Megindult az eljárás Magyarország ellen

Az Európai Bizottság kötelezettségszegést állapított meg a Stop Soros miatt, a menekültügyi szabályozás és a rezsicsökkentés ügye pedig bírósági szakaszba lépett

Veczán Zoltán – 2018.07.20. 01:45 –

A tegnapi hivatalos felszólító levéllel megkezdődött az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárása Budapest ellen, elsősorban a menedékkérők jogsérelmét eredményező Stop Soros törvénycsomag és a kapcsolódó alaptörvény-módosítás miatt. Bírósági szakaszba lépett a menekültügyi rendszer és a rezsicsökkentés miatti eljárás is.

Csomagban küldte a júliusi kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos felszólító levelet Magyarországnak az Európai Bizottság: a főként gazdasági témákat feszegető négy másik eljárás mellett a fő hangsúly a Stop Soros törvénycsomagra és az ahhoz kapcsolódó alaptörvény-módosításra esett. A kifogások nagy része – bevárva a Velencei Bizottság ajánlásait is – az uniós joggal és alapjogi chartájával való összeegyeztethetőséget, illetve a menedékkérők jogainak csorbítását emelte ki, valamint a kérelmekhez nyújtott segítség kriminalizálását.

A Fidesz reakciójában közölte, hogy a Magyarország ellen irányuló újabb politikai nyomásgyakorlás is mutatja, hogy Brüsszel bevándorláspárti és a Soros-szervezeteket védi, amelynek emberei az EB-ben ülnek; hiszen „szúrja a szemüket” a kifogásolt törvénycsomag és a migránsok betelepítését, illetve ennek szervezését és támogatását megtiltó alkotmánymódosítás. Hozzátették: amíg a Fidesz–KDNP kormányoz, nem változtatnak a kifogásolt jogszabályokon, s állnak minden vita elébe. Emellett a Jobbik is elfogadhatatlannak nevezte a kötelezettségszegési eljárást – továbbá emlékeztettek arra, hogy ők a határőrség visszaállítását is javasolták az ország és az EU határainak védelmében. Kiállt viszont az EB döntése mellett az Európai Parlament szociál­demokrata frakciója.

Az EB mindezeken túl más tagállamok mellett eljárást indított hazánk ellen a huzamosabb ideje itt tartózkodó nem EU-állampolgárok állatorvosi szakma gyakorlásából való kizárása, a tengeri közlekedési rendelkezések problémája, valamint az ún. TACHOnet rendszerhez való kapcsolódás hiányosságai, továbbá a légi közlekedés biztonsága kapcsán állapítottak meg az uniós műszaki követelményektől való eltérést.

Mindezek mellett harmadik, bírósági szakaszba lépett a 2015 végén kezdeményezett jogsértési eljárás a magyar menekültüggyel kapcsolatban, ahol a kizárólag a tranzitzónában leadható menedékkérelmek és a hosszú várakozási idő volt a kifogás tárgya. Ugyancsak az Európai Bírósághoz fordult az EB az energiahálózati díjakra vonatkozó jogszabályok – magyarán a rezsicsökkentés – miatt, amelyek bizonyos költségtípusok kizárása miatt ütköznek az EU-s harmadik energiacsomaggal.

A kötelezettségszegési eljárás első szakaszában egy országnak két hónapja van válaszolni az EB érveire, a következő szakaszban az EB indokolással ellátott véleményt küldhet. Ami a bírósági szakaszba lépett ügyeket illeti, itt újabb jogsértési eljárás, valamint pénzbírság lehet az ügy vége.


Röviden

Illegális bevándorlóknak gyártottak hamis okmányokat Marokkóban. A helyi rendőrség által leleplezett hálózat tizennégy tagját fogták el, köztük egy nő és egy algériai állampolgár is volt. A lefoglalt holmik között külföldi és marokkói pecséteket, tartózkodási dokumentumokat, mobiltelefonokat és járműveket is találtak, két, Európába tartó ügyfelüket pedig a reptéren kapcsolták le. (VZ)

Keményen nekiment egy kiszivárgott videó szerint a holland külügyminiszter a multikulturális társadalmaknak – szúrta ki a 888.hu. Eszerint Stef Blok úgy nyilatkozott egy nyolcvan fős közönségből álló privát megbeszélésen, hogy békés multikulturális társadalmak nem léteznek, és ezt az nem érzi, aki csak látogatóban jár migránsok lakta városrészen. Kelet-Európa ellenállása miatt pedig szerinte az EU kvótajavaslata sem fog működni. (ZV)

Az afgánok profitálnak a legtöbbet a menedékkérők alapellátásából Ausztriában. Az APA osztrák hírügynökség tegnapi adatai szerint az élelmezési és lakhatási körülmények javítására szolgáló, menedékkérőknek járó alapellátásban részesülő, összesen 51 ezer emberből csaknem 22 ezer afgán, messze megelőzve a több mint hétezer irakit és a mintegy 3500 szírt. Az ellátásban egyébként már húszezerrel kevesebben részesülnek, mint tavaly. (ZV)

Egy „véletlenül” kitoloncolt afgán menedékkérőt hozna vissza Németországba a német bevándorlási hivatal – írta meg a Deutsche Welle. A húszéves férfit, Nasibullah S.-t hatvannyolc másik afgánnal együtt toloncolták ki, miközben zajlott a menedékkérelme elutasításának felülvizsgálata. Korábban Horst Seehofer belügyminiszter hívta fel a figyelmet a hivatal tévedéseire. (VZ)