Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény hetedik módosítását és a Stop Sorost

Kocsis Máté: Az ellenzék jelentős részének Soros György érdekei fontosabbak a magyar érdekeknél

MH/MTI – 2018.06.20. 15:15 –

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény hetedik módosítását a kormány kezdeményezésére szerdán. Az állam alapvető kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, és Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be - rögzítették az alkotmányban. Megszavazták a kormány Stop Soros törvénycsomagját is, amely alapján büntető törvénykönyvi tényállás lesz az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása.

stop soros ficsor marciOrbán Viktor miniszterelnök (elöl j) és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (elöl b) szavaz a kormány "Stop Soros" törvénycsomagjáról az Országgyűlés plenáris ülésén. Fotó: Ficsor Márton/Magyar HírlapAz összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogatását igénylő alaptörvény-módosítást 159 igen, 5 nem szavazattal hagyta jóvá a parlament.

A módosításra igennel szavazott a Fidesz és a KDNP frakciója mellett a Jobbik, valamint Dúró Dóra független országgyűlési képviselő és Ritter Imre nemzetiségi képviselő. Nemmel voksolt az LMP-ből való kilépését frissen bejelentő Hadházy Ákos és a Párbeszéd-frakció négy tagja. Az MSZP és az LMP előre jelezte, hogy nem vesz részt a szavazáson, a DK-s képviselők sem nyomtak gombot. A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott módosítással az állam minden szervének kötelességévé vált az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme. 

Kiegészült a közös uniós hatáskörgyakolás alkotmányban rögzített szövege. Az újdonság az, hogy a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát. Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be - rögzítették.

A menedékjoggal kapcsolatos változások is bekerültek az alaptörvénybe

Kormány: A magyar emberek akaratát érvényesíti a Stop Soros törvénycsomag és az alkotmánymódosítás
A Stop Soros törvénycsomag és az alkotmánymódosítás a magyar emberek akaratát érvényesíti, újabb erős védelmet jelent az országnak az illegális migráció ellen - közölte a javaslat elfogadása után a Kormányzati Tájékoztatási Központ az MTI-vel. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében azt írta, a megerősített védelemre szükség van, mert "az Európát sújtó tömeges bevándorlás folyamatos, a Soros-hálózat és a brüsszeli bevándorláspárti politika pedig azzal fenyeget, hogy hazánkat is migránsokkal akarják elárasztani". Hangsúlyozták: a kormány számára Magyarország az első, ezért az alkotmánymódosítással megerősítik az ország szuverenitását és megtiltják idegen népesség betelepítését Magyarországra. Az alaptörvény kimondja tették hozzá -, hogy az Országgyűlés beleegyezése nélkül nem telepíthető be bevándorló az országba, és nem kaphat menedéket az, aki a biztonságos országon keresztül érkezett Magyarországra és nincs kitéve üldöztetés veszélyének.  A büntető törvénykönyv módosítását is tartalmazó "Stop Soros törvénycsomag" pedig büntethetővé teszi az illegális bevándorlás szervezését, ennek értelmében büntethető lesz mindenki, aki illegális migrációt szervez és a magyar törvények kijátszására buzdít - olvasható a közleményben.

Szerepel ezentúl az alaptörvény szövegében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező idegen állampolgár Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. A hatályos szöveghez hasonlóan meghatározták, ki jogosult Magyarországon menedékjogra: azok a nem magyar állampolgárok, akik hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelmük megalapozott. 

Eddig nem szerepelt az alaptörvényben az, hogy nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.  A menedékjog biztosításának alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

Jogi védelmet kapott az otthon nyugalma

Jogi védelmet kapott az otthon nyugalma. Az alkotmány szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

Megtiltották az életvitelszerű közterületen tartózkodást

Az alaptörvény hatályos szövege lehetővé teszi, hogy törvény vagy helyi önkormányzat a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részén jogellenessé minősítheti az életvitelszerű közterületi tartózkodást. A mostani módosítással - október 15-től - megtiltották az életvitelszerű közterületen tartózkodást.  Ebben a cikkben is rögzítik az otthon jogi védelmét azzal, Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenkinek biztosítsa.

Létrehozták a külön közigazgatási bíráskodást

Kocsis Máté: Az ellenzék jelentős részének Soros György érdekei fontosabbak a magyar érdekeknél
A Fidesz szerint az ellenzék jelentős részének Soros György érdekei fontosabbak a magyar érdekeknél - mondta Kocsis Máté, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón, értékelve az aznapi parlamenti szavazást.  Kocsis Máté az Országgyűlés által elfogadott országvédelmi akciótervről kiemelte: arra számítanak, hogy a viták ezzel nem zárulnak le, folytatódni fognak, pusztán megerősödött a magyar álláspont, pozíció.  Újabb eszköz került a magyar kormány kezébe, hogy megvédje Magyarországot, és megvédjék a keresztény kultúrát az illegális migrációtól, valamint az azzal járó veszélyektől - mondta.  A Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: amikor Magyarországra a zöldhatáron keresztül igyekeztek az illegális bevándorlókat juttatni, akkor a kormány kerítést épített, ha pedig jogi eszközökkel igyekeznek bevándorlókat telepíteni Magyarországra, akkor jogi eszközökkel fog védekezni a kormány.
Kocsis Máté kiemelte: az ellenzék nagy része nem támogatta az országvédelmi akciótervet, Magyarország és a keresztény kultúra megvédését. Ez teljesen világossá teszi számukra, hogy az ellenzék jelentős részének továbbra is Soros György érdekei fontosabbak, mint a magyar érdekek. Aki számára fontos az ország biztonsága, az a mai napon láthatta, hogy a Fideszre és a KDNP-re továbbra is számíthat. Ezzel egyidejűleg teljesítették azt a választói akaratot és kötelességüket is, amelyet április 8-án a választók meghatároztak számukra - mondta a frakcióvezető, aki jelezte, hogy a változtatások nagy része a kihirdetésüket követő napon hatályba lépnek.
Arra a felvetésre, hogy a Jobbik igennel voksolt a mostani szavazáson, úgy reagált: két éve, amikor szükség lett volna a szavazatukra, nem támogatták a módosításokat. Most, hogy a választópolgárok akaratából már nincs rá szükség, támogatták, aminek örülnek, de furcsának tartják ezt a hozzáállást.

Az Országos Bírósági Hivatalnak és az Országos Bírói Tanácsnak csak a rendes bíróságok felett lesz hatásköre. A bírósági jogalkalmazással kapcsolatban rögzítették az alkotmányban, hogy a jogszabályok céljának megállapításakor elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Ez a rendelkezés január 1-jétől lép hatályba.Az alkotmánymódosítás létrehozta a külön közigazgatási bíráskodást. Míg a rendes bíróságok döntenek büntetőügyben, magánjogi jogvitában és törvényben meghatározott egyéb ügyben, legfőbb szervük a Kúria, addig a közigazgatási bíróságok közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben határoznak. A közigazgatási bírósági szervezet legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

A rendőrség alaptörvényben rögzített feladatává vált, hogy részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában.

A módosítás - egyes kivételektől eltekintve - a kihirdetését követő napon lép hatályba. 

Megszavazta a parlament a Stop Soros törvénycsomagot

Az Országgyűlés a kormány Stop Soros törvénycsomagját is elfogadta, amely alapján büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lesz az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása.

Pintér Sándor belügyminiszter kétharmados támogatást igénylő előterjesztését 160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el a parlament. Az indítvány kétharmados passzusaira a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, a független Dúró Dóra és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel, míg az MSZP, a Párbeszéd, a független Bősz Anett, valamint az LMP-ből kilépését jelző Hadházy Ákos nemmel voksolt. A többi képviselő nem vett részt a szavazásban.

Az új Btk.-paragrafus szerint a jogellenes bevándorlás elősegítését, támogatását az követi el, aki szervező tevékenységet folytat azért, hogy Magyarországon menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé olyasvalakinek, aki nincs üldözésnek kitéve ott, ahonnan - vagy amely országon keresztül - érkezik. A szervező tevékenység irányulhat arra is, hogy tartózkodási jogcímet szerezzenek jogellenesen belépőknek. Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, ezek a tettek vétség miatt elzárással büntetendők.

Aki viszont ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat vagy a szervező tevékenységet rendszeresen folytatja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy kell szankcionálni azt, aki a bűncselekményt vagyoni haszonszerzésért, több embernek segítséget nyújtva vagy a 8 kilométeres határzónában követi el. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a vádemelésig az elkövetés körülményeit feltárja.

A Btk. alapján szervező tevékenységnek minősül különösen, ha valaki határmegfigyelést szervez, információs anyagot készít, terjeszt vagy ilyenre megbízást ad, továbbá ha hálózatot épít vagy működtet. Az elkövetőkkel szemben kitiltásnak is helye van.

Módosult a menedékjogi törvény

Módosult a menedékjogi törvény, amelynek értelmében ezentúl nem lehet elfogadni annak a menedékkérelmét, aki Magyarországra olyan országon keresztül érkezik, ahol nincs kitéve üldözésnek, súlyos sérelem veszélyének, vagy ha az az ország, amelyen keresztül utazott, megfelelő védelmet biztosított vagy biztosított volna, ha a kérelmező ilyen igénnyel él. Az előterjesztő szerint ez a rendelkezés összhangban van a genfi egyezménnyel, amely csak azokat védi, akik közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük, szabadságuk veszélyben volt. Emellett a menedékjogi törvény több passzusát is sarkalatosnak minősítették.

Nem mehetnek az államhatár közelébe, akik a határvédelemmel kapcsolatos bűncselekmény miatt eljárás alatt allnak

A Stop Soros változtatott továbbá az államhatárról szóló törvényen, amely így kimondja: azok, akik határvédelemmel és államhatár rendjével összefüggő bűncselekmények elkövetése miatt eljárás alatt állnak, nem tartózkodhatnak a határvonaltól számított 8 kilométeres sávban. Azokra viszont nem vonatkozik a tilalom, akik a módosítást megelőzően legalább öt éve lakcímmel rendelkeznek a 8 kilométeres övezetben. Akik az államhatártörvény új szabályait megszegik, szabálysértést követnek el - rögzíti a módosított szabálysértési törvény.

Üdvözli a Fidelitas a parlament szerdai döntéseit
A Fidelitas az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: a parlament alkotmányozó többsége szerdán "újból megvédte a magyar embereket attól, hogy hazánkat is kevert népességű országgá alakítsák a bevándorláspárti álcivilek és ellenzéki támogatóik".
Azt írták, az alaptörvény hetedik módosításának célja, hogy megvédje Magyarország nemzeti szuverenitását és megtiltsa idegen népesség betelepítését az országba. A "Stop Soros" törvénycsomag pedig büntethetővé teszi az illegális bevándorlás elősegítését és szervezését, ezzel is megakadályozva, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon - tették hozzá.
Hangsúlyozták: a Fidelitas mindig kiállt Magyarország függetlensége mellett, és ezt az alaptörvény módosításának és a "Stop Soros" parlamenti támogatásával is megerősítették. Üdvözlik - fűzték hozzá -, hogy a kormány, a magyarok egyértelmű és erős felhatalmazásával, "Európa legszigorúbb illegális bevándorlást korlátozó szabályozásával", meg tudja akadályozni, hogy "nemzetközi embercsempész-szervezetek, NGO-k és hazai bevándorlást támogató civil szervezetek végrehajtsák a Soros-tervet".
A Fidelitas végezetül felszólította a módosítást nem támogató ellenzéki pártokat és képviselőket, adjanak magyarázatot arra, "miért állnak továbbra is az illegális bevándorlás és betelepítés oldalán", miközben a magyar emberek már a nemzeti konzultáció, a népszavazás és a 2018-as országgyűlési választás alkalmával is egyértelműen állást foglaltak a bevándorlással szemben.

A jogszabálycsomag kiegészítette a rendőrségről szóló törvényt is egyrészt azzal a meghatározással, hogy a rendőrség részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában. Másrészt része lett a törvénynek a határbiztosítási távoltartás intézménye annak érdekében, hogy a schengeni határvonaltól, illetve a határjeltől számított 8 kilométeres sávon belülre ne léphessenek olyanok - illetve a rendőrség eltávolíthassa onnan őket -, akikkel szemben a határzár tiltott átlépése, megrongálása, a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása, embercsempészés, jogellenes tartózkodás elősegítése vagy jogellenes bevándorlás elősegítése, támogatása bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban. A törvénycsomag a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

Az előterjesztés indoklása szerint a magyar emberek joggal várják el, hogy a kormány minden eszközzel lépjen fel az illegális bevándorlás és az azt elősegítő tevékenységek ellen. Ezt a célt szolgálja a "Stop Soros" törvénycsomag, amellyel "meg akarjuk akadályozni, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen" - írták.

MSZP: Az alaptörvény módosítása támadás az igazságszolgáltatás függetlensége ellen

Az alaptörvény-módosítás sok mindenről szól, de kiemelten a bírói függetlenség, az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadásról - jelentette ki az MSZP elnöke Budapesten szerdán. Tóth Bertalan Karácsony Gergellyel, a Párbeszéd társelnökével közösen tartott sajtótájékoztatót, amelyen felidézte: a Fidesz kétharmad hiányában már kísérletet tett arra, hogy létrehozza a közigazgatási felsőbíróságokat. Úgy fogalmazott, hogy ez arról szól: "házibíróságot" akarnak kialakítani, ahol nem csupán bírák, de kormánytisztviselők is hozhatnak döntéseket.

Az állam vagy az önkormányzat bármely hatósági döntésével szemben ennél a szervezetnél lehetne jogorvoslattal élni, viszont ha a bíróság a kormány érdekeit szolgálja, akkor az állampolgároknak esélyük sem lesz a jogaik megvédésére - hangoztatta az MSZP elnöke.

A szervezethez adó-, választási eljárási és közérdekű adatigénylési ügyek tartoznának. Ezek közül Tóth Bertalan a legutóbbiak bevonását nevezte a legfájóbbnak. A Kúria jelenlegi gyakorlata szerint nyilvánosak az adófizetői pénzzel kapcsolatos adatok, az új bíróság azonban "nyilván a kormány titkolózási érdekét" fogja szolgálni - fogalmazott. A szervezet talán a jogállamiság utolsó bástyáját támadja - jelentette ki az ellenzéki pártelnök. Azt mondta, nem kétséges, hogy a Fidesz ebben a formában állítja majd fel a szervezetet: meg kell nézni, hogy mit tett az Alkotmánybírósággal, a Legfőbb Ügyészséggel, az országos bírói irányítási rendszerrel. Nem csupán a bíróságokat támadja a nagyobbik kormánypárt, hanem a Magyar Tudományos Akadémiát is. Minden olyan szervezetbe belenyúl, amely még rendelkezik egy kis autonómiával - vélekedett.

Tóth Bertalan azt mondta: a fentiek miatt úgy döntöttek, hogy az alaptörvény-módosítás során nem nyomnak gombot, nem hajlandóak részt venni "ebben a propagandában". A "Stop Soros" törvénycsomagot szintén "propagandának" nevezte, amely még arra is lehetőséget ad, hogy meghurcoljanak civil szervezeteket vagy jogvédőket. Erre a javaslatra ezért nemmel szavaznak majd - közölte.
Karácsony Gergely felidézte, hogy ez már a hetedik alaptörvény-módosítás. Úgy fogalmazott: ebből is látszik, hogy a Fidesz által "gránitszilárdságúnak" ígért jogszabály "valójában inkább a vattacukorhoz hasonlít". Éppen a nagyobbik kormánypárt képtelen tisztelni az alkotmányt, pedig elvárja ezt minden magyar állampolgártól.

Úgy vélekedett, hogy a Fidesz minden aktuálpolitikai érdekét megpróbálja érvényesíteni az alaptörvényben. "Úgy váltogatja az alkotmányos alapelveit, mint más az alsónadrágját" - fogalmazott. A Párbeszéd társelnöke szerint a szabadságnak a jogállamban még megtalálható kis szigeteit is megpróbálják felszámolni. Ilyen például a Kúria, amely fontos döntéseket hozott közérdekű adatok nyilvánosságáról vagy választási ügyekben - tette hozzá. Úgy vélekedett, hogy most ezt a szervezetet is megpróbálják "politikai furkósbottá" változtatni, hogy továbbvihessék korrupt rendszerüket. Az MSZP-Párbeszéd szövetség nem fog részt venni "ebben a komédiában" - nyomatékosította Karácsony Gergely.

Arra a kérdésre, hogy a Lehet Más a Politikából kilépő Hadházy Ákost adott esetben befogadnák-e a frakcióba, Tóth Bertalan úgy felelt: a szövetség nyitott, és annak örülne, ha bővülni tudna. Egyelőre nem kaptak jelzést Hadházy Ákostól, de minden olyan demokratát várnak, aki a nemzeti együttműködés rendszerének lebontásáért küzd - közölte.

Egy másik kérdésre az MSZP-elnök azt válaszolta: nem fél attól, hogy Mesterházy Attila támogatói megnehezítenék a munkáját, mert minden tag a szocialista párt sikerében érdekelt.