Központosított adatállomány

Újabb kormányzati döntések a felhőalapú közigazgatás kiterjesztéséért

Kacsoh Dániel – 2018.07.12. 01:27 –

Biztosan lesz Kormányzati Adatközpont és Adattrezor – derül ki az illetékes miniszterek számára újabb feladatokat szabó kormányhatározatból. A cél többek között a közigazgatás hatékonyságának és biztonságának növelése.
Jelentést kell készítenie Pintér Sándor belügyminiszternek a kormány részére az elektronikus ügyintézés „folyamatos és permanens biztosításáról katasztrófahelyzetben, az állam működőképességének biztosításáról”, illetve az adatvagyon megőrzésére és rendelkezésre állására még tavaly nyáron biztosított tízmilliárd forintos forrás idén szeptember 15-ig felhasznált részéről – derül ki a Magyar Közlönyben ismertetett kormányhatározatból. A tárcavezető dolga lesz ugyancsak, hogy az úgynevezett Kormányzati Adattrezor biztonságos működésének megteremtése érdekében a kiválasztott helyszínen alakíttassa ki a szükséges építészeti, informatikai és infrastrukturális feltételeket, és a megtett lépésekről szintén készítsen jelentést a kormány részére.

A nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea lesz a felelős azért, hogy a Kormányzati Adatközpont kialakítása érdekében készítsen előterjesztést, amelyben megvizsgálja a Gödön építés alatt álló objektum igénybevételének lehetőségét, befejezésének pénzügyi és egyéb felételeit, valamint működési modelljét. Ennek a műveletnek ugyancsak szeptember 15-e a határideje. A kormány egyúttal egyértelműsítette: egyetért azzal, hogy az adattrezor elsődleges objektumának üzembe helyezését „el kell végezni”, s ebben Benkő Tibor honvédelmi miniszternek is közre kell működnie.

Az Orbán Viktor által szignált határozat értelmében a kormány felhívja a  belügyminisztert, hogy a miniszterelnök kabinetfőnökének bevonásával készítsen előterjesztést olyan jogszabályi környezet kialakítása érdekében, amely a „kormány alá rendelt szervek tekintetében biztosítja, hogy az e-közigazgatás, a kormányzati informatikai infrastruktúra, valamint a kibervédelem területén megvalósuló fejlesztések és beszerzések csak a belügyminiszter és a miniszterelnök kabinetfőnökének egyetértésével valósulhatnak meg”.

Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, az adatközpont létrehozásáról tavaly áprilisban született döntés, azzal a céllal, hogy megteremtsék az egységes, hatékonyan üzemeltethető állami informatikai rendszerekhez szükséges alap-infrastruktúrát. A kormányzat és a közigazgatás számára stratégiai fontosságúvá váltak ugyanis a zavartalanul, üzembiztosan működő informatikai háttérrendszerek. Ezt az igényt leginkább egy állami tulajdonban levő, speciális igényeket is kiszolgálni képes, biztonságos, szolgáltatásorientált, nagy teljesítményű központi informatikai környezettel lehet maradéktalanul kielégíteni.

A korábbi tervek szerint az adatközpont úgynevezett felhőalapú szolgáltatásokat is képes lesz nyújtani, amely már az eddigi tapasztalatok alapján is jelentős előnyökkel jár, bevezetésére például már az egészségügyben is sor került.

Az adatközpont projektjére korábban mintegy tizenhétmilliárdos forrást irányoztak elő a Széchenyi 2020 keretében. A korábbi belügyminisztériumi tájékoztatás szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, azaz a TIBEK új székháza a XI. kerületben legkésőbb 2019 áprilisára elkészül, s a különlegesen védett objektumban kapnak helyet majd az adatközpont szerverei is. Emellett alakítaná ki a kormány az úgynevezett adattrezort, amely „bármilyen eredetű sérülés esetén újraépíthetővé teszi a különböző informatikai rendszereket”.