Putsay GáborSzáz vasutat, ezeret

Álláspont. A 19. századi nagy vasútépítkezéseket követően tehát ismét van hová fejlődni, és a közlekedés területén valóban lehet okunk a büszkeségre

Putsay Gábor – 2018.08.10. 04:07 –

Bizonyára még emlékezetesen cseng a fülünkben Petőfi Sándor általános iskolában tanult verse, melyben arra buzdít, hogy „Száz vasútat, ezeret! / Csináljatok, csináljatok! / Hadd fussák be a világot, / Mint a testet az erek.” Ez a néhány szó most is iránymutató. Nemcsak a hazai közlekedéspolitika, de Magyarország számára is.

A vasútépítés szükségessége ugyanúgy megmaradt, mint a 19. század derekán, és ez most a kor irányzatát követve kiegészült az autópálya-, illetve gyorsforgalmi úthálózattal. Ebben pedig Európában is, de leginkább a régióban ismét élen jár Magyarország. Manapság már nemcsak a – részben – korszerűsített vasutak, de az autó­pályák is „bejárják” az országot, mint a testet az erek. Ennek ellenére újabbak és újabbak épülnek. Itt nemcsak arról van szó, hogy az autópályákon sokkal gyorsabb, biztonságosabb és kiszámíthatóbb a közlekedés, hiszen a korábbi három-négy órás fárasztó és veszélyes előzésekkel tarkított autózás szűk két órára csökkent például Pécs és Debrecen, de Nyíregyháza felé is a fővárosból. A gazdaság és a befektetések esetében, legalábbis kelet-közép-európai államként fontos az autó­pálya-hálózat bővítése. Mindenképpen szükséges, de nem elégséges feltétel, ugyanis a befektetők megnyeréséhez sok minden másra, így stabil pénzügyi és makrogazdasági környezetre, kedvező és kiszámítható adópolitikára van szükség.

De ne felejtsük el a legújabb „nóvumot”, a prémiumjárműveket építő BMW, amely egyben a világ egyik leg­ismertebb márkája, Debrecenben létesít új gyártóbázist, és a cég vezetésének döntésekor sokat nyomott a latba a város kiváló megközelíthetősége. Hiszen az M3-as és az M35-ös mellett épül a második, az M4-es autópálya Debrecen felé. A cívisvárosból néhány éven belül szintén gyorsforgalmi úton lesz elérhető a román, az ukrán és a szlovák határ, arról nem is beszélve, hogy a négyszáz kilométerre fekvő osztrák már most is elérhető autópályán. És akkor még nem szóltunk arról, hogy a Lufthansa légitársaság két éve működtet közvetlen járatot Debrecen és a BMW központjának otthont adó München között.

Mindettől függetlenül 2022-ig mintegy 1500 kilométernyi új gyorsforgalmi út épül az országban, elérve valamennyi megyei jogú várost, valamint az országhatárokat. Ami szintén könnyebbséget jelent az autósoknak, és előnyt a befektetőknek, ezáltal pedig Magyarországnak is. De ha Petőfinél és a vasútnál maradunk, ez a közlekedési forma a 19. század után most is reneszánszát éli hazánkban, és az autópálya-hálózat bővüléséhez fogható lendület tapasztalható a vasútfelújítások területén is. Debrecen mellett Pécs, Miskolc és Nagykanizsa felé – ha részben is, de – megújulnak a vasúti pályák mellett az állomások és a biztosítóberendezések is.

A mostani, modern kori felújítások közös jellemzője az integritás, vagyis például a fővárosi agglomerá­ció­ban a megújított pályán korszerű motorvonatok közlekednek, az utasok pedig olyan állomásokat vehetnek igénybe, amelyek akadálymentesítettek, perontetővel ellátottak, a vágányok aluljárón át közelíthetők meg. Így nem is csoda, hogy például a Budapest és Székesfehérvár között a pálya felújítását és a korszerű motorvonatok beszerzését követően két számjegyű volt az utasszám-növekedés, Siófokig pedig fél órával hamarabb lehet eljutni a fővárosból, mint a beruházás előtt. Itt könnyebbséget jelent, hogy a munkák döntő része európai uniós támogatásból valósul meg, bár valószínű, hogy enélkül is újulnának meg vonalak a hazai vasúthálózaton.

A 19. századi nagy vasútépítkezéseket követően tehát ismét van hová fejlődni, és a közlekedés területén valóban lehet okunk a büszkeségre.