Kruppa GézaSargentini-jelentés – titkos feljegyzések

A holland európai parlamenti képviselő kézzel írott vázlataiból az is kiolvasható, hogy a politikus milyen tudományos alapossággal készült fel a Magyarországot elítélő dokumentum összeállításához

Kruppa Géza – 2018.09.10. 01:57 –

Miközben a progresszív Nyugat-Európa egyre több városában liberális vívmányként már parkoló autó­kat is lángra lehet lobbantani, addig az elmaradott Magyarország erdőiben mondvacsinált ürüggyel, a szárazságra hivatkozva tűzgyújtási tilalommal tiporják sárba a szalonnasütés emberi jogát – többi között e vádpont szerepel az európai alapértékekkel szembemenetelő orbáni diktatúra visszásságait feltáró Sargentini-jelentésben. Amelynek előkészítő munkálataihoz készített titkos vázlatok most egy névtelenséget kérő forrásból a nyilvánosság elé kerültek.

A meghökkentően bájos zöldpárti európai parlamenti képviselő hölgy (a Göncz Kinga-hasonmásverseny győztese) feljegyzéseiben élesen bírálja a szégyenpadra ültetett Orbán-kormány tevékenységét. Sargentini asszony értelmezésében ő ezzel a szigorral valójában egyfajta keresztes háborút vív a demokráciadeficittel küszködő magyar vezetés ellen. Azért, hogy a Fidesz–KDNP igája alól végre az eltompított kétharmados többség is felszabadulhasson, és az ország visszatérjen a közös európai útra. A nagy szakértelemmel összeállított, tényeken alapuló jelentés a politikus szándéka szerint e magasztos küldetést szolgálja.

Mert a tévelygő magyarok többsége sajnálatos módon érzéketlen a modern idők rezdüléseire. Például hívő keresztényként sokan közülük még ma, a 21. században sem restek templomok építéséhez, felújításához önkéntes adományokkal, közadakozással hozzájárulni – állapítja meg Judith a feljegyzéseiben. Holott a haladó, nyitott, szolidáris Nyugaton a sötét középkorból itt ragadt, megkövesedett efféle építményeket inkább már ledózerolják. Helyükre a jövő ígéretét hordozó mecseteket emelnek.

A holland európai parlamenti képviselő kézzel írott vázlataiból az is kiolvasható, hogy a politikus milyen tudományos alapossággal készült fel a Magyarországot elítélő dokumentum összeállításához. Azért, hogy a jelentés minél pontosabban foglalja össze a Brüsszeltől távol fekvő tagország társadalmi viszonyait. Európa térképének analizálása során például sikerült kiderítenie, hogy Magyarország fővárosa nem is Bukarest. E felfedezés pedig fontos támpontot nyújtott a sokoldalú tudós asszonynak az ország geo­politikai helyzetének behatárolásához, és lendületet adott a jelentés végső formába öntéséhez.

Sargentini azzal is tisztában van, hogy egy ország jelen történéseinek megértéséhez fontos feltétel a múlt megismerése. Ezért – amint a titkos feljegyzéseiben emlékeztetőül papírra vetette – egyik reggeli toalettjének röpke magányában belefeledkezett a magyarok fordulatos históriájának tanulmányozásába. Például a tatárjárásról olvasva ellenérzést keltett benne, hogy a magyarok elődei milyen idegenekkel szembeni rosszindulatú gyanakvással kezelték a pusztulással járó szociális konfliktust. Az érzékeny lelkű képviselőből viszont együttérzést váltott ki az a nemzeti sorstragédia, ahogy Kossuth Lajos a világosi fegyverletételnél fejedelemhez méltatlan módon veszett a Csele patakba.

Az iratok tanúsága szerint Sargentini nem csupán Magyarországgal, hanem magával szemben is magasra állítja a mércét. Önkritikusan elismeri, hogy amíg a magyar történelem megismerésében meglehetős jártasságra tett szert, addig az általános jogi ismeretei szerény előképzettsége miatt hézagosak. Ezért Strasbourgban az Európai Parlament elé kerülő jelentés megvitatásánál Magyarország elmarasztalásához – balliberális hazai barátai sugalmazására – a Rákosi-korszak koncepciós pereinél már kitűnően bevált jogi formulával érvel majd. Eszerint a vádlott elítéléséhez enyhítő körülmény, hogy nincs ellene bizonyíték, súlyosbító körülmény viszont a makacs tagadás.