A bartóki nő és férfi párharcának titkai

Kékszakáll és Judit kapcsolatában a megismerés lehetetlensége a teljes elidegenedéshez vezet – mondta művészeti akadémiai székfoglalójában Rost Andrea

Sárdi Krisztina – 2018.09.14. 01:51 –

A férfi és a nő Bartók operájában megjelenő kapcsolatáról és ezek zenei kifejeződéséről beszélt Rost Andrea világhírű opera-énekesnő a Magyar Művészeti Akadémián tartott székfoglalójában. Beszéde után lapunknak azt mondta: szerinte a Kékszakállú Juditjának szerepét másként kell énekelni az általánosan elterjedt módhoz képest.

Rost Andrea 20180914 A világhírű szopránnak az általánostól eltérő elképzelése van az opera hősnőjéről (Fotó: Ficsor Márton)

Köztestületté válása óta a Magyar Művészeti Akadémia megválasztott levelező tagjainak is kötelessége, hogy székfoglaló előadásban fejtsék ki gondolataikat. Kucsera Tamás Gergely tegnap a Pesti Vigadó Makovecz Termében elmondta: Rost Andrea, a Kossuth-díjas szoprán előadása az utolsó az idei beszédek sorában, amellyel összesen száznyolcvanra növekszik a 2014 óta elhangzott székfoglalók száma. Laudációjában Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója hangsúlyozta: Rost Andrea olyan művész, aki mindig jelen volt és van hazájában, akinek huszonöt éves pályafutása alatt értékére, elegáns visszahúzódására mindenhol felfigyeltek. Az idén a Magyar Érdemrend középkeresztjével is kitüntetett szoprán, átvéve a szót, „történelmi, irodalmi és zenetörténeti gondolatösvényen” való kalandozásra hívta a hallgatóságot.

Rost Andrea székfoglaló előadása A gyermeklelkű férfi és a bartóki nő címet kapta: a művésznő elsősorban A kékszakállú herceg vára című Bartók-opera elemzésén át a zenével is közvetített férfi-női párharcról, a komponista zenei tempóválasztásaiban is megnyilvánuló ellentétek kifejezéséről beszélt. Bevezetőjében kiemelte, Kékszakáll, a herceg mintegy tizenöt ország néphagyományának szerves része, ha nem is ezen a néven – a magyar balladakincsben is fellelhető. Kallós Zoltán gyűjtéséből tudhatjuk például, hogy Kodály Zoltán Molnár Anna című művének férfialakja, Zajgó Márton is Kékszakáll-figura.

Bartók zeneszerzői zsenije a népzene felé fordulással érte el élete célját, 1910-re, az egy évvel később komponált Kékszakállú előtti időszakra a Debussy-hatás „átmosta” Bartókot, egyre inkább engedett a népzene befolyásának, így tudott Balázs Bélával együtt a lélektan legmélyebb bugyraiba leereszkedni –mutatott rá Rost Andrea. Hangfelvételekkel illusztrált előadásában némi pszichológiai kitekintés és a szüfrazsettek 1911-es (a darab születésekor) tetőző harcainak felidézése után a művésznő a Kékszakállú és Judit karakterében rejlő, zeneileg is alátámasztott ellentétet elemezte. Ennek kulcsa, hogy a herceg tulajdonképpen egy szerelemre éhes kamasz, a mitikus Don Juan-figura komorabb, tragikusabb változata, a nevéből eredően is bibliaihősnő-jellegű Judit bár önként vállalja a férfi megmentését, bizonytalanságából és büszkeségéből adódóan elbukik. Hiszen kettejük kapcsolatában a megismerés lehetetlensége a teljes elidegenedéshez vezet. Beszéde után Rost Andrea lapunk kérdésére elárulta, miért ezt a témát választotta: mint rámutatott, Judit alakjáról, karakteréről, hangi megjelenéséről egészen más elképzelése van, mint az általában megszokott. Nem gondolom, hogy olyan agresszívan, sötét hangszínen kell énekelni, ahogy előfordul, ezt szerettem volna bővebben kifejteni – magyarázta a művésznő.