„Magyarország attól nemzeti állam, hogy nemzeti kultúrája a kereszténység értékein alapul”

A házelnök szerint a magyar nemzeti kultúra megvédése tágabb értelemben az egész európai kontinens civilizációját, kultúráját védi

MH/MTI – 2018.08.19. 18:39 –

Európa attól Európa, hogy keresztény alapokra támaszkodik, Magyarország pedig attól nemzeti állam, hogy nemzeti kultúrája a kereszténység értékein alapul - mondta az Országgyűlés elnöke egy, a nemzeti ünnepünk alkalmából adott ünnepi interjújában.

Kövér László úgy fogalmazott: a magyar nemzeti kultúra megvédése tágabb értelemben az egész európai kontinens civilizációját, kultúráját védi. Magyarország új jövevényként csatlakozott az európai közösséghez, és ugyan "lehet talán némi nagyzással is mondani", de mi vagyunk "Európa biztonsága és jövője".

A függetlenséghez be kellett kapcsolódni az európai keresztény kultúrkörbe
Azt a tanulságot érdemes levonni az óriási életműből, amelyet Szent István hátrahagyott, hogy a függetlenséghez szükség volt arra, hogy az ország bekapcsolódjon az európai keresztény kultúrkörbe - mondta az Országgyűlés elnöke az Echo Tv-ben augusztus 20. alkalmából.
Kövér László felhívta a figyelmet arra, hogy ma a másik oldalról nézzük a helyzetet, onnan, hogy "megtartsuk ezt a kultúrkört" - a magyar erőfeszítéseken keresztül is -, amelyik Európát Európává, Magyarországot európai országgá teszi. Meg kell védeni az ország önállóságát azon törekvésekkel szemben, amelyek más érdekek alá rendelnék - közölte, jelezve: Szent István nemcsak a keresztény magyar államot alapította meg, hanem elérte, hogy Magyarországnak nem kellett alárendelődnie más európai hatalmaknak.
Azt mondta: a migrációs krízis, amely elérte Európát, benne Magyarországot, mindenkit rádöbbentett arra, hogy eddig nem voltak olyan kihívással szembeállítva, mint amilyennel lesznek a jövőben. Ráadásul Európán kívül is vannak olyan hatalmak, amelyek formális vagy informális beavatkozási kísérleteivel szembe kell nézni - tette hozzá.
Úgy fogalmazott: az emberek megértették, hogy itt nem csak anyagiakról van szó. Az anyagiak megszerzése olyan nívón lehetséges, ami európai - folytatta -, és az emberek elkezdtek azon gondolkodni, hogy mi az európai. Szerinte ennek a következménye - ami nem lett volna lehetséges húsz évvel ezelőtt -, hogy amikor föltették az embereknek a kérdést, hogy fontosnak tartják-e Magyarország keresztény kulturális mivoltának megőrzését, a megkérdezettek több mint háromnegyede igennel válaszolt. Hangsúlyozta: itt nem arról van szó, hogy jár-e valaki templomba, hanem arról, hogy "minden, ami eddig természetes volt számunkra (...), összekapcsolódik a keresztény kulturális gyökereinkkel, a tízparancsolaton alapuló normarendszerünkkel". Ezt fenyegeti veszély, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy "az életünket fenyegeti veszély" - fogalmazott a fideszes politikus.
A kulturális önrendelkezéssel kapcsolatos korábbi nyilatkozatáról is kérdezték Kövér Lászlót, aki válaszát azzal kezdte: a 2008-2009-es válság idején felrémlett az a veszély, hogy minden összeomolhat, amiért 1990 óta dolgoztak, és Magyarország "páriasorban marad". Ezért kormányra kerülve bevonták a külföldieket a közteherviselésbe és megpróbálták a stratégiai ágazatokat saját kézbe venni. Ezek közé sorolta a médiát is, jelezve, amikor lett kereskedelmi televíziózás, mind a két frekvenciát külföldi befektetők vitték el, és "az a mocsok", ami ömlik a kereskedelmi televíziózásból, "Magyarországon még inkább korlátlanul ömlött a nyakunkba" huszonvalahány éven keresztül.
A kulturális önrendelkezés szerinte az, hogy egy közösség maga határozza meg, milyen értékrendet szeretne követendőként állítani a későbbi generációknak, és ebbe a tömegtájékoztatás éppúgy beletartozik, mint a köz- és felsőoktatás.
Az irodalommal kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: "nem mi tiltottunk be műveket, írókat", hanem azok a kommunisták, akik 1948 után a kezükbe ragadták a hatalmat és ők tartották fenn '90 után azt a kánont, amelyből kirekesztődtek bizonyos, valaha elismerést kivívott írók. "A gondolkodásunkban megfér Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter is", van, aki nagy költőnek, írónak tartja őket, van, aki nem. A házelnök úgy fogalmazott: az teremti meg annak a lehetőségét, hogy bárki a létező értékek alapján válogathasson a könyvespolcáról, hogy "újrarendezik az asztalt". Szerinte ugyanakkor nem lehet külső beavatkozás, politikai erőfeszítés nélkül megteremteni az esélyegyenlőséget.
A Magyar Tudományos Akadémiát érintő kérdésre Kövér László úgy fogalmazott: az akadémikusok sorában ott vannak azok, akiket erre tudományos tevékenységük nem jogosítana fel, de úgy döntött a politika 1990 előtt, hogy nekik be kell kerülniük, és nem szerepelnek olyanok, akiket a kommunisták megfosztottak az akadémiai címüktől, noha erre "legfeljebb politikai okuk volt".
"Döntsük el, hogy az akadémia micsoda": politikai értékeket is valló vagy tudományos testület, és ha utóbbi, akkor "ott is rendet kell tenni" - hangsúlyozta. Úgy folytatta: azt szeretné, ha mindenkinek lehetősége lenne arra, hogy előítéletmentesen mondhassa el a maga igazát, legyen szó a magyar őstörténetről, a két világháború közötti értelmiségi életről vagy akár a Kádár-rendszer szellemi világáról.
Az úgynevezett gendervitára rátérve közölte, politikai morál szempontjából érdekesnek tartja, hogy akik közpénzből tartják fenn intézményüket, úgy gondolják, senkinek nem kell elszámolniuk arról, hogy a forrást mire használták, ostobaságra, esetleg egyenesen "társadalomellenes" kísérletekre vagy arra, amire kapták. Az autonómia nem jelent társadalmon kívüliséget az akadémikusoknak vagy oktatóknak; ha olyan "szélsőségről" van szó, mint a gendertudományok beiktatása a hivatalos oktatás keretei közé, ott "fel kell lépni" - tette hozzá.
Botond Bálint publicista írásaira hivatkozva azt mondta: amit genderizmus néven próbálnak tudományként feltüntetni, az egyrészt ideológia, másrészt egy olyan emberkísérlet szellemi megalapozása, "ami semmivel se jobb, mint az eugenetika a náci időkben".

 

Szent István törvényeiből a Karc FM rádiónak augusztus 20. alkalmából adott ünnepi interjújában a házelnök a szellemiséget emelte ki, azt mondta, ezer éven keresztül létezett egy történelmi alkotmány, amely a legfontosabb törvényeket, szokásokat átörökítette egyik generációról a másikra. Ez a szellemiség határozta meg Magyarország történetét 1945-ig vagy '47-48-ig. Ekkor - folytatta a házelnök - következett egy "sajnálatos intervallum", amelyben nemcsak "a függetlenségünket, a szabadságunkat (...) vesztettük el", hanem a török hódoltságot nem számítva először próbáltak meg "kiforgatni minket abból az értékrendből", amely "a magyar társadalmat egyben tartotta".

Úgy fogalmazott: az emberi méltóság végső garanciája maga az állam, amely azért jött létre, hogy megvédje az egyén életét, javait és emberi méltóságát más hatalmak, államok ellentétes törekvéseivel vagy bizonyos magánérdekekkel szemben. Hozzátette: utóbbiak - "hála a liberalizmusnak" - maguk alá temetik a civilizációs értékeket.

Kiemelte: az emberi méltóságot fenyegető veszélyek között a társadalmak "demoralizálódását" kell szem előtt tartani, a legalapvetőbb értékek, igazságok kérdőjeleződnek meg. Az államnak, a kormánynak, a parlamentnek az a feladata, hogy ha erre szükség van, akár törvényekkel is megerősítse a társadalomnak, az emberek közösségeinek lehetőségét, hogy megvédjék magukat.
Kövér László azt mondta: Európa szellemi alapjai a görög bölcselet, a római jog és a tízparancsolaton alapuló keresztény etika. Európa nemcsak földrész vagy gazdasági közösség, hanem kulturális közösség; és szerinte azok szoktak mostanában a legvehemensebben hivatkozni az európai értékekre, akik a legvehemensebben támadják a keresztény megközelítést.

Kifejtette: az említett hármas talapzatból nőttek ki azok az értékek, amelyeket fenyegetve éreznek, egyrészt idegen kultúrákból jövők, olyanok tömeges bevándoroltatása miatt, akik nem hajlandók tiszteletben tartani az európai írott jogot sem, nemhogy az erkölcsi szabályokat. Másfelől azok miatt, akik ezt a bevándoroltatást mozgatják, segítik, népszerűsítik - azért, hogy fellazítsák, megszüntessék a szellemi talapzatot.
Kövér László értékelése szerint ha Európa védelméről beszélünk, akkor védjük a család, a házasság szentségét, a nők egyenlő méltóságát. Megjegyezte: a nők és a férfiak soha nem lehetnek egyenlők biológiai adottságaikból fakadóan minden területen, de ez nem jelenti azt, hogy emberi méltóságukban ne lennének azok. 

Szerinte az állam és az egyház, az állam és a civil társadalom elválasztása is "a kereszténység által ihletett európai gondolkodásból fakadó érték", amely nem jellemző más kultúrákra. Lehetne folytatni a sort a demokratikus intézményrendszerig és a parlamentarizmusig; utóbbi szerinte ott tudott kiteljesedni, ahol kereszténység által ihletett politikai gondolkodás is jelen volt. Véleménye szerint ezért hiábavaló a demokráciaexport, amit az Egyesült Államok Donald Trump elnök hivatalba lépéséig próbált "propagálni".
A házelnök beszélt arról is, hogy 2010 és 2018 között 1278 új törvényt vagy -módosítást fogadtak el, ami szerinte világrekord. Jelezte: ennek gyökere, hogy 2008-ra a magyar állam totális válságba jutott az előző kormányok "dilettáns politikája miatt". Ez indította őket arra, hogy újjászervezzék a magyar államot, és minderre egyfajta koronaként tették rá az alaptörvényt, amely több mint két évtizedes adóssága volt az Országgyűlésnek.

Részletezte: a 2010 óta tartó időszak első négy éve a válságkezelésről, az ország felfelé emelkedő pályára állításáról szólt, a második négy évben az életszínvonal javulása talán belejátszott abba, hogy újabb négy évre kaptak mandátumot. A fideszes politikus megjegyezte ugyanakkor, hogy 2014-15-ben a migráció "Magyarországot is a káoszba süllyedéssel fenyegette". Reményét fejezte ki, hogy a következő négy évben sem válság nem lesz, sem olyan migrációs jelenségekkel nem kell szembesülni, mint korábban. Ami azt is jelenti, hogy a parlamentre egyre kisebb teher nehezedik - fűzte hozzá.

Olyan törvényeket fognak elfogadni, amelyek a kormány mozgásterét szabályozzák - jelentette ki. Szavai szerint az elmúlt 28 évben az Országgyűlés nem tudta megfelelően teljesíteni a végrehajtó hatalom ellenőrzésének feladatát, és szerinte ebbe 1998 is beletartozik, mert akkor is válsághelyzet volt az előző kormány teljesítménye miatt.

A következő négy év egyik fontos feladata, hogy a parlament ellenőrző funkcióját növeljék - mondta Kövér László. Felhívta a figyelmet: a biztonság megteremtésének elengedhetetlen feltétele az is, hogy az önazonosságot, a nemzet kulturális-szellemi karakterét meg tudják óvni, és véleménye szerint ez is "igényel majd törvényalkotási beavatkozásokat", legyen szó a többi között a köznevelésről, a felsőoktatásról vagy a tömegtájékoztatásról.