Nem kell darázsinváziótól tartani a nyári szezonban

Ha a csípés után tenyérnyi piros folt jelenik meg a bőrön, célszerű a háziorvoshoz fordulni, súlyosabb helyzetben, például szédülés vagy ájulás esetén, azonnal hívni kell a mentőt

Pataki Sára – 2018.06.23. 00:18 –

Nyár közepétől szaporodnak el igazán a méhek és a darazsak, de szerencsére semmi nem utal arra, hogy különösebb invázióra kellene számítani az idén. Ugyanakkor, ha valaki allergiás a csípésre, orvosi kezelés nélkül akár bele is halhat.
A darazsak és a méhek mintegy kilencven százaléka magányosan él, nem agresszív, és többnyire a szúrásuk sem olyan fájdalmas. Nem így a társas életmódot folytató, kolóniában élő, úgynevezett redősszárnyú darazsak, amelyeknek – akár a házi méhnek – csípése rendkívül fájdalmas és veszélyes – magyarázta lapunknak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. Előbbiekkel a fáskamrákban, padlásokon, a tető eldugott kis részeiben találkozhatunk. Ha otthonunkban a veszélyes, lódarazsak átal épített fészekre bukkanunk, akkor a tűzoltókat kell értesíteni, akik be tudják őket fogni.

Darazsakkal a nyári szezonban a strandokon a szemétkukák vagy a büfék környékén gyakran találkozhatunk, hiszen, mivel részben ragadozó rovarok, vonzza őket az étel, másrészt gyümölcsevőként pedig az édes szószok, szirupok. A méhek ellen pedig medencék közti nyírt gyepek lóherevirágos területein mindig húzzunk papucsot – tette hozzá Orbán Zoltán.

 A veszélyes darazsaknak nem véletlenül van sűrű függőleges sárga-fekete riasztó mintázatuk, semmiképp ne nyúljunk hozzájuk, és ne piszkáljuk fel őket, mert akkor támadnak – hívta fel a figyelmet a szóvivő. Az áttelelő nőstények tavasszal rakják le a petéiket, így inkább nyár közepétől válik problémásabbá a helyzet, ám eddig semmi nem utal arra, hogy az idén különösebb inváziótól kellene tartani. 

De azzal is tisztában kell lenni, hogy habár mindkét rovarcsoportnak vannak mérges szúrású fajai, a természeti rendszer fontos részei. Köztudott, hogy a méh beporzó rovar, de azt már kevesebben tudják, hogy a darazsak is részt vesznek a beporzásban, ugyanakkor ragadozóként akár az inváziós poloskalárvákat is segíthetnek féken tartani. 

„Embere válogatja, ki hogyan reagál a méh- vagy darázscsípésre. Sokan nem tudják, hogy allergiásak rá” – magyarázta lapunknak Mohácsi Edit, a Szent János Kórház Allergia Szakrendelőjének vezetője. Hozzátette, ha a csípés után tenyérnyi piros folt és duzzanat jelenik meg a bőrön, célszerű orvoshoz fordulni, aki megfelelő kezelés után továbbküldheti a beteget speciális allergiavizsgálatra. Amennyiben a csípés után köhögés, nehéz légzés, szédülés vagy ájulás is jelentkezik, értesíteni kell a mentőket. Ilyenkor biztosra vehető az allergia, amit ha nem kezelnek idejében, akár halált is okozhat – hívta fel a figyelmet az allergológus. Ha az előbbiek közül egyik tünet sem tapasztalható, akkor a fullánk eltávolítása után elég az otthoni hideg borogatás is – tette hozzá.

Megoszlanak a vélemények, hogy a csípésre hatékony-e a kálcium. Az orvosok évtizedekig jó eredményeket értek el vele, de ez súlyos esetben, például ájuláskor, vérnyomáscsökkentő hatása miatt nem jó megoldás, ezért inkább antihisztamin-tablettát vagy -kenőcsőt kell használni.