Megszavazta az EP a magyar jogállamisági helyzetről szóló Sargentini-jelentést

A Magyarország elleni bosszúhoz a választási szabályok megváltoztatására is szükség volt

MH/MTI – 2018.09.12. 13:20 –

Megszavazta a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést szerdán az Európai Parlament (EP), a plenáris ülésen 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot.

A jelentés elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására, vagyis legalább 376 szavazatra volt szükség, a tartózkodás nem számított leadott szavazatnak. Szükség volt a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt legalább részleges támogatására is, s sajtóhírek szerint a belga, a finn, a görög, a holland, a lengyel, a luxemburgi, az osztrák, a portugál és a svéd tagpártok képviselői is igennel szavazhattak.

A zöldpárti Judith Sargentini által összeállított és az EP illetékes szakbizottságában korábban már nagy többséggel jóváhagyott dokumentum szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.

A magyar jogállamiság ügye a szavazás nyomán az uniós tagországok kormányainak tanácsa elé kerül, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az Európai Unió alapértékei.

A szövegben számos aggályosnak ítélt kérdést felsoroltak az alkotmányossággal, a választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval kapcsolatban, ahogy a véleménynyilvánítás, a tudományos élet, az egyesülés és a vallás szabadságával, a kisebbségek és a menedékkérők jogaival, az egyenlő bánásmóddal összefüggésben is.

A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.

Sargentini üdvözölte, hogy az EP fellépett a magyarországi jogsértések ellen

Üdvözölte a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést összeállító Judith Sargentini, hogy az Európai Parlament (EP) a plenáris ülés szerdai szavazásán végre felelősséget vállalt és fellépett a magyarországi jogsértések ellen.

Strasbourgi sajtóértekezletén a zöldpárti képviselő azt mondta, hogy bár nincsenek konkrét határidők, a voksolás nyomán remélhetőleg hamarosan az uniós tagállamok kormányainak tanácsa elé kerül az ügy, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

Hozzátette, szeretné a miniszteri tanács ülésén ismertetni a jelentését, és esetleg valamikor az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóján is. "Büszke vagyok rá, hogy a jelentés megkapta az Európai Parlament támogatását, de ez elsősorban a magyar állampolgárok jogairól szól" - emelte ki.

Mint mondta, a testület fontos üzenetet fogalmazott meg, mégpedig azt, hogy kiáll minden európai, így a magyarok jogaiért, és megvédi közös értékeinket. "Most az európai vezetőkön a sor, hogy felelősségüket felvállalva már ne csak a partvonalról nézzék végig, hogyan dől romba a magyar demokrácia. Ez a hozzáállás elfogadhatatlan a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletére épült Európai Unióban" - fogalmazott.

Kérdésre válaszolva leszögezte: nincs semmi baja Magyarországgal, kifejezetten szereti a magyar kultúrát, a magyar borokat, mindössze a kormánnyal kapcsolatosan vannak kifogásai, amiért intézkedéseivel "lábbal tiporja az állampolgárok jogait".

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke eközben kijelentette: ha EP-képviselő lenne, igennel szavazott volna a jelentésre. Jelezte, a brüsszeli testület a rendelkezésére álló eszközökkel lép fel, kötelezettségszegési eljárásokat indít az uniós jogot sértő tagállamokkal szemben. "Egyetértek a mai döntéssel" - húzta alá.

Udo Bullmann, az EP szociáldemokrata frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy "nem fogják tétlenül nézni, ahogy Magyarország belecsúszik egy autoriter rendszerbe". "Orbán Viktor kormánya immár hét éve dolgozik a hatalmával szemben fékeket és ellensúlyokat jelentő független szervezetek felszámolásán, de ma azt mondtuk, hogy ami elég, az elég" - közölte.

Lengyel parlamenti alelnök: A döntés megkérdőjelezi az EU egységét

Az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás kezdeményezése Magyarországgal szemben megkérdőjelezi az Európai Unión (EU) belüli szolidaritást és egységet - hangsúlyozta szerdán az MTI-nek nyilatkozva Ryszard Terlecki, a lengyel alsóház alelnöke, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) frakcióvezetője.

Lengyelország támogatni fogja Magyarországot a támadás elhárításában
Demokrácia elleni merényletnek minősítette a Sargentini-jelentés megszavazását Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter szerdán a lengyel közszolgálati televízióban, aláhúzva: Lengyelország támogatni fogja Magyarországot e támadás elhárításában. "Bizonyos értelemben ez egy demokrácia elleni merénylet, hiszen nincs olyan európai ország, amelynek kormánya ilyen magas társadalmi támogatást élvezne" - jelentette ki Ziobro. Egyetértett Orbán Viktor előző napi strasbourgi beszédében elhangzott szavaival, miszerint az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás kezdeményezése büntetés a migráció ügyében képviselt magyar álláspontért. Ziobro szerint Magyarország és Orbán Viktor nagy érdeme, hogy a bevándorlás témájában "merészelt szembeszállni Európa befolyásos embereivel, köztük Angela Merkel német kancellárral" és "megmondani, hogy nem egyezünk bele az Európára nézve valódi biztonsági veszélyt jelentő, Afrikából és más országokból érkező emberek millióinak szabad beáramlásába". A lengyel miniszter szerint "a magyarok elhárítják az EU részéről őket érő támadást". "Lengyelország ebben segíteni és támogatni fogja Magyarországot" - hangsúlyozta Zbigniew Ziobro.

Terlecki nyilatkozatában arra reagált, hogy az Európai Parlament (EP) elfogadta a magyarországi jogállamisági helyzetről szóló Sargentini-jelentést. A lengyel politikus szerint a döntés rossz, mert konfliktust teremt a különféle kérdésekre vonatkozó tagállami és az uniós döntéshozatal között. 

Úgy tűnik, az uniós struktúrák "képtelenek megbékélni az egyes tagállamokban történt választási eredménnyel, amikor ez nincs ínyükre" - jegyezte meg, megemlítve ebben az összefüggésben az EU-lengyel viszonyt is.

Az eddig az EU-ban betartott elvek megsértésének minősítette, hogy a tagországokra az uniós intézmények "ráerőszakolnák akaratukat, amikor az uniós illetékesség egy adott ügyben nem egyértelmű".

Szerinte a Sargentini-jelentés megszavazása azért is kockázatos, mert a jövő évi európai parlamenti választások előtt "megerősíti a széttartó tendenciákat". "Mi is, a magyarok is az EU megmaradása (...), fejlődése és megerősítése mellett állunk ki, nem egyezünk bele viszont, hogy az unió megkérdőjelezze a demokratikus választások eredményét (...), a demokratikus kormányzást a tagállamokban" - húzta alá Terlecki.

Arra a kérdésre, hogy az EP-szavazás eredménye milyen hatással lehet a közép-európai térségre, Terlecki úgy válaszolt: "az EU-n belül a mi régiónkkal kétségtelenül rosszabbul bánnak, mint a +régi unióval+, az uniós intézmények vezetésében egyes politikusok arra törekednek, hogy több sebességre osszák Európát". 

"Ebbe mi nem egyezünk bele, és szerintem a magyarok sem helyeslik" - mondta. Meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország e téren szolidárisan cselekszik. Az uniós helyzet a kelet-közép-európai térség többi országát is arra készteti, hogy megerősítsék együttműködésüket, a Balti-tengertől a Földközi-tengerig - szögezte le Terlecki. 

Arra vonatkozóan, hogy egyes térségbeli EP-képviselők, köztük az Európai Néppárt lengyel tagjai a Sargentini-jelentés mellett szavaztak, Terlecki leszögezte: sajnos sem Lengyelországban, sem más államokban a pártok nem szoktak konszenzusra jutni a külpolitikában.

"Az a helyzet, hogy létezik a lengyel ellenzéki képviselőknek egy olyan csoportja, amely most Magyarország ellen lépett fel, de fel szoktak lépni Lengyelország ellen is" - jelentette ki. Ezzel a helyzettel szembesülni kell - fűzte hozzá, s bizakodásának adott hangot, hogy "a jövő évi EP-választások után ez változni fog a valódi uniós közösség és szolidaritás javára".

Maas: Az EU alapvető értékei nem képezhetik vita tárgyát

Az Európai Unió alapvető értékei nem képezhetik vita tárgyát - jelentette ki Heiko Maas német külügyminiszter szerdán a Bundestagban annak kapcsán, hogy napirendre került az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás lehetséges megindítása Magyarország ellen.

A szociáldemokrata politikus hangsúlyozta, hogy az EU többet jelent "a belső piac és a kohéziós alapok vegyületénél". Az unió értékközösség, amely a szabadságon, demokrácián és jogállamiságon alapul - fogalmazott a német külügyminiszter. "Nem engedünk az alapvető értékekből" - tette hozzá.

Leszögezte: az olyan kijelentésekre, mint Amerika az első, Oroszország az első és Kína az első, a válasz nem az, hogy Európa az első, hanem az, hogy "egyesült Európa". Elengedhetetlen azonban az európai projekt társadalmi támogatottsága is. "Nem szabad megengednünk, hogy populisták és nacionalisták Európát fenyegessék" - hangoztatta Heiko Maas.

A német kormány állásfoglalásában szintén a jogállamiság betartására szólított fel az uniós tagállamokban. Steffen Seibert német kormányszóvivő a parlamenti szavazást követő nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy a jogállami elveket valamennyi tagállamnak tiszteletben kell tartania. 

"Az EU egy értékközösség, s egy értékközösség csak akkor tud működni, ha mindenki tiszteletben tartja és védelmezi ezeket az értékeket". A kormányszóvivő szerint most az EU soros osztrák elnökségének kell megtenni a további lépéseket a Magyarország elleni eljárásban.

A cseh képviselőház alelnöke elutasította és bírálta az EP döntését

A cseh képviselőház alelnöke nagy hibának minősítette az Európai Parlament döntését, miszerint megindulhat az eljárás Magyarországgal szemben az uniós alapszerződés hetedik cikke alapján.

"Ez nagy hiba" - jelentette ki Petr Fiala szerdán a cseh közszolgálati hírtelevízióban (CT24). "Az ilyen lépések ahhoz vezetnek, hogy az államok kölcsönösen nem bíznak egymásban" - tette hozzá.

A jobboldali politikusnak, aki az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke, az a meggyőződése, hogy "ez nem jó út az európai együttműködés, a bizalom megerősítéséhez". Szerinte a kölcsönös bizalom megerősítése az egyetlen út, amely az Európai Uniót kivezetheti a folyamatosan meg-megújuló válságokból.

Petr Fiala úgy vélte: Csehországnak most egyetlen lehetősége van, mégpedig az, hogy kiálljon visegrádi szövetségesei, tehát Magyarország és Lengyelország mellett, és elutasítsa az európai intézmények e két ország ellen tett hasonló lépéseit.

 "Nemcsak arról van szó, hogy tagjai vagyunk egy közép-európai csoportosulásnak, hanem arról is, hogy nekünk (Csehországnak) is érdekünk, hogy ilyen eljárások ne induljanak el" - fejtette ki a parlamenti alelnök. Figyelmeztető példaként emlékeztetett: a múltban az EU eljárást kezdeményezett Ausztria ellen, amikor az akkori szélsőjobb bekerült a parlamentbe, de az végül is kudarccal végződött. Az egyetlen eredmény az volt, hogy nőtt az osztrák közvélemény bizalmatlansága az EU iránt.

Tomio Okamura, az alsóház másik alelnöke, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom elnöke szintén bírálta az Európai Parlament döntését. Okamura szerint elfogadhatatlan, ha "az Európai Parlament ezért bünteti az egyes kormányokat, mert azok megvalósítják azt a politikát, amelyért megkapták a választók bizalmát". A cseh parlamenti alelnök rámutatott: Orbán Viktor és pártja, a Fidesz "hazafias politikát folytatnak", míg az Európai Unió mai politikája inkább "neomarxistának" minősíthető. 

Ellenkező véleményt Jirí Pospísil, az ellenzéki jobboldali TOP 09 párt elnöke, EP-képviselő fogalmazott meg. Pospísil a hírtelevízióban azt mondta "hosszú mérlegelés után, de megszavazta a döntést",  mert "számára elfogadhatatlan, hogy néhány nemzeti kormány megszegje a demokrácia, a jogállam elveit". Szerinte ma ez a helyzet Lengyelországban, míg Magyarországon "ennek jeleni vannak, de nem biztos", s ezért "a magyarországi helyzetet is meg kell vitatni".

Mikulás Peksa, a Cseh Kalózpárt (PS) alelnöke a televíziónak nyilatkozva azt mondta: helyes döntést hozott az Európai Parlament, mert "ha Magyarországon nem lennének problémák, akkor a téma nem is került volna napirendre". A döntés következtében most lehetőség nyílik a problémák tisztázására.  Hasonló véleményt fogalmazott meg Vít Rakusan, a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) mozgalom alelnöke is.

Rudolf Jindrák, az államfői iroda külpolitikai részlegének igazgatója reményének adott hangot, hogy a következő időszakban "Magyarországnak lehetősége lesz a kifogásolt problémák megmagyarázására". Jindrák, aki korábban cseh nagykövet is volt Magyarországon, azt mondta: Milos Zeman államfő véleményét a témában nem ismeri.  

Vera Jourová cseh EU-biztos úgy vélte, hogy a Brüsszel és néhány tagállam közti vita lényege a jogállam értelmezése. Az EP-képviselők többsége szerint a jogállam "alapvetően a hatalom megosztása, ami azt jelenti, hogy aki megnyeri a választást, az automatikusan nem lehet minden téren győztes, nem annektálhatja például a független bíróságokat, hogy a hatalom szája íze szerint hozzanak döntéseket". Megjegyezte: erről Európában már régen megegyezés született, s az Európai Bizottság ezeknek a szabályoknak a betartását szeretné. 

"Ami Magyarországot illeti, a bizottság kedden Frans Timmermans révén világosan megmondta, hogy nem kezdeményez a 7. cikk alapján eljárást, ahogy az már Lengyelország ellen megtörtént, Magyarországon a helyzet mégiscsak más, vannak már bizonyos részleges döntések, ezért Magyarország ellen az európai jog megsértése miatt indítjuk meg az eljárást" - fejtette ki Vera Jourová. Leszögezte: nagyon jó, hogy vita folyik arról, mi is az a jogállam.

A cseh EU-biztos szerint Magyarország saját útját járja, és Orbán Viktor pozíciója valóban nagyon erős, hiszen harmadszor nyert választást nagy fölénnyel. Ugyanakkor nagyon furcsának tartja, ha Orbán úgy nyilatkozik, hogy a magyar nép nevében beszél.

"Éppen ez az, ami eléggé furcsán hangzik, ha tudatosítjuk, hogy a többség nem jelent mindenkit" - szögezte le Vera Jourová és aláhúzta: egy kormánynak nemcsak a többség érdekeit kell képviselnie, hanem a kisebbségéit is. 

CDU-s politikus: története egyik legnagyobb hibáját követte el az EP

Története egyik legnagyobb hibáját követte el az Európai Parlament "Magyarország megbüntetésével" - jelentette ki a Sargentini-jelentés elfogadásáról Arnold Vaatz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője szerdán Berlinben.

A magyar közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy nagyon sajnálja az EP döntését, és azt is, hogy számos párttársa részt vett a "Magyarország elleni büntető akcióban". 

Az EP döntésének "pusztító" hatása lesz, mert "a kelet-európai országok az eddiginél is komolyabban elgondolkodnak azon, hogy miként fordulhatnak el Európától nagyobb anyagi veszteség nélkül" - mondta Arnold Vaatz.

A Sargentini-jelentésben a magyar sajtó helyzetéről tett megállapításokat bírálva hozzátette: a jelentés nyugat-európai készítői abból indulnak ki, hogy Nyugat-Európában természetes adottság a sajtó teljes szabadsága, holott a német média működését tekintve kérdés, hogy ez valóban így van-e.

Kiemelte: számos felmérés bizonyítja, hogy Németországban az újságírók nagyjából 80 százaléka baloldali pártok híve. Mint mondta, a jelentést összeállító nyugati politikusok nem élték meg az 1989-90 előtti, pártállami sajtóirányítás rendszerét, amelyben minden egyes szóról a pártközpont döntötte el, hogy bekerülhet-e az újságokba.

A jelenkori magyar sajtóviszonyokat ehhez a rendszerhez hasonlítani annyira súlyos melléfogás, hogy hatására "a nullához közelít" majd a kelet-európai társadalmak hite abban, hogy az EU fel tudja fogni a valóságot és meg tudja érteni a társadalmi folyamatokat. 

A CDU/CSU frakcióvezető-helyettese előítéletekkel és ideológiai elfogultságokkal terhelt, professzionális elemzést nélkülöző dokumentumnak nevezte a Sargentini-jelentést.

Kiemelte, hogy a jelentés és a róla folytatott vita elfogadhatatlan minősége a nyugat-európai politikusok "lelkiállapotának" is tulajdonítható. Nyugat-Európa ugyanis semmit sem tett a kelet-európai országok társadalmai által 1989-90-ben kivívott átalakulásért, a térség népei saját erejükből szerezték vissza szabadságukat, ami az utóbbi évszázadok egyik legnagyszerűbb történelmi fordulata volt. Európa nyugati része ebből kimaradt, ami sérti az ottani politikusok hiúságát - fejtette ki Arnold Vaatz.

Hozzátette: megértést kér Magyarországtól a nyugat-európai társadalmak "irigysége és kisebbrendűségi érzései" iránt, amelyek jellemző megnyilvánulása a Sargentini-jelentés.

A horvát jobboldali pártok nem támogatták a különjelentést

A horvát jobboldali pártok nem támogatták a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést az Európai Parlamentben (EP) - közölte az N1 horvát hírcsatornának adott interjúban szerdán Strasbourgban Dubravka Suica, a horvát kormányzó jobboldali párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) EP-képviselője.

Mint mondta, Magyarország szomszédos ország, amellyel jószomszédi viszonyt szeretnének ápolni. Az európai bíróságok előtt számos eljárás folyik Magyarország ellen, amelyeknek meg kellene várni az eredményét - hangsúlyozta a képviselő. Úgy vélte, jól döntöttek, hogy nemmel szavaztak. 

Szavai szerint "a jelentés érdekes, így is, úgy is meg lehetett írni". Kiemelte, hogy a szerző baloldali, a jelentés pedig szerinte az Európai Néppártot akarja megosztani, ami elfogadhatatlan a HDZ számára. "Azt szeretnénk, ha a csoport egységes maradna. Jogot kaptunk a szabad döntésre, a szabad gondolkodásra. Úgy ítéltük meg, hogy a bíróság döntéséig mi így voksolunk. Semmi drasztikus dolog nem történt, mindenkit tiszteletben kell tartani, ez a demokrácia" - húzta alá Dubravka Suica.

A HDZ három képviselője mellett Marijana Petir, a Horvát Parasztpárt (HSS) és Ruza Tomasic, a Horvát Konzervatív Párt (HKS) európai parlamenti képviselője is a jelentés ellen szavazott. 

Franciaország üdvözli az Európai Parlament határozatát

Franciaország üdvözli az Európai Parlament "erős jelzését", amellyel szerdán elítélte az uniós értékek "rendszerszintű fenyegetettségét" Magyarországon, és elindított egy "olyan ritka eljárást", amely szankciókhoz is vezethet a magyar kormány ellen - tudatta szerdán a francia elnöki hivatal.

"Franciaország üdvözli az Európai Parlament álláspontját" - közölte az Elysée-palota a francia hírügynökséggel. Az elnöki hivatal üdvözölte, hogy a döntés olyan "széles támogatottsággal" történt, amelynek köszönhetően "az európai pártokon belül is egyértelművé vált a helyzet, mindenekelőtt az Európai Néppárton belül", ahogy azt Emmanuel Macron francia elnök a múlt héten remélte.

A köztársasági elnök múlt csütörtökön Luxembourgban felszólította a konzervatív pártokat tömörítő EPP-t, hogy - mint fogalmazott - tegye világossá álláspontját, szerinte ugyanis választania kell, hogy Angela Merkel német kancellárt vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnököt támogatja.

Párizs álláspontja szerint az államfő által az elmúlt hetekben hét uniós országban tett látogatásain is hangoztatott törésvonal a "haladáspártiak és a nacionalisták között" kerül mostantól a jövő májusi európai parlamenti választások előtti kampány középpontjába. A strasbourgi szavazás a francia elnökség szerint "bebizonyította, hogy lehetséges pártok feletti összefogás az értékek mentén".  

A francia kormánypártnak, az Emmanuel Macron által 2016-ban létrehozott Köztársaság lendületben nevű mozgalomnak nincsen európai parlamenti képviselete. A 2014-es európai parlamenti választásokat Franciaországban a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (korábbi Nemzeti Front) nyerte meg, és 24 képviselőt küldött Brüsszelbe illetve Strasbourgba, akik nem szavazták meg a Sargentini-jelentést. 

Az Európai Néppárt frakciójában húsz, a jobbközép francia Köztársaságiak nevű párthoz tartozó képviselő foglal helyet, akik között a szavazáskor egyértelműen megosztottság mutatkozott: volt aki megszavazta a jelentést, hárman ellene szavaztak, mások pedig tartózkodtak. 

A pártelnök Laurent Wauquiez a szavazást megelőzően nem kívánt állást foglalni, s egy korábbi televíziós interjúban jelezte, hogy ő Angela Merkellel és Orbán Viktorral is szokott egyeztetni, a francia képviselőcsoporthoz tartozó Joseph Daul, az EPP elnöke azonban a keddi vitát követően a Twitteren közzétett üzenetében azt írta, hogy "az Európai Unió a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok és a szabad civil társadalom tiszteletén alapul. Az EPP ezekben nem tesz kompromisszumot, a politikai hovatartozástól függetlenül". 

A szavazást megelőzően Nathalie Loiseau francia Európa-ügyi államtitkár Strasbourgban úgy vélte, hogy "tíz éve vakság és bűnös hallgatás van arról, ami Magyarországon zajlik, elsősorban azok, akik azt gondolják, hogy a populizmussal szembeni fellépés erősíti azt, inkább igazodtak a populizmushoz és hagyták egyre nagyobbra nőni".

Matteo Salvini támogatásáról biztosította Orbán Viktort

Matteo Salvini, a Liga olasz kormánypárt vezetője, belügyminiszter közösségi oldalán fejezte ki támogatását Orbán Viktornak az Európai Parlamentben (EP) tartott szavazást követően szerdán.

Bejegyzésében Matteo Salvini kiemelte Orbán Viktornak az EP-ben tartott előző napi beszéde azon mondatait, amelyekben a magyar kormányfő kijelentette, hogy Magyarország nem enged a zsarolásnak és megvédi határait. 

A Liga vezetője bátornak nevezte Orbán Viktor szavait, és támogatását fejezte ki a magyar miniszterelnöknek. Matteo Salvini azt írta: "NEMET kell mondani a szankciókra, NEMET egy szabadon megválasztott kormány elítélésére". 

Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek (FdL) jobboldali párt parlamenti képviselőivel és szenátoraival Magyarország római nagykövetségénél tartott szolidaritási megmozdulást. Meloni, aki a márciusi olasz választási kampánya keretében Budapestre utazott, hogy Orbán Viktorral találkozzon, kijelentette: a FdL a magyar nép és Orbán Viktor oldalán áll, akit azért büntetnek, mert van bátorsága nemet mondani Európa iszlámosítására. 

Maurizio Gasparri, a Silvio Berlusconi által vezetett Hajrá Olaszország (FI) szenátora hihetetlennek nevezte az EP "Orbán-ellenes" döntését. Kijelentette, a magyar miniszterelnök mindig magáénak mondhatja az olasz jobbközép elismerését azért az egyértelmű és következetes kiállásért, amellyel a keresztény értékeket és a saját történetére, szerepére, identitására büszke Európát védi. Az olasz politikus kiemelte, hogy az EP döntésének semmilyen következménye nem lesz, mivel a tagállamok kormányai ezt nem fogják megerősíteni. 

Laura Boldrini a baloldali Szabadság és Egyenlőség (LeU) képviselője, a római parlament alsó házának volt elnöke üdvözölte a Magyarországról szóló EP-szavazás eredményét. A képviselő Giuseppe Conte kormányfőt kérdezte arról, hogy miként foglal állást, miután az egyik kormánypárt Liga a Sargentini-jelentésre igennel, a másik kormánypárt Öt Csillag Mozgalom (M5S) pedig nemmel voksolt.

Volt román külügyminiszter: Magyarország után Románia következik

Magyarország elmarasztalása után októberben a jogállamiság romániai helyzetének európai parlamenti megvitatása következik - figyelmeztetett a Digi24 romániai hírtelevíziónak adott nyilatkozatában Cristian Diaconescu volt román igazságügyi és külügyminiszter. 

Rutte Romániában: a jogállamiság az európai partnerség alapja
A jogállamiság kulcskérdés az Európai Unióban, az európai partnerség alapja, az Európai Bizottság pedig már jelezte, hogy aggasztónak tartja azt, ami Romániában az igazságügyi törvények körül történik - mutatott rá Mark Rutte szerdán Bukarestben. A holland miniszterelnököt a román államfővel közösen tartott sajtóértekezletén kérdezték: fennáll-e a veszélye annak, hogy Románia ellen is szankciókat kezdeményezzen az unió. Rutte szerint a tagországok egyelőre azt figyelik, hogy milyen lépést javasol az Európai Bizottság. Klaus Iohannis a felvetésre reagálva leszögezte: tévesnek tartja azt a - baloldali kormányzati - hozzáállást, hogy a nyugati partnerek beavatkoznak a román belügyekbe. A jobboldali elnök szerint ezeket a jelzéseket komolyan kell venni, mert Románia nem szigetelődhet el attól az értékközösségtől, amelynek tagja.

A Szociáldemokrata Pártból (PSD) kiszorult, és a román hírtelevíziókban külpolitikai szakértőként gyakran megszólaltatott Diaconescu úgy vélte: a bukaresti kormánynak nagyon oda kellene figyelnie arra, ami Magyarországgal történt. Szerinte ugyanis a Sargentini-jelentésben megfogalmazott kritika jelentős hányada Romániára is érvényes. A volt miniszter szerint a Sargentini-jelentésnek a jogállamiságra, az állampolgári szabadságjogokra, az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó részében Magyarországot Romániára lehetne cserélni, és a kritika érvényes maradna. 

Cristian Diaconescu szerint ha Bukarest nem veszi figyelembe azokat a minden csatornán érkező figyelmeztetéseket, amelyek az igazságszolgáltatás elleni politikai támadások miatt érik, akkor Lengyelország és Magyarország sorsára juthat. A külpolitikai szakértő úgy vélte, hogy mind Lengyelország, mind pedig Magyarország befolyása sokkal erősebb Brüsszelben, mint Romániáé, és ennek ellenére sem tudták elkerülni az Európai Parlament elmarasztalását.

Az Európai Bizottság a jogállamiság rendszerszintű megsértésének kockázata miatt tavaly decemberben megindította az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti, eddig nem alkalmazott eljárást Varsóval szemben. Az Európai Parlament idén márciusban elfogadott állásfoglalásában üdvözölte a lépést.

A volt román miniszter azt is megemlítette, hogy nem látja, ki tudná megvédeni az Európai Parlamentben a bukaresti kormány álláspontját.

Az Európai Unió Parlamenti Elnökeinek Konferenciája a zöldek csoportja kezdeményezésére döntött arról augusztusban, hogy az erőszakba torkollott augusztus 10-i bukaresti kormányellenes tüntetés kapcsán az EP októberben vitát szervez a romániai jogállamiság helyzetéről.

Kettős mércén alapuló, politikailag elhibázott lépésnek nevezte Magyarország elmarasztalását szerdán Norica Nicolai román európai parlamenti képviselő, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) képviselőcsoport egyik alelnöke.

Az EP liberális frakciójának tisztségviselőjét a Mediafax hírügynökség kérdezte az Európai Parlamentben (EP) elfogadott Sargentini-jelentésről.

"Szerintem politikailag elhibázott lépés, mert Magyarország egy sor problémát megoldott azok közül, amelyeket az Európai Bizottság felvetett. Nem tartom szerencsésnek ezt a megoldást, már csak azért sem, mert (Lengyelország után) már a második olyan országról van szó, amely ilyen elbánással szembesül" - mutatott rá az EP-képviselő.

Nicolai kifejezte meggyőződését, hogy a Sargentini-jelentés kettős mércét alkalmaz, amikor a jogállamiság tiszteletben tartását értékeli az egyes tagállamokban.

 "Szlovákiában is voltak gondok az igazságszolgáltatással, és senki nem tett erre megjegyzést. Olaszországban is érzékelhetők kisiklások, és ezeket sem tette senki szóvá" - idézte a román EP-képviselőt a Mediafax.

Norica Nicolai annak a - Romániában szintén ALDE-nak rövidített - bukaresti szociálliberális kormánykoalícióban részt vevő Liberálisok és Demokraták Szövetségének a képviselője, amelyet Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök alapított 2015-ben, miután a 140 éves múltra visszatekintő (Klaus Iohannis államfőt támogató) román Nemzeti Liberális Párt egy másik jobbközép párttal olvadt össze, és átigazolt az Európai Néppártba.