Kovács Zoltán: Koncepciós eljárással állunk szemben

„A szerdai szavazás valódi célpontja a magyar kormány migrációt ellenző politikája”

MH/MTI – 2018.09.10. 16:20 –

 Az Európai Parlament (EP) úgynevezett Sargentini-jelentésének vitájában koncepciós eljárással állunk szemben, amelyben a tények és a tartalmi elemek kevés szerepet játszanak - jelentette ki Kovács Zoltán hétfőn Brüsszelben.

A kormányszóvivő magyar újságíróknak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a Magyarországról szóló jelentésnek az EP strasbourgi plenáris ülésén kedden tervezett vitája és a szerdai szavazás valódi célpontja a magyar kormány migrációt ellenző politikája, a jelentéssel azt kívánják elérni, hogy a kormány megváltoztassa álláspontját, és "Magyarországot ez ügyben bíróság elé állíthassa".

A jelentés a kormányszóvivő fogalmazása szerint többnyire valótlanságokat állít és hazugságok, valamint korábban lezárt ügyek gyűjteménye. Olyan politikai motiváció áll mögötte, amely nyilvánvalóan mutatja, hogy milyen érdekek mentén próbálják felhasználni az Európai Parlamentet ezeknek a céloknak az elérésére - hangoztatta Kovács Zoltán.

A kormány dolga, a keddi vita során pedig Orbán Viktor miniszterelnök feladata lesz, hogy megvédje igazát, és képviselje a választók akaratát - mondta.

A kormányszóvivő veszélyesnek nevezte, ha bizonyos erők pártpolitikailag és ideológiailag motivált úton megosztják az Európai Parlamentet, valamint egyes országokat, korábban Lengyelországot, most Magyarországot felhasználva próbálnak saját politikai célokat elérni. Ha az EP belecsúszik ebbe a csapdába, az egész Európának rosszat tesz - húzta alá.

Emmanuel Macron francia elnök utóbbi kijelentései, valamint az, amit a Sargentini-jelentés is képvisel, alkalmasak arra, hogy hogy ezt elérjék - mondta.

"Magyarország, ahogy korábban, ezúttal is megvívja a maga igazáért, politikai álláspontjáért vívott csatáját, mert nincs mit szégyellnie, és tudja, hogy a legtöbb ügyben igaza van" - jelentette ki.

Kovács Zoltán kiemelte: az, hogy Magyarország középpontba került Európában, azt jelenti, hogy olyan dolgokról beszél, amelyekről van értelme beszélni, amelyek fontos és súlyos ügyek. Olyanok, amelyek Európa és az európai projekt jövőjének lényegét képezik.

Aláhúzta: ahogy az elmúlt években, Magyarország e tekintetben is egyértelmű álláspontot képvisel. Egyértelmű, hogy Magyarország mit gondol a migrációról, a gazdasági problémákról, az intézmények működésének kérdéséről vagy az európai demokrácia állapotát illetően. Kijelentette, az a demokratikus deficit, amely az utóbbi években az európai intézményekben kialakult, nem tartható fent. Ha az európai intézmények nem figyelnek oda a választókra és akaratukra, az általuk valósnak érzett problémákra, abból hosszú távon nagyon komoly problémák adódnak - tette hozzá.

A kormányszóvivő nemzetközi újságírók előtt tartott tájékoztatóján aláhúzta, Magyarország mindenféle korábban tapasztalt, több területet is érintően használt kettős mércét elutasít. Kijelentette: vissza kell térni a teljesen egyelő bánásmódhoz, beleértve a politikai eljárásokat is. A nyugat-európai országoknak a magyar érdekeket és célokat - beleértve a migrációt érintő törekvéséket is - ugyanolyan fontosnak és meghatározónak kell tekinteniük. A Magyarországról szóló vitát pedig a józan észre alapozva, nem pedig ideológiai alapon kell lefolytatni - húzta alá.

A magyar kormánypártnak az Európai Néppártban (EPP) betöltött szerepére irányuló kérdésre kijelentette, a kormányzó pártszövetség az EPP-hez tartozik, és segíteni fogja a Néppártot mint a jövő tavasszal esedékes európai parlamenti választások legerősebb pártját.

Alapjogokért Központ: világnézeti ellentétekből fakadó politikai vádaskodásokból áll a dokumentum

A magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó Sargentini-jelentés alapos vizsgálata után az Alapjogokért Központ szilárd meggyőződése, hogy az abban foglalt kritikák nem többek, mint joginak álcázott, de valójában világnézeti ellentétekből fakadó politikai vádaskodások. Az Alapjogokért Központ a honlapján hétfőn közzétett elemzésében 10+1 pontban utasította vissza a Sargentini-jelentésben foglaltakat.

A jelentés számos olyan ténybeli tévedést tartalmaz, amelyek egyértelművé teszik, a dokumentum alkalmatlan arra, hogy objektív és elfogulatlan képet nyújtson a magyarországi helyzetről - írták.

Kiemelték: Magyarországon az Alkotmánybíróság hatáskörét nem korlátozták, egyes tekintetben volt, hogy - a testület kérésére - csökkent, más tekintetben viszont nőtt a hatásköre.

A választókerületek újrarajzolása az Országgyűlés alkotmányos kötelezettsége volt, és - szemben a korábbi szabályokkal - éppen ez biztosítja a választójog egyenlőségét.

Az Európai Unió Bizottsága részletes vizsgálatnak vetette alá a 2010-ben elfogadott magyar médiaszabályozást: ennek során bebizonyosodott, hogy az új törvények teljes összhangban vannak az uniós joggal - mutattak rá.

A külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezetek (NGO) "regisztrációja" az átláthatóságot szolgálja. Ennek kapcsán megjegyezték: a jelentés érvelése szerint az egyesülési jognak a transzparencia követelménye - kiiktatandó - gátja.

A "Stop, Soros!" törvénycsomag célja a Magyarország alaptörvényében és a releváns nemzetközi dokumentumokban egyaránt szereplő első biztonságos ország elvének érvényesítése a magyar és uniós állampolgárok biztonságának garantálása érdekében.

Magyarország alaptörvénye a hagyományos európai családmodellt részesíti védelemben, de garantálja a férfiak és a nők teljes egyenjogúságát is.

Szintén az alaptörvény alapján a házasság kizárólag egy férfi és egy nő közötti kapcsolatként értelmezhető, ami nem korlátozó, hanem - mint írták - a "józan észnek és a hagyományoknak megfelelő meghatározás".
 A központ kitért arra is: "éppen az áll összhangban a nemzetközi jog eredeti értelmével", hogy a magyar hatóságok nem nyújtanak védelmet olyan menedékkérelmezők számára, akik biztonságos országból vagy ilyen országon keresztül érkeznek Magyarországra.

 A magyar tranzitzónák a vonatkozó uniós irányelvnek megfelelően lettek kialakítva, Szerbia felé nyitottak, ezért fogalmilag nem zárt létesítmények.

 A röszkei határátkelőnél történt cselekmények miatt megvádolt Ahmed H. ügyében még nem született jogerős ítélet, ráadásul a hatalmi ágak szétválasztásának alapelvét sértené, ha a kormány bármilyen úton beavatkozna az eljárásba.

A plusz 1-es érvként azt írták: Magyarországon a sztrájkra vonatkozó új szabályozás alapján sem tilos a munkabeszüntetés.

Az Alapjogokért Központ szerint a Sargentini-jelentésben felhozott állítások egy része érzékelhetően a magyar jogszabályok nem kellő ismeretén vagy szándékos félreértelmezésén nyugszik, mások pedig egyértelműen ideológiai töltetűek.

Ráadásul - mint kiemelték - a dokumentumban foglalt vádak túlnyomó részét Magyarország korábban már sikeresen cáfolta a releváns nemzetközi szervezetek előtt, köztük az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság előtt. A kritikák másik része olyan jogterületeket érint, amelyek feltétlenül a tagállamok szuverenitásához tartoznak, mivel még áttételesen sem érintenek semmilyen uniós hatáskört, ebből adódóan pedig nem is képezhetnék tárgyát egy uniós vizsgálatnak - tették hozzá.
 

Ezt a szerződésekben is egyértelműen rögzített tilalmat Judith Sargentini egy, az Európai Bizottság által 2003-ban kiadott, semmiféle jogi relevanciával nem bíró dokumentumra hivatkozással oldja fel, azt állítva: a valójában megfoghatatlan "uniós értékek" olyannyira fontosak, hogy azok védelme érdekében a 7-es cikk szerinti eljárás kiterjedhet a kizárólagos tagállami hatásköri területekre is. "Ez a fajta lopakodó jogkörbővítés azonban semmibe veszi a tagállamok szuverenitását, így ellentétes az Unió alapelveivel és rámutat arra, hogy jelen esetben valójában nem jogállamiság-, hanem szuverenitás-vitáról van szó" - fogalmazott elemzésében az Alapjogokért Központ.