Júliák és Latabárok nyomában

Híres színészdinasztiák élete tárul fel az Országos Széchényi Könyvtár új kamarakiállításán– A Vízváryak és az Egressyek közül is majdnem mindenki színésznek állt

Petrovics Gabriella – 2018.07.12. 00:55 –

A legismertebb színészdinasztiák történetét és családfáját – a Lendvayakat, az Egressyeket, a Vízváryakat, a Márkusokat és a Latabárokat – mutatja be az Országos Széchényi Könyvtár Színházi családok, színházi dinasztiák című kamaratárlata korabeli grafikák és fényképek segítségével.

színészdinasztiák 20180712 Korabeli fényképek is láthatók az ismert művészekről és családjukról (Fotó: Bodnár Patrícia)

Egykor nem volt népszerű a színészmesterség: a szülők a legtöbbször ellenezték, ha fiuk, nem is beszélve arról, ha féltett leányuk színésznek állt, s ráadásul idejében nem józanodott ki belőle – olvasható az Országos Széchényi Könyvtár Színházi családok, színházi dinasztiák című kamaratárlata bejáratánál kifüggesztett információs lapon.

A magyar irodalomban Jókai, Petőfi s még a puritán, visszahúzódóbb természetű Arany János is felcsapott színésznek, hogy aztán hamar kiábránduljon. Néha a család később mégis kénytelen volt belenyugodni, hogy a rendes polgári foglalkozás helyett színész lett valamelyik gyerekükből, s később sokszor még büszke is volt rá. Szathmáry Józsefből így lett később Szigligeti Ede néven híres drámaíró, rendező, vagy Egresi Galambos Pál református lelkész gyermekeiből Egressy Gábor és Egressy Béni. Sokszor azonban még a színészházaspárok sem szerették volna, hogy gyermekük egyszer a nyomdokukba lépjen, jól ismerve a színház és a színészélet árnyoldalát. Mégis nem egy híres színészcsaládról, színészdinasztiáról tudunk, amelyeknek nem egy tagja híressé vált, s még ma is jól cseng a neve – ezek közül emeli ki talán a ma is legismertebbeket, a Lendvayakat, az Egressyeket, a Vízváryakat, a Márkusokat és a Latabárokat a kamaratárlat, s mutatja be korabeli grafikák és fényképek segítségével történetüket és családfájukat. A Kis Domokos Dániel kurátor által összeállított kamarakiállítás július 14-ig látogatható a könyvtár Színháztörténeti Tár – Zeneműtár katalógusterében.

A kiállítás elején a Lendvay család színészeit ismerhetik meg a látogatók. Az üveges tárolókban elhelyezett rajzok, fényképek között látható idősebb Lendvayné Hivatal Anikó Shakespeare Rómeó és Júlia című szomorújátékának Júliájaként Barabás Miklós 1845-ös rajzán, ami a Pesti Divatlapban jelent meg. Ugyanebben a vitrinben látható szintén egy aprólékos Barabás Miklós-rajz 1852-ből az idősebb és az ifjabb Lendvay Mártonról, akik mindketten színészek voltak.

Márkus Emília színésznő, Márkus József, Budapest főpolgármesterének húga volt, aki Pulszky Károly művészettörténész, politikus felesége lett. Emíliát mindenki csak Emmának szólította. Az egyik képen ő látható tizenhét éves korában – ennyi idős volt, amikor először Júliát alakította.

A Vízváry családban is mindenki színésznek állt. Vízváry Mariska színművész régi színészdinasztia tagja, Vízvári Gyula és Szigeti Jolán leányaként született, s már gyermekként is többször színpadra lépett. 1896-ban elvégezte a Színművészeti Akadémiát, s a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek haláláig tagja maradt. Vízváry Mariskát a kamaratárlaton az Ármány és szerelem Lujzájaként láthatjuk egy 1898-as felvételen, de a Makrancos hölgyben Biankát is alakította.

Az Egressy családfából jól kivehető, hogy a családban majdnem mindenkinek köze volt a színészi pályához. Egresi Galambos Pál református lelkész volt ugyan, de mindkét fia a színészi pályát választotta. Egressy Béni színész, író, zeneszerző volt, és testvére Gábor is színészetből élt, valamint rendezett és írt is. Egressy Gábor Petőfi Sándor barátja volt, és a Nemzeti Színház első együttesének tagja, mások mellett olyan szerepekben tűnt fel, mint Lear király, Hamlet vagy Gritti. Egressy Gábor Szentpétery Zsuzsanna színésznőt vette feleségül, akitől két fiúgyermeke született: az egyikük Egressy Ákos színész és színházigazgató lett, míg öccse, Árpád színész. A család több fényképe, illetve Egressy Béniről egy fametszet is megtekinthető a kiállításon, amelyet Rusz Károly, valószínűleg német származású fametsző készített.

A Latabár család a magyar színjátszás egyik leghíresebb színészdinasztiája, a kiállítás az ő bemutatásukkal zárul. Az 1830-as évektől napjainkig van aktív tagja a családnak a színi pályán. Latabár Endre színész, rendező, színigazgató és Török Mária kolozsvári színésznő voltak a dinasztia alapítói. Házasságukból nyolc gyermek született, közülük hárman lettek színészek: Latabár Dezső, Latabár Endre Lajos és Latabár Kálmán Árpád. Az üveges tárolóban családi fényképeken és színházi felvételeken láthatjuk a színészgeneráció több tagját. Az 1970-ben elhunyt Latabár Kálmán, a 20. század egyik legnépszerűbb komikusa és felesége, Walter Katalin is feltűnik egy 1937-es fotón, amelynek képaláírásából kiderül, hogy a színész hamarosan megnősül, s a jövendőbelijének „nincsenek színésznői ambíciói, színészné akar lenni”.