Kacsoh DánielNem normális ellenzék

Egy normális demokráciában a kormány ilyenkor önként távozik a hatalomból – reagált a Sargentini-féle gyászjelentés elfogadására a honi „sikerek” után Brüsszelbe katapultált Ujhelyi István

Kacsoh Dániel – 2018.09.14. 02:09 –

A sajátjaival is elégedetlen szoci politikus végre pőrén elénk tárta a Nagy Ellenzéki Taktika lényegét. Eddig olykor tagadták, máskor bagatellizálták, most itt van előttünk, a maga valójában. A gonosz és buta magyarok felelőtlen döntései révén kvázi politikai szemétdombra száműzött, pártjellegű formációk ugyanis programalkotás, illetve hiteles vízió helyett már régen egy másik forgatókönyvet eszeltek ki. A feljelentést.

A módszernek persze akadnak történelmi előzményei, nincs új a Nap alatt, ettől még a modern kori követők 2010 után szinte tökélyre fejlesztették a nagy moszkovita elődök eszközeit. Mivel a hatalom megszerzésének demokratikus módja rendre besül, ám a bölcsek köve továbbra is a ballib éceszgébereknél találtatik, hiszen ők értenek az európai értékek nyelvén, meg jogállamiságból és pluralizmusból is doktoráltak, valahogy kénytelenek megoldást találni a szörnyűséges ellentmondás feloldására. Nevezetesen: nekik járna, mégsem övék a hatalom. A hülye nép miatt. Ám arra jutottak, ha a roppantul haladékony és felettébb felvilágosult, nem holmi kelet-európai mucsai alakokkal telített brüsszeli vízfejbe ravaszul „beúsznak”, a megfelelő fülekbe a „valódi civilekkel” közösen hatásos üzeneteket – jelen esetben: nettó hazugságokat – plántálnak, előbb-utóbb csak lesz valami ezzel az Orbánnal. Ők meg ülhetnek be az oly hevesen áhított bársonyszékekbe, amiről demokratikus úton legfeljebb álmodozhatnak.

Az Ujhelyitől idézet mondat annak a szinte beteges vágynak a verbális lelepleződése, amely szerint a magyar emberek helyett a velük egyívású brüsszelitáknak kellene szavazniuk az ország vezetéséről. Az MSZP üdvöskéje ráadásul a kokárda kisajátításának 2002-es vádjával is betámadta a miniszterelnököt, úgy, hogy 2004 decemberében a baloldal képviselőjeként egy életre leszerepelt nemzeti érzelemből, pontosabban annak totális hiányáról tett tanúbizonyságot. Üzenjük Ujhelyinek: a Fidesz hazai támogatottságát korántsem tépázta meg a sorosista akcióterv, így az EU-s segedelemmel megálmodott kormánybuktatás elmarad. Akárcsak Gyurcsánynak, neki is bilibe lóg a keze.

Amúgy kiváló alkalom lett volna ez a szerdai szavazás az ellenzék számára, hogy a Magyarország iránti elkötelezettségét bizonyítsa. Hogy rosszat akarnak a kormánynak, illetve a Fidesznek, az teljesen rendben van. Erre ott vannak a választások, legközelebb jövő májusban megmutathatják, mennyivel érdemesebbek az emberek bizalmára, mint a jelenlegi vezetés. Ennek bizonyítására azonban nem alkalmas, ha a strasbourgi ülésteremben kurjongatva, a magyar viszonyokról semmit nem tudó nyugati liberális elittel karöltve megszavaznak egy blőd irományt, melyről még Schiffer András is azt mondta, hogy minősíthetetlen, sőt, tele van hazugságokkal. Legalább a látszatra adhatnának. De nem: még a jobbikos Balczó Zoltán sem mert nemet nyomni, pedig pártja tegnap még az unióból is kilépett volna. Még tetézik is, mint kiderült, Karácsony Gergely és bukott kollégái Brüsszel oldalán szerveznek tüntetést Budapesten.

Szóval, az Európai Parlament mellett a teljes magyar ellenzék is leszerepelt, megint nem cáfolták, hogy külső nyomásgyakorlás és egyéb furfangok révén szeretnék megszerezni a kormányrudat. Meglepetés nyilván nem ért bennünket, ebben a műfajban eddig sem voltak valami jók. Egy normális demokráciához azért mégiscsak normálisabb ellenzék is járna, ezt azonban már ne Orbántól várják az érintettek!