Harminc éve hunyt el Gobbi Hilda, a „nagy korszak utolsó oszlopa”

Aktivitásáról és jótékonyságáról híres művész volt

Zsiray-Rummer Zoltán – 2018.07.13. 01:55 –

Az 1913-ban, Budapesten született Kossuth-díjas színésznő, Gobbi Hilda ma harminc éve hunyt el: pályatársa, Darvas Iván egy nagy korszak utolsó nagy oszlopának nevezte a távirati iroda portréja szerint.

Gobbi Hilda 20180713 Drámában és komédiában is sikere volt (Forrás: Fortepan - Szalay Zoltán)

Az apai ágon olasz származású Gobbi Hilda 1935-ben végzett a Színművészeti Akadémián, majd a Nemzeti Színház szerződtette, 1959-től a József Attila, 1971-től ismét a Nemzeti, 1983-tól haláláig pedig a Katona József Színház tagja volt. Azon kevesek közé tartozott, akik a színházon kívül is állandó cselekvési lázban égtek: 1945 előtt részt vett a munkásszínjátszásban, majd az ellenállási mozgalomban. A második világháború után fizikai munkával járult hozzá a Nemzeti Színház újjáépítéséhez, a munkás- és parasztszármazású színinövendékek számára megszervezte a Horváth Árpád Kollégiumot, az idős és magányos színészek számára pedig a Jászai Mari és Ódry Árpád Színészotthont. A névadó pályatárs egykori villájában ő hozta létre a Bajor Gizi Színészmúzeumot, 1977-ben az ő kezdeményezésére bontakozott ki mozgalom az új Nemzeti Színház felépítésére, 1987-ben pénzgyűjtést indított a cél érdekében. Drámai művekben és vígjátékokban, filmen és színpadon egyaránt számtalan alakot formált meg sikerrel. Színpadi szerepei közül emlékezetes volt Mirígy, a boszorkány a Csongor és Tündében, Gertrud, Dánia királynője a Hamletben és Aase anyó a Peer Gyntben. Önéletrajzi kötete 1982-ben jelent meg Közben… címmel. A végakarata szerint alapított Aase-díjjal az epizodistákat ismerik el, a színészkamara és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pedig 2001-ben közösen alapított Gobbi Hilda-díjat. A 2002-ben átadott Nemzeti Színház parkjában szobor, az épületben a stúdiószínpad elnevezése örökíti meg a legfőbb teátrumért küzdő színésznő emlékét.