Magyarország számtalan lehetőséget nyújt az aktív kikapcsolódásra

Révész Máriusz: Az idén minden korábbinál több település csatlakozott az Európai Mobilitási Hét kampányához, összesen kétszázhatvanöt önkormányzat szervez helyi rendezvényeket

Viland Gabriella – 2018.09.15. 01:31 –

Az Európai Unióban Magyarországon a harmadik legmagasabb, húsz százalék a kerékpározás részaránya a közlekedésben. Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztossal a hétfőn kezdődő Európai Mobilitási Hét apropóján beszélgettünk a hazai fejlesztésekről, turisztikai attrakciókról és lehetőségekről.

Révész Máriusz 20180915 „Hollandia és Dánia után nálunk a legmagasabb a kerékpározók részaránya” (Fotó: Bodnár Patrícia)

–  Mit jelent az aktív kikapcsolódás, mitől lesz aktív Magyarország?

–  Sokan irigykedve csodálkoznak rá a Fertő tó partján kerékpározó vagy külföldön a nagyszerűen síelő osztrák, német nyugdíjas csoportokra. Magyarországon ez még kevésbé terjedt el, sajnos keveset mozgunk, az elhízottsági világranglistán előkelő helyen állunk, és még biztatjuk is magunkat, hogy a férfiember száz kilónál kezdődik. Azután pedig kihívás ötvenévesen elmenni a kétszáz méterre levő boltba. A kormányzati egészségügyi programok eredményei már látszanak például a dohányzás visszaszorításában vagy az igazolt sportolók közel másfélszeresére nőtt számában. Emellett nagyon fontos a szemléletformálás is, vonzóvá kell tenni az aktív életmódot, mind több embernek meg kell mutatni, hogy érdemes így élni, hogy így érdemes élni! A családok anyagi helyzete folyamatosan javul, ezzel nő az érdeklődés a belföldi kirándulóhelyek és turistaházak iránt. Átalakulóban vannak a nyaralási szokásaink, egyre többen keresik a kalandokat, élményeket. A célunk az, hogy úgy mint Ausztriában vagy Szlovéniában teszik, megfizethető és színvonalas szolgáltatásokat és lehetőségeket kínáljunk a kimozdulásra. Ezért fejlesztjük a kerékpárút-hálózatot, újítjuk fel a vízitúra-megállóhelyeket, a turistaházakat, és támogatjuk a hazai sípályák korszerűsítését is.

–  Minden korosztályra gondolnak?

–  Természetesen, de leginkább a gyerekekre, fiatalokra kell fókuszálni. Fantasztikus képi világot és izgalmas grafikát kínáló számítógépes játékok lepik el a piacot, így óriási kihívás ezekkel versenyképes, valódi élményeket, kalandokat felmutatni. Az idén éppen ezért újraindított vándortáborozás lehetőségével közel hétezer gyerek élt, gyalogosan és központilag szervezett vízi- és vándortáborok keretében járták a természetet. Megszerveztük a tanárok továbbképzését is, abban bízva, hogy tanév közben is többször elviszik a gyerekeket túrázni, biciklizni vagy evezni. Arra készülünk, hogy a vándortáborok eszközeit felkínáljuk az iskoláknak, hogy az osztálykirándulásokhoz használhassák azokat. A vándortáborozó gyerekek az élmények mellett megtapasztalják, hogy milyen szép erdőink, vizeink, hegyeink, váraink vannak, büszkébbek lesznek a hazájukra, és erősebben kötődnek a szülőföldjükhöz is.

–  Erdei iskolák üzemelnek még?

–  A természet szeretetét nem lehet tankönyvből megtanulni, az erdei iskoláknak így egyre fontosabb szerepük lesz az oktatásban, ezért kezdtünk neki a megújításuknak. Az erdészeteknél tizenhárom teljesen új erdei iskola épült, és huszonnégy már meglévőt rekonstruáltunk. Ezeken felül nagyon sok, nem erdészet által fenntartott erdei iskola is működik. Más fontos fejlesztések is történtek az erdőkben. Az Országos Kékkör túraútvonal teljes hosszában, mind a 2553 kilométeren megvalósult a jelzések felújítása és az útmutatók kitáblázása. Nemzetközi színvonalú turistacentrum épült Galyatetőn, építészeti díjakat halmozva megújult a kilátó is. Számos pihenőhely, forrás, esőbeálló helyreállítása is megtörtént. Hazánk több mint húszezer kilométernyi turistaútjából eddig hétezret mért fel és rögzített digitálisan a Magyar Természetjáró Szövetség. Az általuk működtetett új, Termeszetjaro.hu oldalon több száz remek túra, több ezer érdekes hazai látnivaló, természeti kincs és más érdekes úti cél közül válogathat, aki szeretne kimozdulni. Három helyszínen – Csesznek, Cuha-völgy, Tatabánya – összesen tíz különböző nehézségű via ferrata várja a kalandvágyókat, a következő években további új vasalt útvonalakat építünk, nem csak hegymászóknak. Országszerte közel negyven barlang látogatható, 2010 óta kilenc újult meg, ezek többségében vezetett kalandtúrákon is részt lehet venni, a látogatók száma pedig elérte a félmilliót.

–  Milyen marketingstratégiával lehet megszerettetni mással is az aktív kikapcsolódást?

–  A kerékpárút, a sípálya, a turistaház, az erdei iskola, a kilátó, a kisvasút mind csak eszköz. Azért építjük őket, hogy az emberek mozduljanak ki otthonról, menjenek túrázni. Ehhez nem elég jó színvonalú szolgáltatásokat, programokat kínálni, meg is kell ismertetni velük az egyre bővülő lehetőségeket. Ezért adtuk ki a turistaházakról a Szálláshelykalauzt, ezért fejleszti a természetjáró szövetség a Termeszetjaro.hu honlapot. A vándortáborok esetében nagyon sikeresnek bizonyultak a televízióban vetített társadalmi célú hirdetések. Újraszerveztük az ötpróbát is, ahol a próbázók bejárhatják az egész országot, és különböző motivációs ajándékokat, sapkát, pólót, hátizsákot, olimpiai melegítőt nyerhetnek. A legfőbb „ajándék” persze az egészségesebb, aktívabb élet. A kommunikáció szempontjából az egyik legfontosabb rendezvény a Tour de Hongrie volt. A kerékpáros sportesemény máshoz nem mérhető országimázskampánynak bizonyult. Sikerült elérni, hogy százkilencvenöt országban közvetítsék a versenyt. A nézők a világ minden részén a tévéképernyőkön keresztül győződhettek meg róla, hogy Magyarország fantasztikus hely, gazdag természeti és kulturális örökséggel.

–  Hogyan szolgálja a ma megkezdődő Európai Mobilitási Hét az aktív Magyarország céljait?

–  Aktívan élni lehet a szabadidőnkben, nyáron vagy hétvégén, de a hétköznapokban is. Európa nagyvárosaiban, köztük Budapesten is folyamatosan nő a kerékpárral közlekedők a száma. Egyre többen jönnek rá, hogy biciklivel közlekedni a nagyvárosokban nemcsak egészségesebb, hanem gyorsabb is. Magyarországon évente három százalékkal nő a forgalomban lévő gépkocsik száma, idén nyolc százalékkal több benzint vettünk, mint tavaly. Az életszínvonal emelkedésével tehát egyre többen egyre többet autóznak, és emiatt egyre nagyobbak a dugók. Az autósoknak is érdekük, hogy a kerékpárral közlekedők száma növekedjen, mert ezzel a közutak terhelése csökken. A mobilitási hét Európa legnagyobb közlekedési-környezetvédelmi kampánya. Az üzenete ugyanaz, mint ami a mi munkánké: arra buzdítja az embereket, hogy az élhetőbb város érdekében biciklizzenek, gyalogoljanak. A nemzetközi eseménysorozat a testmozgás egészségmegőrző hatásáról, a szürke hétköznapok egyhangúságának feloldásáról, a közúti zsúfoltság, a dugók mérsékléséről szól. Magyarországon idén minden korábbinál több település csatlakozott a kampányhoz, összesen kétszázhatvanöt önkormányzat szervez helyi rendezvényeket a fenntartható mobilitás támogatása és népszerűsítése érdekében. A központi esemény 2018-ban is a több százezer látogatót vonzó fővárosi autómentes hétvége a gépkocsiforgalom elől lezárt Andrássy úton most hétvégén. A színes családi programok mellett ingyenes koncertek és gasztrofesztivál is várja az érdeklődőket. Kifejezetten a kerékpárosoknak szól a Magyar Kerékpárosklub által országszerte negyven helyszínen megszervezett bringás reggeli szeptember 20-án.

–  Milyen saját indíttatás fűzi a hazai kerékpáros kultúra előmozdításához?

–  Elsős gimnazista koromban vettem részt az első kerékpártúrán az Őrségben, azután keresztül-kasul bebicikliztük egész Magyarországot. Később külföldi túrákat is szerveztünk, volt, hogy eltekertünk egészen Rómáig és vissza, az is előfordult, hogy Londonban vettem egy biciklit, és két keréken jöttem haza. A magyar kerékpározás ikonikus alakjával, Eisenkrammer Károllyal egy óvodába jártak a gyermekeink. Tőle kértem segítséget a KorszakVáltó Határon-túra megszervezéséhez, amikor jelképesen, kerékpárral vittük el a magyar állampolgárságot Erdélybe. Mostanában már a fiaimmal is egyre többet ülünk nyeregben, tavaly körbetekertük a Balatont, idén biciklivel vándortáboroztunk az Őrségben.

–  Említette a nagyvárosokat, de miként látja a kerékpáros közlekedés hazai helyzetét országos szinten?

–  Sajnos kevés adatunk van a hazai kerékpáros közlekedésről, ezért idén nyáron a Magyar Közút minden megyében felszerelt egy kerékpáros-számlálót, a Magyar Kerékpárosklubbal pedig egy nagy kutatást rendeltünk meg a kétkerekűzési szokásokról, amelynek eredményeit éppen a mobilitási héten fogjuk bemutatni. Jó hír, hogy csökken a kerékpáros-balesetek száma, de nemzetközi összehasonlításban van még hová fejlődnünk. Sokan félelemből nem ülnek biciklire, ezért az infrastruktúra-fejlesztések mellett fontos a közlekedési kultúra javítása is. Előkészítettünk egy, a védtelenebb közlekedők biztonságát szolgáló KRESZ-módosító csomagot. Kidolgoztuk egy közlekedésre nevelő iskolai fejlesztő munkafüzet anyagát is, ami már nyomdában van. Szeretnénk, ha a negyedik osztályos gyerekek ezt minden évben megkapnák. Már zajlik a Másfél méter kampány, ami az autó és kerékpár közötti biztonságos távolság megtartására szólít fel. Az Európai Unióban Hollandia és Dánia után Magyarországon a legmagasabb, húsz százalék a kerékpározás részaránya a közlekedésben. A kimagasló eredmény elsősorban az alföldi településeknek köszönhető, de ma már Budapesten is három-négy százalékos a mutató. A Fővárosi Önkormányzat által elfogadott Balázs Mór Terv 2030-ra tíz százalékra kívánja növelni, tehát meg kívánja háromszorozni ezt az arányt.

–  Hogyan?

–  A következő időszakban Budapesten soha nem látott mértékű fejlesztések várhatóak, hiszen uniós forrásból kilencmilliárd forint jut a fővárosi kerékpárutak építésére. A napi közlekedés mellett a kerékpáros turizmus növelése érdekében előkészítés alatt áll számos kerékpárút kivitelezése, korszerűsítése. A szigetszerű fejlesztéseket meghaladva egységesen jelölt, átjárható kerékpárút-hálózat létrehozására törekszünk. Ezért épül a többi között kerékpárút az osztrák határtól Budapestig, majd onnan a Balatonig, és megújul, kiegészül a Balatoni Bringakör is. Kitáblázásokkal jelöltünk több, látványos turisztikai célpontokat összekapcsoló kerékpáros túraútvonalat például Pannonhalma és Balatonfüred vagy Fertőd és Keszthely között. A hálózat ugrásszerű bővülésnek indulhat, ha bevonjuk a mezőgazdasági és erdészeti utakat, gátakon futó hosszú útvonalakat. A célunk az, hogy a hazai kerékpárutak és kerékpározásra kijelölt útvonalak összes hossza elérje a tízezer kilométert, és Magyarország kedvelt kerékpáros célországgá váljon.