Putsay GáborVarázsládika

Álláspont. Baljós árnyak kezdtek megjelenni az elmúlt hetekben a forint gyengülése miatt, ami valóban nem volt szokványos, de nem is tragédia, mint azt sejtetni engedték

Putsay Gábor – 2018.07.11. 01:32 –

Természetesnek minősíthető, hogy a sikeres kormányalakítás, a penge gazdaság, a kétszámjegyű béremelkedés, a rekordszintű foglalkoztatás, vagy a stabilan magas külkereskedelmi többlet elhallgatása mellett az ellenzék azonnal ráugrott a forintgyengülésre. Szerinte a fekete bárány a kormány mellett a Magyar Nemzeti Bank, hiszen a bírálók szerint kizárólag a jegybanki politika változása vezethetne az árfolyam visszarendeződéséhez. Tény, hogy a jegybanknak lenne ráhatása az árfolyam erősödésére, illetve az infláció féken tartására, de a jelenlegi monetáris politika hirtelen megváltoztatásával többet veszítenénk a réven, mint amennyit nyernénk a vámon. Leginkább azért, mert a hirtelen forint-, zloty- vagy koronagyengülést, ezzel együtt a dollár erősödését globális események okozták, amihez mi hozzá sem tudunk szagolni.

Donald Trump meglehetősen agresszív kül- és gazdaságpolitikája kereskedelmi háború kialakulásához vezethet Kínával és az Európai Unióval, másrészt amikor az amerikai elnök meghirdeti, hogy Iránt ki kell szorítani az olajpiacról, az bizony a fekete arany drágulását hozza, ami nekünk, pláne a forintnak – ugyanis a befektetők krízisközeli helyzetben menekülnek a feltörekvő devizákból, ami gyengülést okoz – egyáltalán nem jó. Még akkor sem, ha az amerikai politika részéről indokolt a védővámok bevezetése, hiszen azzal a saját gazdaságukat szeretnék erősíteni, másrészt az igen drágán felszínre hozható amerikai palaolajnak inkább fekszik a hetven-nyolcvan, semmint a negyvendolláros hordónkénti világpiaci ár.

Bár a gazdaságpolitikai irányokat saját magunk alakítjuk, alkalmazkodnunk kell a globális folyamatokhoz és kihívásokhoz, leginkább az exportorientált gazdaságunk miatt. Mint ahogy 2010 óta minden krízishelyzetben, vélhetően most is fel tudjuk venni a kesztyűt. Első intézkedésként például a jövő évi költségvetésben másfélszer akkora lesz a tartalék, mint az idén. Arról sincs vita, hogy versenyképességi fordulat szükséges, ez viszont nemcsak a kormány asztala, széles körű konszenzuson alapul, amelyben a hazai vállalkozások, a családok, az állam és a pénzügyi rendszer szereplői egyaránt érintettek. Utóbbinál már megkezdődtek az előkészületek, hiszen az MNB újabb, száznyolcvan pontba foglalt javaslatcsomagot mutatott be tegnap a versenyképesség javítása érdekében. A gazdaság ugyanis stabil és növekszik, viszont a hosszú távú fenntartható felzárkózást átfogó versenyképességi fordulat alapozhatja meg. A javaslatcsomagban kkv-stratégia, iparstratégia, exportstratégia, innováció és a termelékenység javítása is szerepel. Az sem mindegy ugyanis, hogy a magyar tulajdonú kkv-knál dolgozik a foglalkoztatottak hetven százaléka, viszont a hozzáadott érték felét az összes cég három százalékát kitevő multik állítják elő, azaz itt mindenképpen javítani kell az arányokon.

Addig is nagy kérdés, hogy mit hoz még a nyár, hiszen a forint kezd visszaállni, viszont az infláció június­ban 2013 január óta először lépte át a háromszázalékos szintet, nem utolsó sorban az üzemanyagok egy éven belüli tizenöt százalékos drágulása miatt. Ez viszont év végére a jegybanki háromszázalékos cél alá mérséklődhet, másrészt a bér- és vállalkozói terhek, valamint az áfacsökkentések is fékezhetik az inflációt. Vagyis nemcsak a jegybanki, de az állami varázsládikában is vannak még tartalékok az áremelkedés megfékezésére.