Faggyas SándorLendületben

Álláspont. 2014 óta most fordult elő ismét, hogy az első és a második negyedévben is négy százalék felett nőtt a magyar gazdaság

Faggyas Sándor – 2018.08.15. 01:10 –

Igazán nem szeretnénk eltulajdonítani a baloldali francia elnök pártja nevét, de az Eurostat és a KSH által tegnap közzétett jelentés szerint korántsem a francia, hanem a magyar gazdaság van „en marche”, azaz lendületben. Az unió statisztikai hivatala azt közölte, hogy a huszonnyolc tagú közösségben a második negyedévben Lengyelország érte el a legnagyobb, kereken ötszázalékos gazdasági növekedést (szezonális és naptári kiigazítással), s Magyarországon volt a második leg-gyorsabb, 4,4 százalékos éves GDP-bővülés, míg a francia növekedés nem érte el a két százalékot sem.

A második negyedévben az unió egészében és az euró­övezetben egyaránt 2,2 százalék lett az éves GDP-növekedés, ami lassulást jelent az első negyedévhez képest. Ezért nem minden alap nélkül érzünk némi elégtételt, hogy miközben a brüsszeli birodalmi központ összehangolt politikai nyomásgyakorlással, különféle jogi eljárásokkal és pénzügyi zsarolással tartja folyamatos „baráti tűz” alatt Lengyelországot és Magyarországot, éppen a két „fekete bárány” teljesít a legjobban.

Megvalósulni látszik Orbán Viktor sokak által megmosolygott fixa ideája – amit többek között tavaly jú­niusban, a Visegrádi Négyek magyar elnökségének átvételekor Varsóban megfogalmazott –, hogy „itt vannak Európának azok a rejtett kulturális és gazdasági tartalékai, amelyek ha egyszer megmozdulnak, akkor nagyot fog nézni a világ”, és jó esély van arra, hogy Közép-Európa tartósan is Európa leggyorsabban fejlődő régiója marad.

Ha csak a mi országunkat nézzük, igazán nem kell szégyenkeznünk amiatt, hogy felülmúlta az elemzői várakozásokat is a magyar GDP második negyedévi növekedése, s az első fél évben, a munkanaphatás és szezonalitás kiszűrésével 4,6 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye. Ez egyfelől az uniós átlag több mint kétszerese, másfelől 2014 óta most fordult elő ismét, hogy az első és a második negyedévben is négy százalék felett nőtt a magyar gazdaság. Így még a legóvatosabb előrejelzések szerint is nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy megvalósuljon a kormányzat által erre az évre várt 4,3 százalékos növekedés, amit eddig kevés nemzetközi szervezet és cég tartott reális célnak. Ha pedig így lesz, s 2017 után 2018-ban ismét négy százalék fölött bővül a magyar GDP, egyre valószínűbb, hogy a dinamikus növekedési pálya fenntartható, és a következő években is – mint a legfrissebb, 2022-ig szóló konvergenciaprogram tartalmazza – tartósan négy százalékot meghaladó ütemű lehet a növekedés.

Mindez mikroszinten, a családok, munkavállalók, vállalkozók szempontjából azt jelenti, hogy folytatódnak a bér- és nyugdíjemelések, az adócsökkentések, a megtermelt nemzeti jövedelemből még több pénz jut a családok kasszájába, s évről évre többet fordíthat az állam egészségügyre, oktatásra, kultúrára, közbiztonságra, nem utolsósorban honvédelemre.

Ne feledjük, a májusban negyedszer miniszterelnökké választott Orbán Viktor azt a nagy célt fogalmazta meg beiktatási beszédében, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni. Ennek pedig, vagyis hogy jó ötszáz év után ismét felzárkózzunk a nyugati fejlettségi szinthez, az a legfőbb feltétele, hogy a magyar gazdaság (a GDP) minden évben legalább két százalékponttal gyorsabban növekedjen az EU átlagánál. Ez megtörtént az első Orbán-kormány alatt, tavaly és előreláthatóan az idén is. Mivel azonban nem légüres térben élünk, elemi érdekünk, hogy a magyar és a lengyel után minél több uniós ország lendületbe jöjjön. S ne csak a politikai frázisok és macroni trükkök szintjén.