„A Soros-hálózat nem adta fel”

Veszélyes precedenst teremtene, ha a migrációt alapvető emberi jogként határoznák meg – fogalmazott Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója az ENSZ paktumáról

Szalai Laura – 2018.07.23. 01:20 –

Az ősszel kezdődő politikai szezonnak már fontos része lesz az európai parlamenti választásokra való felkészülés, a Fidesz részéről erőteljes, az Európa jövőjét meghatározó kérdésekre fókuszáló kampányra lehet számítani – mondta lapunknak Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Szerinte ma már Európa-szerte több kampányszakember tekint példaként a Fideszre.

Hidvéghi Balázs 20180722 Hidvéghi Balázs: Az új szabályozással garantáljuk mind a gyülekezési jog szabad gyakorlását, mind a magánélet és a privát szféra védelmét (Fotó: Ficsor Márton)
–  Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője minapi nyilatkozatából arra lehetett következtetni, hogy a „sorosozás” valójában csak politikai marketingeszköz a kormánypártok kommunikációjában. Erről van szó?

–  Soros György saját magát tette főszereplővé a migrációs vitában, aki pedig aktívan támogatja az Európát sújtó bevándorlási hullámot, ne lepődjön meg, ha felemelik ellene a hangjukat azok, akik a nemzeti szuverenitást tekintik értéknek, és ellenzik a migráció folyamatát. Természetes, hogy egy politikai vitában a politikai marketing eszközeit is használjuk. Személy szerint büszke vagyok arra, hogy a Fidesz–KDNP sikeres kampányt folytatott az elmúlt időszakban, olyannyira, hogy ma már Európa-szerte több kampányszakember tekint példaként a Fideszre.

–  Az Európai Tanács döntése értelmében nem lesznek kötelező kvóták, Orbán Viktor is azt mondta a csúcsot követően, hogy Magyarország továbbra sem lesz bevándorlóország. Miért beszélnek akkor még most is arról, hogy meg kell védeni Magyarországot, és hogy nem fognak engedni a bevándorlási vitában a Soros-hálózat nyomásának?

–  Bár egyre nyilvánvalóbb, hogy a Brüsszel által támogatott kvótarendszer működésképtelen, a Soros-hálózat nem adta fel egy brüsszeli, központosított intézményrendszer létrehozatalát, amely a szuverén nemzetállamok feje fölött döntene a bevándorlók befogadásáról és elosztásáról. Emlékezzünk csak: az Euró­pa Tanács, az Európai Bizottság elöljáróinak nyilatkozataira, vagy pél­dául Federica Mogherininek, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének nyilatkozatára, aki szerint a bevándorlás „életbevá­góan fontos” Európa számára. Ezek a vélemények nem szűntek meg, ezek ellen egyértelműen állást kell foglalnunk.

–  Magyarország kilép az ENSZ globális migrációs csomagja elfogadási folyamatából. Miért van szükség erre, ha jogi kötelezettséget nem fog jelenteni a dokumentum?

–  Azért léptünk ki a tárgyalási folyamatból, mert az előkészített dokumentum elfogadhatatlan és veszélyes pontokat tartalmaz. Nem elfogadható például, hogy a migrációt alapvető emberi jogként akarják meghatározni, ez nagyon veszélyes precedenst teremtene. Bár a kérdéses ENSZ-dokumentum is ajánlásnak indul, sokszor láttunk már olyat, hogy egy eredetileg nem kötelező érvényű döntést később kötelező erejűvé tesznek.

–  Több törvényt is módosított a parlament a múlt héten, így a választással kapcsolatos jogszabályokat is. A kritikusok szerint csak az módosult, ami a Fideszt zavarta, de például a jelöltállítás feltételein továbbra sem változtattak. Miért nem lehetett egy átfogóbb törvénymódosítást végrehajtani?

–  A választással kapcsolatos jogszabályokat ott módosítottuk, ahol erre az elmúlt évek tapasztalatai alapján szükség volt. A változtatások nem egy párt érdekeit szolgálják, hanem a választási rendszer egészét javítják. A módosítások értelmében szigorodik az elszámolási kötelezettség, a választáson induló és állami támogatást felvevő pártok egyszázalékos támogatottság elérésének hiányában kötelesek az állami támogatás teljes összegét visszafizetni, s ezért a párt vezetői és jelöltjei személyesen és egyetemlegesen viselnek felelősséget. Mindez azt szolgálja, hogy kamupártok ne élhessenek vissza a választási rendszerrel.

–  Sok ponton éles kritikával illetik a gyülekezési törvényt is, amellyel a kormány – többek szerint – megpróbálja megakadályozni a kormányellenes tüntetéseket.

–  Ebben az esetben arra volt szükség, hogy két alapvető jogot, a gyülekezési jogot és a magánélet védelmét egyensúlyba hozzuk. Erre egy korábbi alkotmánybírósági állásfoglalás is felszólította a törvényhozást. Az új szabályozással garantáljuk mind a gyülekezési jog szabad gyakorlását, mind a magánélet és a privát szféra védelmét.

–  A képviselők illetményemelésének híre komoly felháborodást váltott ki. Miért kellett megemelni a fizetésüket?

–  A parlamenti képviselők bére emelkedik legutoljára a sorban. Az elmúlt hat évben ötvenegy százalékkal emelkedett az átlagbér, duplájára nőtt a szakmunkás-bérminimum. A pedagógusok bére ötven százalékkal növekedett, és ugyanilyen arányban nő a jövő évig bezáróan a rendvédelmi dolgozók, rendőrök, katonák és tűzoltók fizetése. Az egészségügyi szakdolgozók béremelése jövőre átlagosan eléri a hatvanöt százalékot, míg a parlamenti döntéshozók alapilletménye mindezek után tizennyolc és fél százalékkal nő. Fontos kiemelni azt is, hogy rögzítettük, a képviselői illetmény a gazdasági teljesítménnyel arányosan változik.

–  A parlament utolsó ülésén elfogadta a jövő évi költségvetést is. Mely területek lesznek a nyertesek?

–  A 2019-es költségvetésnek négy fő alap­pillére van: a gazdasági növekedés fenntartása, az ország biztonságának további erősítése, a családok további támogatása és a teljes körű foglalkoztatottság elérése. Az oktatásra tizenötmilliárd forinttal, az egészségügyre százegymilliárddal, míg közbiztonságra és honvédelemre százötvenhatmilliárd forinttal többet szán a 2019-es költségvetés. Jövőre folytatódik a béremelés a közszférában; újabb öt százalékkal emelkedhet a katonák és a rendvédelmi dolgozók bére, célzottabb adókedvezmények várhatók, így a munkaerőpiacra lépők, a három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők, a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak, a megváltozott munkaképességűek és a közfoglalkoztatottak után lehet majd érvényesíteni. Jövőre négyezermilliárd forinttal többet fordíthatunk a fejlesztések finanszírozására, a szociális hozzájárulási adó pedig két százalékponttal csökkenhet.

–  Korábban szó volt arról, hogy újabb nemzeti konzultáció indulhat az Alaptörvény revíziójával, valamint a családokkal, a demográfiai helyzettel összefüggésben. Ez mikor lehet esedékes?

–  Egyelőre még nincs konkrét döntés arról, hogy a következő nemzeti konzultációt pontosan milyen témában indítjuk el. Fontos hangsúlyozni, hogy a nemzeti konzultáció az egyik legfontosabb eszköze annak, hogy állandó kapcsolatot tartsunk az emberekkel, és kikérjük az ő véleményüket is az ország szempontjából fontos ügyekben. Ezeket a véleményeket a kormányzati döntéseknél hangsúlyosan vesszük figyelembe.

–  Mikor kezdi meg a Fidesz a felkészülést az európai parlamenti választásra?

–  Az ősszel kezdődő politikai szezonnak nyilván már fontos része lesz az európai parlamenti választásra való felkészülés. A Fidesz részéről erőteljes, az Európa jövőjét meghatározó kérdésekre fókuszáló kampányra lehet számítani. Hozzáteszem, az elmúlt három év politikai küzdelmei, amelyek a magyar miniszterelnök és kormány határozott kiállásából következtek az erőltetett bevándorlással szemben, Magyarország érdekei mellett euró­pai érdekeket is szolgáltak. Európának meg kell őriznie keresztény gyökereit, hagyományait, és erős nemzetállamok szövetségeként kell működnie, mert egyrészt ez az európai emberek érdeke, másrészt az EU csak így lehet sikeres a globális versenyben.