Életfogytiglan: év végéig lesz válasz

Nem először támadják a legsúlyosabb börtönbüntetésre vonatkozó magyar szabályozást, sokallják a negyven évet is

Baranya Róbert – 2018.06.19. 02:08 –

Egyelőre nem tudni, hogy lesz-e a változás a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés szabályozásában, amelyre most az Európa Tanács szólította fel hazánkat.

A minisztérium és a kormány álláspontjának kialakítása folyamatban van – írta lapunk megkeresésére az Igazságügyi Minisztérium annak kapcsán, hogy az Európa Tanács szerint Magyarországnak felül kell vizsgálnia a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetésre vonatkozó szabályozását az európai emberi jogi egyezményben foglaltak megfelelő végrehajtása érdekében. A tájékoztatás szerint a tanács miniszteri bizottsága aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy számos elítélt a szabadlábra helyezés lehetősége nélkül tölti szabadságvesztését, valamint azért, mert az ítéleteket csak az újonnan bevezetett, úgynevezett kötelező méltányossági eljárás keretében vizsgálják felül.

A tárca hangsúlyozta: a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetésre vonatkozó szabályozás a 2011-es nemzeti konzultáció eredményeként került az új alaptörvénybe, akkor ugyanis az emberek mintegy kilencven százaléka támogatta az intézkedést. Emlékeztettek, hogy a Btk.-ra vonatkozó részt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) már korábban támadta. A strasbourgi bíróság 2014-ben egy ítéletben elmarasztalta az országot a tényleges, vagyis a felülvizsgálat lehetőségét kizáró életfogytiglani szabadságvesztés miatt, kimondva: a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségének kizárása megalázó bánásmódnak minősül. Erre rea­gálva a kormány új kegyelmi eljárást léptetett életbe, amelynek értelmében negyven év után automatikusan, hivatalból felülvizsgálják a legsúlyosabb mértékű szabadságvesztésre ítéltek ügyeit, amely akár feltételes szabadlábra helyezéssel is végződhet.

Az EJEB-nek azonban ez sem volt elég, egy újabb ítéletben túl hosszú időnek tartotta a negyven évet, és ezért ismét elmarasztalta hazánkat. A bírósági felülvizsgálatra legfeljebb huszonöt évet javasoltak. Az Igazságügyi Minisztérium aggályosnak nevezte a döntést, megvédte az intézkedést, és közölte, hogy a bíróság Nagykamarájához fordul az ügyben. Felhívták a figyelmet, az EJEB más esetben elfogadta a harminc év utáni vagy akár annál is későbbi felülvizsgálat lehetőségét. Most az Európa Tanács indított támadást a magyar szabályozás ellen, december 31-ig adva határidőt annak megváltoztatására. Ahogy a lapunknak adott válaszból kiderül, a kormány eddig az időpontig alakítja ki álláspontját.