Csak elrettentésre szolgál Nagaszaki óta az atom

Bár ma a nukleáris arzenál 115 ezerszer akkora erejű, mint a városra ledobott Fat Man, a szakértő egyelőre optimista

Veczán Zoltán – 2018.08.10. 04:23 –

Megemlékeztek az 1945-ös pusztító amerikai atomcsapásról. N. Rózsa Erzsébet jelezte: a nukleáris fegyvereket nem sikerült felszámolni, de azóta se vetették be őket.

nagasakiSzámos áldozatot évekkel később vittek el a sugárzás miatt kialakult betegségek (Fotó: Reuters/Kyodo)
Közös főhajtással emlékezett António Guterres ENSZ-főtitkár és Abe Sindzó japán miniszterelnök az 1945. augusztus 9-i nagaszaki támadás 73. évfordulójának megemlékezési ünnepségén; emlékezetes, a hiroshimait követő s a világháborút lezáró, augusztus 15-i japán kapitulációhoz vezető amerikai atomcsapás miatt 74 ezer ember halt meg.

Guterres úgy vélte, hogy az atomháború réme ma is kísért, és még mindig gigantikus összegeket költ a világ hadseregre és atomfegyverekre.

Szerencsére először és utoljára 1945-ben vetettek be atomfegyvert, azóta más funkciót szolgálnak – világított rá lapunk megkeresésére N. Rózsa Erzsébet, az NKE docense. Emlékeztetett: bár világszerte 15 ezer nukleáris robbanófej található, ez a szám csak fele annak a 30 ezernek, amennyivel csupán az Egyesült Államok a hatvanas évek második felében, a „csúcson” rendelkezett.

A jelenlegiekből több mint ötezer éppen leszerelés alatt áll – tette hozzá. A szakértő emlékeztetett, hogy a nukleáris fegyverek pusztító ereje láttán 1972-ben és 1976-ban Washington, Moszkva, London, Párizs, Peking aláírt egy küszöbszerződést, amelyben 150 kilotonnában szabták meg a maximális robbanóerejét egy nukleáris fegyvernek (a nagaszaki „Fat Man” 21 kilotonnás volt), illetve a békés nukleáris kísérleteknek is. Mindez 1990 óta van érvényben. Emellett 1968-ban aláírásra megnyitották az atomsorompó-szerződést, amelynek célja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása volt.

N. Rózsa emlékeztetett, a jelenlegi robbanófejekből 6550 amerikait és 6850 oroszt tartanak nyilván, a franciáknak 300, a kínaiaknak 280, a briteknek 215 van. Emellett léteznek el nem ismert atomhatalmak, mint India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael – tette hozzá, rámutatva, hogy már ezen országok is csak elrettentésre használják – ahogy Phenjan példája is mutatja, nem is hatástalanul. Paradox módon Pakisztán és India esetében csillapítólag hatott a feszültségre, hogy mindkét ország birtokol atomfegyvert.

Iránnak azonban, dacára minden erre utaló amerikai és izraeli sugalmazásnak, nincs ilyenje, és az említett országok hírszerzése is jelezte, hogy – összhangban Hamenei ajatollah 2005-ös, tiltó fatvájával – az ország legkésőbb 2003-ra fel is hagyott az ilyen célú fejlesztésekkel.