat –, most itt az újabb csapás. Jean-Claude Juncker, aki a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójára érkezett Bukarestbe, nem találkozott a repülőtéren Viorica Dancila kormányfővel.

Ennek sok oka lehet. Az egyik az, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása után volt olyan román EP-képviselő, aki úgy nyilatkozott, utánunk majd ők következnek, és az Európai Bizottság elnöke, aki ha szavazott volna, igent mondott volna a jelentésre, így akart üzenni Bukarestnek. A másik talán az, hogy a pilóták azért „léptek oda” a botkormánynak, és érkeztek fél órával korábban a repülőtérre, mert Juncker túl volt töltve – természetesen energiával, hiszen mégiscsak egy ilyen konferen­ciára érkezett –, és eszükbe jutott az a kínos reptéri jelenet Jelcinnel.

Akárhogy történtek is, ezek az események csupán apró fodrok a Három Tenger Kezdeményezés (3SI) hullámain. A részt vevő tucatnyi tag ugyanis megegyezett közlekedési, energetikai és digitális hálózata fejlesztéséről és összekapcsolásáról, és elfogadta a közösen megvalósítandó projektek listáját is. Érdekes, hogy ebben a körben az egy hete minket elítélő országok semmilyen kifogást nem emeltek ellenünk, sem részvételünk miatt, ami azt jelzi, hogy a gazdaságban nagyobb a demokrácia, mint a politikában. Meg azt is, hogy pénz beszél, uniós kutya ugat. Érdekes a fejlesztések iránya is, hiszen Észtországtól Horvátországig, illetve Bulgáriáig húzódó gazdasági térségről van szó. Márpedig ez észak–déli irányú, és ennek az iránynak fontosságáról már többször beszélt Orbán Viktor miniszterelnök is. Aki tegnap Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnök pedig többek között azt mondta, Magyarországon haladhat keresztül a Török Áramlat földgázvezeték folytatásának egyik szakasza. Ez, tekintve, hogy az Északi Áramlat 1 és a nemrég elkezdett Északi Áramlat 2 is messze elkerül bennünket, nagy szó, mert Ukrajnától „mentesen” növeli energiabiztonságunkat.

A Három Tenger Kezdeményezés fontosságát jelzi, hogy a bukaresti konferencián részt vett Heiko Maas német külügyminiszter is, Németországot pedig partnerévé fogadja a 3SI. Donald Trump amerikai elnök üdvözölte a résztvevőket, büszkén arra, hogy a „cseppfolyósított gáz exportja révén e »stratégiai jelentőségű« térség partnere lehet”. Amerikát amúgy Rick Perry energiaügyi miniszter képviselte, demonstrálva, hogy térségünkre továbbra is felvevőpiacként tekint Washington, amely nyilván mindent megtesz majd annak érdekében, hogy jó demokratához mérten a lehető legtöbb energiahordozót értékesíthesse itt, és kihasítsa a maga részét a beruházásokból is.

A tizenkét ország elszántságát jól jelzi, hogy még az idén létrehozzák ötmilliárd eurós alaptőkével a Három Tenger Alapot, amely akár harminc évig is működhet, és hosszú távú projekteket támogat, amelyek összértéke meghaladhatja a százmilliárd eurót.

Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a kínai cégek egyre inkább ugródeszkának tekintik Magyarországot, a jegybank pedig tegnap bejelentette, hogy ezermilliárd forintos kerettel és nulla százalék kamattal növekedési hitelprogramot indít, akkor Ujhelyi mondhat akármit, akár fejre is állhat, a magyar gazdaság szépen fog teljesíteni. Még az is lehet, hogy dübörögni fog és idővel – Ujhelyi megdöbbenésére – nettó befizetők leszünk.