A fogyasztók kedvence a baromfihús

A mintegy harmincmilliárd forint telephely-korszerűsítési támogatás felhasználásával tovább erősödhet az ágazati szereplők nemzetközi versenyképessége

Ambrus Ádám – 2018.09.06. 03:07 –

A baromfitenyésztés a legjobban teljesítő hazai állattenyésztési ágazat – mondta el Nagy István agrárminiszter a tárca Budapesten rendezett szakmai napján. Kiemelte, hogy a baromfiágazat a rendszerváltás óta folyamatosan fejlődik, döntően magyar maradt a tulajdonosi kör, és a belföldi húsfogyasztás több mint felét fedezi.

baromfiJól fogy a magyar baromfi: újabb és újabb exportpiacok nyíltak az elmúlt években (Fotó: MH)
A hazai baromfiágazat a magyar mezőgazdaság folyamatosan fejlődő, jól szervezett, rugalmasan alkalmazkodó ágazata – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár. Hozzátette, az ágazat a hazai fogyasztók növekvő igényeinek kielégítése mellett exportpiacait is növelni tudta. Ennek egyik titka a magas fokú integráltság – fogalmazott az államtitkár. A baromfihús a magyar fogyasztók kedvence, hiszen a teljes hazai húsfogyasztás több mint felét fedi le az ágazat, ezt segítette a baromfitermékek 2017-es áfamérséklése is – tette hozzá Nagy István agrárminiszter. Feldman Zsolt elmondta, hogy tavaly a teljes kibocsátás értéke meghaladta a 317 milliárd forintot. Ez egyébként 783 ezer tonna vágóbaromfit és 2,4 milliárd darab étkezési tojást jelent. Kivitelünk a múlt évben – a madárinfluenza ellenére is – elérte a 470 millió eurós értéket. A baromfihús-exporttermékek majdnem harmadát a csirke-, negyedét a kacsa-, ötödét a pulyka- és a libahús tette ki. Jelenleg 170 százalékos az önellátottsági szintünk baromfihúsból, és további jelentős fejlődési potenciál van még az ágazatban, amely miatt kiemelten fontos az exportértékesítés fejlesztése. Az elmúlt években az agrárdiplomáciának folyamatosan sikerült újabb és újabb exportpiacokat nyitnia a célországok állategészségügyi hatóságaival elfogadtatott állategészségügyi bizonyítványai révén. Az Agrárminisztérium mintegy 12 milliárd forintnyi éves állatjóléti támogatással segíti az ágazatot. A fórumon elhangzott még, hogy a baromfiágazat nemzetközi versenyképességét csak fejlesztésekkel, korszerűsítésekkel lehet fenntartani.

Ehhez növelni kell a telepméretet, nagyon hatékony állategészségügyi óvó rendszabályokat kell alkalmazni, és csökkenteni kell az ammónia-kibocsátást is. Ennek eléréséhez hatékony programot kell kidolgozniuk a szakma képviselőinek. Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár arról számolt be, hogy az utóbbi terén lesz előrehaladás a közlejövőben, hiszen az uniós vidékfejlesztési forrásokból a baromfis trágyatárolók létesítésére 1,3 milliárd forint értékben pályáznak.

A mintegy harmincmilliárd forint telephely-korszerűsítési támogatás felhasználásával tovább erősödhet az ágazati szereplők versenyképessége. Ősszel pedig ötvenmilliárd forintnyi lehetőséget nyit a tárca a feldolgozókapacitások erősítésére. Bognár Lajos országos főállatorvos elmondta, Európa-szerte célként fogalmazódott meg az antimikrobiális szerek, köztük az antibiotikumok túlzott használata elleni küzdelem. A nem körültekintő antibiotikum-felhasználás a gyógyszerekkel szemben ellenálló baktériumok számát növeli, ezzel rontva a gyógykezelések hatékonyságát. Az új uniós szabályozás értelmében minden tagállamnak, így hazánknak is cselekvési tervet kell készítenie a probléma komplex kezelésére, a felelős antibiotikum-használat elősegítése és a felhasználás csökkentése érdekében.


Digitalizált növénytermesztés
Nagy István: Precíziós gazdálkodás és robotok jellemzik majd a jövő agráriumát

Korszakváltás előtt áll a magyar mezőgazdaság, és erre fel kell készíteni a gazdákat – mondta az agrárminiszter a debreceni agrár-felsőoktatás elindításának 150. évfordulója alkalmából rendezett tegnapi jubileumi ülésen, Debrecenben. Nagy István hangsúlyozta, a jövő mezőgazdaságát a klímaválság, az élelmiszerek iránti egyre növekvő kereslet, a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás, a robotok elterjedése jellemzi majd. Kifejtette, 2050-re hetven százalékkal több élelmiszerre lesz szükség a világon, miközben a klímaválság miatt harminc százalékkal kevesebb termőföld és negyven százalékkal kevesebb ivóvíz áll majd rendelkezésre. „Ezeknek a kihívásoknak csak a tudomány segítségével leszünk képesek megfelelni” –  fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért szükséges a tudásalapú mezőgazdaság megteremtése. Ebben a Debreceni Egyetem a sikeres integrációnak köszönhetően az élen jár, a társtudományok bevonásával utat mutat a megoldások kereséséhez – fűzte hozzá. A 150 éves debreceni agrár-felsőoktatásról szólva elmondta: a másfél évszázad alatt csaknem tizenötezren szereztek agrárvégzettséget az intézmény falai között, az ott folyó oktatásnak köszönhetően a kar jelenleg a világ legjobb kétszáz képzőhelye között van. Népszerűségét mutatja, hogy az egyetem agrárkara 2000 óta megháromszorozta hallgatói létszámát.


Százmilliárd fejlesztésre
Feldman Zsolt: Csúcsot döntött tavaly a magyar mezőgazdasági exportáruk értékesítése

Újabb rekordot döntött tavaly a mezőgazdaság exportértékesítése, 9 milliárd eurót tett ki, így 2010 óta több mint hatvan százalékkal nőtt – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára tegnap a 31. Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok megnyitóján. Hozzátette, a gazdák bizakodását jelzi, hogy tavaly több mint háromszázmilliárd forintot költöttek fejlesztésekre, jóval többet, mint a korábbi években. Az idei év első fél évében a beruházások értéke meghaladta a 156 milliárd forintot, ebből majdnem 84 milliárdot fordítottak új gépek beszerzésére. A politikus kijelentette, az agrárpolitika célja a versenyképesség növelése. Úgy vélte, még jelentős fejlődési lehetőség áll a magyar mezőgazdaság előtt, mert bár 2010 óta egy hektárra vetítve ugyan 48 százalékkal nőtt a bruttó hozzáadott érték, ez azonban csak a fele a nyugat-európainak. Elmondta, az elmúlt hét évben másfélszeresére nőtt a magyar mezőgazdaság egy munkaerőegységre vetített hozzáadott értéke. Ez a növekedés az ötödik legnagyobb az Európai Unióban, viszont abszolút értékben eredményeink a legfejlettebb uniós mezőgazdaságok által produkált értékek negyedét érik el. A Kárpát-medencében meglévő időjárási kitettség csökkentésére hazánkban működik Európa legfejlettebb mezőgazdasági kockázatkezelési rendszere – tette hozzá.