Gulyás Gergely: Az EP nem fogadta el a Sargentini-jelentést

A jogvita tisztázásáig a jelentésnek további jogkövetkezménye nem lehet - Nemzeti konzultációt kezdeményez a kormány a családtámogatások témájában

MH/MTI – 2018.09.13. 14:11 –

A magyar kormány úgy értékeli, hogy az Európai Parlament (EP) nem fogadta el a szükséges kétharmados többséggel a Sargentini-jelentést - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Gulyás Gergely kifejtette, a lisszaboni szerződés szerint a leadott szavazatok kétharmadára lett volna szükség a jelentés elfogadásához, azaz a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni, így pedig nem lett volna meg a többség.
Hozzátette: a jogvita tisztázásáig a jelentésnek további jogkövetkezménye nem lehet; hétfőn uniós ügyekkel foglalkozó kormányülés lesz, ahol döntenek a konkrét jogi lépésekről.

Egy országot próbálnak elítélni koncepciós perben 
Kovács Zoltán kormányszóvivő a Sargentini-jelentés elfogadásáról azt mondta, nem kormányokról, hanem országokról van szó; egy országot próbálnak elítélni koncepciós perben, politikai motivációk nyomán felállított elgondolás alapján.
Kovács Zoltánt csütörtök este az M1 aktuális csatornán arról kérdezték, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a nap folyamán azt mondta, a magyar kormány úgy értékeli, hogy az Európai Parlament (EP) nem fogadta el a szükséges kétharmados többséggel a Sargentini-jelentést, mert a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni, így azonban nem lett volna meg a többség.
A kormányszóvivő kijelentette: bírósághoz kell fordulni az ügyben. Arra a kérdésre, hogy milyen jogi lépéseket tesznek, a hétfői kormányülés utánra ígért választ.
Kovács Zoltán önmagában abszurdnak nevezte, hogy bár az egyik vád Magyarországgal szemben az európai uniós szabályok be nem tartása, az országot megbüntetni akarók folyamatosan érdekeik szerint alakítják a szabályokat. Hangsúlyozta, a vonatkozó szerződés egyértelműen határoz: a leadott szavazatok kétharmadára van szükség, márpedig a tartózkodás leadott szavazatnak számít, "mint bármely demokráciában".
Kovács Zoltán azt mondta: három tucat "súlyos ténybeli tévedés" van a jelentésben, amely alkalmas arra, hogy megtévessze azt, aki nem ismeri a magyar viszonyokat.
A magyar kormányt támogató lengyel és litván reakciókra utalva azt mondta: jó, hogy kiállnak Magyarország mellett, van szolidaritás a közép-európai és a volt szocialista országok között, és ez az eljárás elindításával kapcsolatban is egyfajta biztosítékot ad.
Úgy vélte: nem pusztán az illegális migráció kérdésében vannak jelentős nézetkülönbségek Európában, hanem a demokráciafelfogás és a demokráciához, illetve "az emberek akaratához igazodás is megkérdőjeleződik" bizonyos esetekben. Hozzátette: a nyugati eliteknek érdemes lenne visszatérniük ahhoz, hogy meghallgassák az emberek akaratát.
A több ellenzéki párt által szervezett vasárnapi tüntetésről azt mondta a kormányszóvivő: az ellenzéki pártokat önmagukban minősíti, hogy tüntetnek valami mellett, amiről "messziről bűzlik (...), hogy koncepciós per".

 

A miniszter szerint az, hogy EP saját belső szabályait is tévesen értelmezve a tartózkodó szavazatokat figyelmen kívül hagyta az eredmény megállapításánál, olyan, mintha bármelyik országban a házszabály felülírhatná az alkotmányt.

Véleménye szerint az EP házszabálya sem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy speciális esetben ne kellene beszámítani a tartózkodó szavazatot.

A miniszter megerősítette azt a kormányzati álláspontot, hogy a jelentés valójában nem a jogállamiságról szólt, ez csak mondvacsinált indok, hanem a bevándorlással kapcsolatos álláspontok határozták meg annak elfogadását.

Hangsúlyozta, a jelentés valamennyi pontját érdemben cáfolta a kormány.
Gulyás Gergely közölte, elfogadhatatlannak tartják, hogy olyan ügyeket is említ a dokumentum, amelyekről Magyarország megállapodott az Európai Bizottsággal (EB) és jogszabályokat, illetve az alkotmányt is módosította.

Ha az EB-vel lezárt ügyek később vádpontként jelenhetnek meg egy másik uniós dokumentumban, akkor értelmetlenné válik a bizottság "szerződések őre" szerepe - hangoztatta. 

A miniszter közölte, jelenleg az EP-ben a bevándorláspártiak jelentős többségben vannak, ezért fontos a 2019 májusi EP-választás, ahol az európai választók állást foglalhatnak a migrációról.

"Azt reméljük, hogy 2019-ben megválasztandó Európai Parlamentben a bevándorláspárti erőkkel szemben akár többségbe is kerülhetnek a bevándorlásellenes erők, de legalábbis lesz egy jelentős elmozdulás a bevándorlásellenes tábor javára" - fogalmazott.
Kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy érvényes volt ugyan a szavazás a Sargentini-jelentésről, de az eredmény megállapítása jogellenes. A kormányzati lépéseket firtató kérdésre hozzátette: kérhetik a bíróságtól az érvénytelenség megállapítását, ez az egyik, a legvalószínűbb alternatíva.

Arra a felvetésre, hogy vasárnap baloldali pártok tüntetést szerveznek a jelentés elfogadása miatt, Gulyás Gergely azt mondta, a gyülekezési jog garantált mindenkinek, szemben azokkal az évekkel, amikor ezek a pártok voltak kormányon.
Arra a kérdésre, hogy továbbra is támogatják-e Manfred Weber néppárti frakcióvezető EB-elnök ambícióit, a miniszter elmondta, hivatalos döntés még nincs a támogatásáról, de nyilván nem lehet úgy tenni, mintha nem történt volna meg az, hogy Manfred Weber saját személyes ambíciói érdekében saját pártjával szemben egy általa is tudottan hazug jelentést szavazott meg.

Kérdésre azt mondta, nem hinné, hogy a Sargentini-jelentésnek Európán kívüli hatása lenne majd. A néppárt zárt frakcióüléséről annyit mondott: még a legnagyobb kritikusuk sem vitatta, hogy a jelentés gyenge, hemzseg a hazugságoktól. 

Kérdezték arról, hogy Angela Merkel német kancellár szerint az illegális migráció elleni harc jegyében meg kell erősíteni az EU külső határának védelmét, és ehhez a külső határon fekvő országoknak át kel adniuk nemzeti kompetenciájuk egy részét a Frontex EU-s határ- és partvédelmi szervezetnek. Gulyás Gergely elmondta, nem értenek egyet vele ebben a formában. A magyar kormány szerint a schengeni szabályokat kell betartani - tette hozzá.

Elmondta, ha valaki tagja a schengeni övezetnek és a külső határt nem képes megvédeni, akkor vagy segítségére sietnek az egyezményben részes országok és megvédik helyette a külső határt, vagy ha ehhez nem járul hozzá, akkor fel kell függeszteni a tagságát.

A 38 országot érintő, Magyarországról kritikákat megfogalmazó ENSZ-jelentéssel összefüggésben úgy fogalmazott, mindig azt kérik tőle, ítélje el a listázásokat, most ezt megteszi. Szerinte az ENSZ ezt a formát találta arra, hogy bosszút álljon Magyarországon. Hazánkban jelenleg több mint 70 ezer civil szervezet működik, akár a mindennapos gyakorlatot, akár a jogszabályokat nézve semmi nem korlátozza őket szabad működésben. A Sargentini-jelentésnél és ennél a jelentésnél is azt látják, hogy politikai célok érdekében hamis és alaptalan emberi jogi vádakat használnak fel - mondta.

Falusi útalap jön létre 

Falusi útalap létrehozásáról döntött a kormány, az intézkedés célja, hogy az alsóbbrendű utak minősége is javuljon a jövőben - mondta Gulyás Gergely.

A miniszter kifejtette: az általános költségvetési tartalékból 150 milliárd forintot különítenének el a Magyar falu programra, amelyből mintegy 50 milliárdot fordítanának alsóbbrendű utakra. Emellett az autópálya-matricák árából, illetve annak emeléséből 35-36 milliárd forint bevétellel számolnak, így összesen 80-90 milliárd áll majd rendelkezésre erre a célra.

Kérdésre beszélt arról, hogy a Magyar falu program célja az ötezer fő alatti települések népességmegtartó erejének erősödése, ezért a többi között javítanák a lakhatási feltételeket, "falusi csokot" terveznek. A programról legkésőbb november elején dönthet a kormány - tette hozzá. Gulyás Gergely közölte azt is, hogy áttekintette a kormány a gazdasági növekedési adatokat: már látszik, hogy az idén 3,5 százalék feletti lesz a növekedés, így 2018-ban is fognak nyugdíjprémiumot fizetni.

Nemzeti konzultációt kezdeményez a kormány a családtámogatások témájában

Jelezte: a kormány ülésén foglalkoztak a demográfiai helyzettel is. Kiemelte: GDP-arányosan Magyarország fordít a legtöbbet a családtámogatásokra egész Európában, ez mintegy 5 százaléka a GDP-nek. Mint kiemelte, ez azt eredményezte, hogy a születési együttható 1,23-ról 1,5-re nőtt, azaz 200 magyarnak 150 gyermeke születik. Ez még messze van természetes reprodukciótól, ami a kormány célja, ezért további intézkedések várhatóak a következő hónapokban, amelyek már januártól, illetve az egész kormányzati ciklusban segítik a gyermekvállalást - jelezte a miniszter.  A kormány nemzeti konzultációt is kezdeményez, mert szeretné, ha az állampolgárok s véleményt nyilvánítanának az irányokról. Szerinte a nemzeti konzultációnak októberben meg kell kezdődnie.

Új fenntartói modellben működik jövő júliustól a Budapesti Corvinus Egyetem

Bejelentette továbbá, hogy jövő július 1-jétől állami alapítású alapítvány tartja fenn a Budapesti Corvinus Egyetemet, amely közhasznú felsőoktatási intézményként működik majd. Mint ismertette: a fenntartói modellváltás előkészítéséért az innovációs tárca felel, ezért erre az időszakra a fenntartói jogok is ide kerülnek. Jelezte: a kormány jelentős vagyont fog az alapítvány rendelkezésére bocsátani, amit kizárólag az intézmény fenntartására, működtetésére és fejlesztésére lehet fordítani. Az a célja a döntésnek, hogy nagyobb szabadság mellett, a rendelkezésre álló jelentős anyagi források felhasználásával az egyetem a 200 legjobb intézmény közé kerüljön.

Az is cél, hogy az ott folyó, most is magas színvonalú oktatás még magasabb színvonalú legyen hosszú távon egész Európában piacképes diplomát adjon ki az intézmény.  Gulyás Gergely kiemelte: Corvinus ösztöndíj-program jön létre, ami az állami finanszírozással azonos feltételek mellett támogatja majd a tehetséges, illetve rászoruló hallgatókat.  Kérdésre azt mondta, két jelentős részvénypakettet adnak az egyetemnek, de ezek értékéről nem beszélt, annyit mondott: a hozam az egyetem fenntartására elegendő lesz. A Corvinus-ösztöndíjról közölte, azt fogja garantálni, hogy a jelenlegi fizetős-nem fizetős arány kedvezőtlen irányba nem fog elmozdulni.

Arra a felvetésre, hogy a Civil Összefogás Fórum (CÖF) az MVM-től kapott közel félmilliárd forintos támogatás egy részét egy brüsszeli, kormány melletti tüntetésre használta, Gulyás Gergely közölte, az MVM sok civil szervezetet támogat, ezeknek a szervezeteknek jogszerűen kell felhasználni a pénzt. Én nem fordítanám politikai célokra az ilyen támogatást - tette hozzá.