Indul a digitalizációs „méregtelenítés” Franciaországban

Szeptembertől kitiltják a francia iskolákból a mobilokat a függőség okozta problémák miatt

Viland Gabriella – 2018.08.27. 01:54 –

A digitalizáció hatásai kiterjednek a gazdaság és a társadalom valamennyi szférájára, a munkaerőpiacra, a vállalatok teljesítményére és az oktatásra is. Ezek a hatások azonban nem minden esetben pozitívak, károsak is lehetnek. A francia kormány a digitalizáció egyik káros hatását a fiatalok mobiltelefon-függőségében látja, a francia parlament alsóháza, a nemzetgyűlés a napokban megszavazta a törvényjavaslatot, amely megtiltja a mobiltelefonok használatát a közoktatási intézményekben szeptembertől. A témában Almadi Sejlát, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértőjét kérdeztük.

Almadi Sejla 20180827  Almadi Sejla: Egyre nő a digitális kihívások száma (Fotó: MH)

A digitalizáció és innováció mint versenyképességi tényező ma valamennyi ország prioritásai között szerepel. Franciaország esetében, Magyarországhoz hasonlóan, ez több szintre vonatkoztatható: európai uniós, országos és regionális szintre is. A digitális versenyképesség mérése összetett mutatókkal lehetséges, például a Nemzetközi Menedzsmentfejlesztési Intézet Világ Digitális Versenyképességi Indexével, tehát tudományos és gyakorlati szempontból egyaránt óvatos megközelítést igényel – magyarázta lapunknak Almadi Sejla, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

Fontos a versenyképesség

Európai uniós szinten a digitalizáció megjelenik például a 2021–2027-es Többéves Pénzügyi Keret költségvetési javaslatában, ahol a „Digitális átalakulás” kiemelt prioritásként szerepel. Az, hogy a javaslat a jelenlegi költségvetési ciklushoz képest ekkora hangsúlyt helyez a digitalizációra, nem véletlen. A digitális átalakulás napjainkra rendkívül felgyorsult, ezért a jövőbeli gazdasági növekedés, versenyképesség és biztonság szempontjából nagyon lényeges, hogy lépést tudjunk tartani vele. Az Európai Bizottság javaslatában a digitális kihívások dimenziói között megtalálható a mesterséges intelligencia, a digitális készségek előmozdítása, a szuperszámítógépes számítások, a személyre szabott orvostudomány, valamint a kibertámadások és -bűnözés is – ismertette a szakértő, aki elmagyarázta, mit is jelent ez pontosan pénzügyi szempontból: a következő ciklusban a bizottság az Európai Unió huszonhét tagállamára vonatkozóan több mint száztízmilliárd eurós költségvetési keretet javasol a gazdasági és társadalmi digitalizációs átalakulás átfogóbb támogatására és előrelendítésére. Ez a korábbi ciklus költségvetéséhez képest hatvannégy százalékos emelkedést jelentene. Ezt a bizottság többnyire a már meglévő Horizon Europe kibővítésével, egy új Digitális Európa Program létrehozásával és az Európai Összekapcsolási Eszköz digitális részének fokozottabb bevonásával tervezi megvalósítani – magyarázta.

Országszinten a digitalizáció egyre több helyen jelenik meg többdimenziós (külügyi, külgazdasági, oktatási) stratégiaként. Franciaország Nemzetközi Digitális Stratégiáját Jean-Yves Le Drian, az ország európai és külügyminisztere mutatta be 2017. december 15-én. Ebből kiderül, hogy a digitális technológiát nemcsak az ország külpolitikája és gazdasági versenyképességének támogatása, hanem a stabilitás, a biztonság és a hatalom feltételeinek megteremtése szempontjából is kulcsfontosságúnak tartja. Ennek megfelelően három kiemelt területet rendel a stratégiához: a kormányzást, a gazdaságot és a biztonságot. A francia európai és külügyminisztérium ezt a stratégiai modellt élesen elkülöníti a nagy amerikai és kínai technológiai vállalatok által szorgalmazott gyakorlattól, és nagy hangsúlyt fektet az alapvető jogok tiszteletben tartására, a lojalitásra, a tisztességes versenyre és adózásra. Ezek védelmét kapcsolja össze a stratégia által biztosított szabadsággal. Sőt, az ország prioritásain túl beemeli az Európai Unió stratégiai autonómiájának garantálását is a modellbe – tette hozzá Almadi Sejla.

A stratégia közvetlen társadalmi haszna leginkább az 1.2-es, a Hozzáférés biztosítása mindenki számára pontban érhető utol. Ez tartalmazza többek között a megengedhető és biztonságos internet-hozzáférés támogatását, az online nyelvi és kulturális globális sokszínűség előmozdítását, a technikai és intézményi újítások partnerekkel való megosztását, az ökológiai és digitális átmenet nemzetközi szintű összekapcsolását. Franciaország az idei, tehát a 2018-as Világ Digitális Versenyképességi Rangsorban a huszonhatodik helyen szerepel számos európai uniós tagország mögött, például Ausztria a tizenötödik, Németország a tizennyolcadik, Belgium a huszonharmadik, Luxemburg a huszonnegyedik helyen áll, ami azt is jelenti, hogy 2015 óta folyamatosan vesztett digitális versenyképességéből. A versenyképességi tényezők közül az ország a legjobb helyezését a technológiában (tizenkilencedik hely), azon belül a szabályozási keretben (ötödik hely); a legrosszabbat pedig a jövőbeli készenlétben (huszonhetedik), azon belül az üzleti ügyességben (harminchatodik hely) érte el. A tudás, azon belül a tehetség altényezőjében jelenleg a huszonegyedik helyen áll, így három helyet javított előző évi pozícióján, azon belül pedig a digitális és technológiai készségek tekintetében a többi uniós ország viszonylatában nagyon jól, a tizenkilencedik helyen áll. Az Európai Bizottság digitális átalakulást, különösképpen pedig a digitális készségek előmozdítását támogató céljának megvalósulása valamennyi tagállam érdekét szolgálná.

Kilencvenszázalékos „töltöttség”

A digitalizáció hatásai többrétűek, kiterjednek a gazdaság és a társadalom valamennyi szférájára, például a munkaerőpiacra, a vállalatok teljesítményére és az oktatásra is. Ezek a hatások pedig nem minden esetben pozitívak vagy bírnak egyfajta fejlődést támogató erővel, hanem károsak is lehetnek. A francia kormány a digitalizáció egyik káros hatását a fiatalok mobiltelefon-függőségében látja. A felmérések szerint ma Franciaországban a tizenkét és tizenhét év közötti fiatalok több mint kilencven százalékának van mobiltelefon-készüléke. A készülékek használata iskolaidőben eltereli a fiatalok figyelmét a tanulásról, és növeli az iskolai zaklatás veszélyét. Ennek visszaszorítása és további elkerülése érdekében szólított fel Jean-Michel Blanquer francia oktatási miniszter a küzdelemre nemrég, egyfajta „méregtelenítő intézkedés” bevezetése által. „A mobiltelefonok technológiai előrelépést jelentenek, de nem monopolizálhatják az életünket” – mondta korábban Jean-Michel Blanquer az LCI hírcsatornának. Az intézkedés megvalósítására korábban több javaslat is érkezett, az egyik ilyen volt például a készülékek elzárása az oktatás időtartamára – ez azonban több kérdést is felvetett az oktatási intézmények részéről, többnyire az ezáltal felmerülő költségek finanszírozását. Végül az a rugalmas álláspont győzött, hogy bár szep- tembertől tilos lesz az iskolákban a mobiltelefon-használat nemcsak a tanórákon, hanem az intézményekben is, az iskolák maguk dönthetnek a tiltás formájáról. Így már vannak iskolák, ahol erre a célra biztosított zacskókban kell tárolni a készülékeket az oktatás időtartama alatt – mesélte a szakértő.

Macron elnök pártja, a Köztársaság Lendületben egyes törvényhozói szerint a telefonok iskolai betiltásával a gyermekek törvényben foglalt jogává válik, hogy „lekapcsolódhatnak” a digitális nyomásról az iskolai nap folyamán. Ez azonban több kérdést is felvet, főleg a korábban ismertetett digitalizációs átalakulás (Európai Unió) és stratégia (Franciaország), ezeken belül pedig a digitális készségek és azok előmozdítása tekintetében. Mégpedig: ha betiltják a telefonok iskolai használatát, az vajon visszaveti-e a fiatalok digitális készségeinek fejlődését? Ha a válasz igen, az bizonyosan kihatással lesz az ország digitális versenyképességére, mint láthattuk a fenti rangsorban is.

Mobil toll és papír helyett

Amennyiben három változóként tekintünk a fiatalok mobiltelefon-használatára az iskolában, az órai figyelem elterelődésére és a zaklatások kialakulására, akkor láthatjuk, hogy még ha az egyenes irányú kapcsolat ki is mutatható, korántsem biztos, hogy ok-okozati kapcsolat is fennáll köztük. Érdemes megvizsgálni ennek társadalmi, technológiai, pszichológiai vagy akár fizikai eredetű hátterét, például kortárs társadalmi trendek és elvárások, telefonra telepített programok, internet-hozzáférés, énhatékonyság, pótcselekvés, mintaleképezés, csoportjelenség, vezetői viselkedés és készség (tanár mint vezető), adrenalin (rajtakapás). Ha az idősebb korosztály visszagondol saját középiskolai éveire, látható, hogy mindig is voltak olyan tényezők, amelyek elterelték a figyelmet vagy alapot teremthettek a viszályoknak. Miután körbekérdeztem az ismerős francia és magyar származású kamaszkorú gyerekeket, nyilvánvalóvá vált, hogy a mai fiatalok hasonló dolgokra használják a telefont és az internetet az órán, mint mi a papírt és a tollat annak idején: levelezésre, játékra, puskázásra. Ez alól tehát mi sem lennénk kivételek, ha ma lennénk középiskolások. És bár szinte minden fiatalnak van már mobiltelefonja, amit naponta magával visz az iskolába, a tanítási időben változó gyakorisággal használja. A használat oka tehát nem feltétlenül a telefon meglétében keresendő. Erre számos magyarázat lehet, például szülői minták követése, nem elég érdekes vagy kreatív tanórák, csibészség, tanár felbosszantása – emlékeztetett Almadi Sejla.

Kérdés, hogy szeptembertől Franciaországban a telefonok iskolai használatának betiltásával jobban fognak-e figyelni a fiatalok a tanórákon és/vagy kevesebb iskolai zaklatás lesz? Úgy gondolom, a diákság elég kreatív ahhoz, hogy mindig megtalálja a módját a szabályok áthágásának vagy céljai elérésének. Elképzelhető az előbbi esetében, hogy vagy visszatérnek a papíralapú közléshez, játékhoz és puskázáshoz, vagy olyan mobiltelefon-helyettesítő készüléket szereznek be, amelyre a törvényhozók eddig nem gondoltak. Az utóbbi esetben lehetséges, hogy a régen bevált fizikai zaklatás és cikizés, egymás kikezdésének eszközeihez fordulnak, vagy iskola után alkalmazzák a számítógépes zaklatást. Ugyanakkor igaz, amit a francia oktatási miniszter mondott, hogy: „Nem találod meg az utat a technológia világában, ha nem tudsz olvasni, írni, számolni, tiszteletben tartani másokat, és dolgozni egy csapatban” – húzta alá a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa.

A „méregtelenítés” bár nem feltétlenül lesz méregtelenítő hatással a fiatalságra, nem is hordozza magában a digitális készségek elkorcsosulásának veszélyét. A tanítási idő tele lesz lehetőségekkel a kreatív gondolkodásra, a kiskapuk megtalálására, előtte és utána pedig szabad az út a digitalizáció, a mobiltelefonok magánjellegű használata előtt – fejtette ki a szakértő.


Kiskapu az oktatási intézményeknek

A francia parlament július 7-én elfogadta a tervezetet, a felsőház utána hagyta jóvá. A szavazáson a jobbközép és baloldali ellenzéki képviselők tartózkodtak, mivel szerintük a jogszabály semmin sem változtat. A tiltás vonatkozik a tabletekre és okosórákra is, viszont hagy kiskaput az oktatási intézmények számára, hogy bizonyos esetekben feloldják a tiltást. Így például – tudósított az MTI – nincs pontos körülírása a jogszabályban annak sem, milyen szankcióval járhat a szabályok be nem tartása. A tiltás alól kivételt képeznek a fogyatékossággal élők. (VG)


„Tizenkét perces” britek

Az elmúlt évtizedben kialakult a digitális függőség kultúrája, a felnőttek negyven százaléka az ébredés utáni első öt percben ellenőrzi a telefonját – derült ki a brit távközlési felügyelet jelentéséből. A 35 év alattiak 65 százaléka rögtön ébredés után a mobiljáért nyúl, hatvan százalék pedig még a lefekvés előtti öt percben is használja készülékét. A britek átlagosan 12 percenként ránéznek készülékükre. A szigetországban – írja a távirati iroda – a lakosság 78 százalékának van mobilja, a 16 és 24 év közöttiek körében 95 százalékos ez az arány. A felmérés szerint az emberek 71 százaléka sohasem kapcsolja ki a telefonját, 78 százalék pedig úgy gondolja, élni sem tudna nélküle. (GV)