Brüsszelben tanácskoznak a NATO-tagállamok vezetői

Szijjártó Péter: Magyarország növeli hozzájárulását a NATO erőfeszítéseihez - Trump nagyon jónak nevezte a kapcsolatát Merkellel - Stoltenberg: A hidegháború óta most a legmagasabb a védelemre fordított kiadások összege

MH/MTI – 2018.07.11. 16:34 –

Megkezdődött a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója szerda délután Brüsszelben.

nato csúcsJustin Trudeau kanadai miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő (az első sorban, b-j), valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök (k) a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének első napján, 2018. július 11-én. A háttérben, középen Donald Trump amerikai elnök, mellette Recep Tayyip Erdogan török elnök. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár GergelyAz ülés megnyitását megelőzően légibemutatót tartottak egy-egy helikopter részvételével a szövetség minden tagállamából, melyek átrepültek a NATO-székház felett. A Magyar Honvédség egy Mi-17 típusú szállítógéppel vett részt a bemutatón.

A kétnapos értekezlet középpontjában a tagállamok védelmének és biztonságának fokozása, valamint az európai katonai mobilitás és a védelmi kiadások növelése áll, Macedónia pedig nagy valószínűséggel meghívást fog kapni a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

A találkozón nagy hangsúlyt kap a méltányos tehermegosztás kérdése, ugyanis az Egyesült Államok továbbra sem tartja elégségesnek az európai szövetségesek katonai költségvetését. A vezetők tárgyalnak a NATO-Oroszországról viszonyról, továbbá a várakozások szerint megegyeznek a szervezet parancsnoki szerkezetének megerősítéséről.

Stoltenberg: A hidegháború óta most a legmagasabb a védelemre fordított kiadások összege

Szijjártó Péter: Magyarország növeli hozzájárulását a NATO erőfeszítéseihez
A nemzetközi biztonsági rendszert keleti és déli irányból érő folyamatos kihívások miatt Magyarország növeli hozzájárulását a NATO erőfeszítéseihez - közölte a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, a csúcstalálkozó szünetében magyar újságíróknak nyilatkozva.
Szijjártó Péter kijelentette, Magyarország folyamatosan növeli hozzájárulását ahhoz is, hogy a NATO ereje növekedhessen. Ennek érdekében az ország átfogó haderőreformba kezdett, aminek nyomán regionális szinten versenyképes hadsereg jön létre. A kapacitások modernizálását Magyarország elkezdte, a Magyar Honvédség új helikoptereket szerez be mintegy 100 milliárd forint értékben.
A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programnak köszönhetően Magyarország a korábbi megállapodásoknak megfelelően el fogja érni, hogy a védelmi kiadások a GDP 2 százalékát tegyék ki - tette hozzá.

Jelentősen és folyamatosan növekedik a tagállamok a védelmi hozzájárulása, a hidegháború óta most a legmagasabb az európai és globális védelemre fordított kiadások összege - jelentette ki a NATO főtitkára a tanácskozás első munkaülését követően.

Jens Stoltenberg azt mondta, hogy a tisztességes tehermegosztás megerősíti a szövetséget, hitelességét, a tagállamok közötti szolidaritást és szükség esetén NATO gyors reagálási képességét. 

A tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy javítsák a védelemre fordított költségek és a felelősség megosztásának egyensúlyát - fűzte hozzá.

Tájékoztatása szerint nyolc tagország - az Egyesült Államok mellett Észtország, Görögország, Nagy-Britannia, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia - várhatóan már idén teljesíti azt a 2024-ig szóló célkitűzést, amely szerint a tagállamok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják. "A védelmi kiadások növelése modern és hatékony védelmet biztosít, ez erősebb Európát jelent, ami jó Amerika számára is" - fogalmazott a főtitkár.

Megállapodás született a NATO parancsnoki struktúrájának megerősítéséről

Elmondta, hogy a NATO-tagországok állam- és kormányfői szerdán megállapodtak a szövetség parancsnoki struktúrájának megerősítéséről, amely hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleginél rövidebb idő alatt legyen megvalósítható a csapatok és katonai eszközök Észak-Amerika és Európa közötti utánpótlása és európai mozgathatósága. Hozzátette, a parancsnoki struktúra megerősítése révén az évtized végén szükség esetén 30 gépesített zászlóalj, 30 repülőszázad és 30 csatahajó 30 napon belül vagy akár ennél rövidebb idő alatt bevethető lesz az eddig 90 napos határidő helyett.

A struktúra megerősítésének részeként az észak-amerikai és az európai szövetségesek közötti szorosabb kapcsolatért felelős parancsnokságot hoznak létre az amerikai Norfolkban, valamint az európai csapatmozgás összehangolásáért felelős központ jöhet létre Németországban. Hozzátette, hogy a NATO megerősíti jelenlétét a Fekete-tenger térségében is.

A szövetség nem keresi a konfrontációit és nem jelent fenyegetést Oroszországra nézve

Az elfogadott nyilatkozatban a tagországok vezetői leszögezték, hogy továbbra is hisznek a szövetség és Oroszország közötti, a nemzetközi jog tiszteletben tartásán és a kötelezettségvállalások betartásán nyugvó partnerség stratégiai jelentőségében, ugyanakkor nem fognak kompromisszumot kötni azon elvekről, amelyeken Európai és Észak-Amerika biztonsága nyugszik. Kijelentették, hogy támogatják Ukrajna, Georgia és a Moldovai Köztársaság területi integritását és szuverenitását a nemzetközileg elismert határokon belül.

A nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban felszólították Oroszországot, hogy vonja vissza az érintett három országba telepített erőit. Ismételten elítélték a Krím félsziget illegális elcsatolását, valamint a krími tatárok és más helyi közösségek tagjainak hátrányos megkülönböztetését, továbbá felszólították Moszkvát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtására.

Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO nyitott a politikai párbeszédre, nem keresi a konfrontációt, és nem jelent fenyegetést Oroszország számára. Kiemelte: felismerve, hogy a világűr kutatása rendkívül dinamikus és gyorsan fejlődő terület, amely elengedhetetlen a szövetség elrettentő és védelmi pozíciója szempontjából, a vezetők megállapodtak egy átfogó NATO-űrpolitika kidolgozásában is.

A főtitkár nyilatkozata szerint tagállamok megerősítették elkötelezettségünket az afganisztáni biztonság és stabilitás mellett, ez tanácsadást és az afgán nemzeti védelmi és biztonsági erők képzését jelenti. Emellett 2024-ig kiterjesztették az afgán erők pénzügyi támogatását is. Elmondta, hogy a NATO a házilag előállított robbanószerkezetek hatástalanítására irányuló képzési programját is folytatja Irakban, és kiterjeszti Jordániára és Tunéziára is.

A katonai szövetség támogatása erősíti az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépés képességét, és hozzájárul az érintett országok biztonságának javításához - közölte. Több tagállam anyagi és katonai hozzájárulását jelentette be a NATO-missziók munkájához - tette hozzá a főtitkár.

Trump nagyon jónak nevezte a kapcsolatát Merkellel

Donald Trump amerikai elnök a problémák ellenére "nagyon jónak" nevezte a kapcsolatát Angela Merkel német kancellárral szerdán kétoldalú találkozójukat követően, amelyre a NATO-csúcs margóján került sor.

"Nagyon-nagyon jó kapcsolatunk van a kancellárral. Fantasztikus a viszonyunk Németországgal" - hangoztatta Trump a közös sajtótájékoztatón, amelyen tájékoztatása szerint a katonai költségvetés növeléséről, kereskedelmi kérdésekről és az általa délelőtt élesen bírált Északi Áramlat-2 orosz gázvezetékről is szó volt. "Úgy gondolom, hogy a kereskedelmünk növekedni fog, és sok más dolog is növekedni fog" - fogalmazott.

Macedónia meghívást kapott a csatlakozási tárgyalások megkezdésére
A várakozásoknak megfelelően Macedónia meghívást kapott a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére az észak-atlanti szövetség szerdai brüsszeli csúcstalálkozóján a Görögországgal fennálló névvita várható lezárásának köszönhetően. A katonai szervezet tagállami vezetői által elfogadott közös nyilatkozatban üdvözölték a névvita rendezését és a macedón kormány reformintézkedéseit.

Merkel arról számolt be, hogy ezen témák mellett a migrációról és a jövő heti amerikai-orosz csúcstalálkozóról is egyeztettek, és leszögezte, hogy várakozásokkal tekint a további tárgyalások elé Trumppal, az Egyesült Államok ugyanis továbbra is fontos, jó partnere Németországnak.

Trump délelőtt az Északi Áramlat-2 tervezett megépítése kapcsán úgy vélekedett, hogy Németország Moszkva "túsza", amelyet "teljes mértékben Oroszország irányít", miután az energia 60-70 százalékát Moszkva biztosítja számára, illetve "rendkívül helytelennek" nevezte, hogy miközben országa óriási összegeket költ Európa védelmére, Németország "hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal, és dollármilliárdokat fizet évente".

A szakemberek ugyanakkor rámutattak: az orosz kőolaj és földgáz mindössze 20 százalékát teszi ki a német energiamixnek, az egyébként Európa-szerte is sokak által bírált földgázvezetéket pedig magánvállalatok finanszírozzák.

Heiko Maas német külügyminiszter később leszögezte: Németország nem túsza sem Oroszországnak, sem az Egyesült Államoknak. "Mi vagyunk a szabad világ egyik garantálói, és ez így is fog maradni" - hangoztatta Maas, hozzáfűzve, hogy Berlin a 2024-es céldátumig 80 százalékkal tervezi növelni katonai kiadásait, ami szerinte elismerésre méltó előrelépés.

Az amerikai elnök megduplázná a védelmi kiadások elvárt szintjét

Donald Trump felszólította a tagállamokat, hogy emeljék védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) 4 százalékára, a korábbi hivatalos elvárás duplájára - közölte Rumen Radev bolgár államfő az észak-atlanti szövetség brüsszeli csúcstalálkozójának szünetében.

"Trump elnök szólalt fel először, és felvetette, hogy nem elegendő a GDP 2 százalékára növelni a katonai költségeket, hanem 4 százalékot kellene elérni" - mondta Radev.

Sajtótájékoztatóján megkérdezték erről Jens Stoltenberget, aki úgy vélekedett, hogy először a hivatalos, jóváhagyott elvárásoknak kell eleget tenni, márpedig a szövetségesek jó úton haladnak efelé.

Macron: A NATO meggyengülése hosszú távon költséges lenne a tagállamok számára

A francia államfői hivatal eközben közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy Emmanuel Macron elnök szerint a NATO meggyengülése hosszú távon költségesebb lenne a tagországok számára, mint a védelmi kiadások növelése.

Arra is kitértek, hogy Macron a labdarúgó-világbajnokság vasárnapi döntőjére Moszkvába utazik, ahol orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal megbeszélést folytat. Franciaország válogatottja bejutott a döntőbe.