Varsó fontos döntéseket akadályoz meg az EU-ban

Sajtóértesülések szerint Lengyelország a hetes cikkel visszavonását követeli

MH/MTI – 2018.06.14. 15:42 –

Amennyiben az Európai Bizottság nem állítja le a Varsóval szemben kezdeményezett 7. cikk szerinti eljárást, Lengyelország fontos döntéseket, többek között a közös európai menekültügyi rendszer reformját fogja akadályozni - értesült csütörtökön a Dziennik Gazeta Prawna című, tekintélyes lengyel napilap.

Az általában jól értesült, független gazdasági napilap egy meg nem nevezett, "a Brüsszellel folytatott párbeszéd hátterét ismerő" forrást idéz.

Mielőbbi határozott fellépést sürgettek a főbb EP-frakciók vezetői a lengyel igazságügyi reform ellen
Mielőbbi határozott fellépést sürgettek az  Európai Parlament (EP) legfőbb frakcióinak vezetői csütörtökön  a lengyel igazságügyi reform ellen,  amelynek értelmében július elején kényszernyugdíjaznák a varsói legfelsőbb bíróság minden harmadik jelenlegi tagját.
Az Európai Bizottság elnökének küldött közös levélben hangsúlyozták, hogy a vitatott lengyel igazságügyi reform keretében 65 évre csökkentik a legfelsőbb bíróság mostani tagjaira vonatkozó nyugdíjkorhatárt, így a 72 bíró közül 27-nek nyugdíjba kell vonulnia július 3-án.
"Ezzel az országban az utolsó független bíróság is megszűnhet rendesen működni, ami katasztrófa a lengyel állampolgárok és a lengyel demokrácia számára" - írta a néppárti, a szociáldemokrata, a liberális, a radikális baloldali és a zöldpárti képviselőcsoport vezetője.
Az aláírók felszólították a bizottságot, hogy az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárással párhuzamosan kezdeményezzen azonnali hatállyal kötelezettségszegési eljárást a konkrét jogszabály miatt, és utalja az ügyet az Európai Bíróság elé.
A levélben leszögezték: "az EU-nak ki kell állnia a lengyel állampolgárok és a jogállamiság védelme mellett, mindent meg kell tenni a bírói függetlenség megóvása érdekében".
Az uniós tagországok szakminisztereinek június 26-ai ülésén kerül sor a lengyel kormány hivatalos meghallgatására a hetes cikk szerinti eljárással összhangban. A bolgár soros uniós elnökség szóvivője közölte, a legtöbb tagállam által jóváhagyott mostani meghallgatáson a legsürgetőbb kérdésekre fognak fókuszálni. A tanács ezután dönthet majd a további lépésekről.
A lengyel parlament áprilisban megszavazta az Európai Bizottság által vitatott bírósági törvények egyes módosításait, a kormánypárt szerint ezzel eleget tettek a brüsszeli ajánlások egy részének. 


A Dziennik Gazeta Prawnát tájékoztató forrás szerint Varsó adott helyzetben "behúzza kéziféket" az uniós fórumon hozandó több fontos döntésben. 
A lap szerint Varsó nem számíthat arra, hogy a jogállamiság lengyelországi helyzetével kapcsolatban az Európai Bizottsággal (EB) folytatott vita hamarosan lezárul. A cikk felidézi: Frans Timmermans, az EB első alelnöke szerdán felszólította a lengyel kormányt, hogy további "sürgős" lépéseket tegyen a Brüsszel által vitatott lengyel bírósági törvények módosítása érdekében. Közben Varsó az eljárás leállítása reményében több, a brüsszeli ajánlásoknak megfelelő változást fogadott már el.

"Elleneztük már korábban a menedékjogi dublini rendelet módosítását (...), és behúzzuk a kéziféket a sokéves költségvetési keret kapcsán is" - közölte a forrás, hozzáfűzve: "kissé olyanok leszünk, mint amilyen Orbán (Viktor magyar kormányfő). Elviselhetetlenek". 

E magatartást a lap szerint Varsó a közös európai menekültügyi rendszer reformjára (Dublin IV.) vonatkozó tárgyalásokon is tanúsítani fogja az uniós tagországok állam- és kormányfőinek június végi brüsszeli csúcstalálkozóján.

Varsó részéről az uniós döntéshozatal akadályoztatásának célja Brüsszel "meglágyítása", mielőtt a jogállamisági vita a nyári szünet után folytatódna - véli a lap.

A cikk szerint Varsó egyúttal "bekeményítene" a lengyel-holland kétoldalú kapcsolatokban is. A lengyel politikai  vezetők ugyanis azzal vádolják Mark Rutte holland kormányfőt, hogy ő biztatja honfitársát, Timmermanst a Lengyelországgal folytatott vita hevítésére, és elsősorban azért teszi, mert Lengyelországnak és Hollandiának eltérő érdekei vannak a 2022-2027-es uniós költségvetési keret ügyében. 

Az Európai Bizottság tavaly decemberben indította el Varsóval szemben az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerint eljárást, melyben következő lépés Lengyelország meghallgatása lesz az EU-ügyekért felelős tagállami miniszterek június 6-ai tanácsülésén.