Ferenc Jóskától Antall József ismeretlen írásaiig

Négy kötetet mutatott be a VERITAS Intézet – A király megítélése, a szovjet táborok és a néhai miniszterelnök levelei

Vitéz Anita – 2018.06.14. 01:54 –

Négy újabb kötetet mutatott be a VERITAS Történetkutató Intézet, amelyek Ferenc József megítélésétől Antall József levelezésének ismeretlen dokumentumaiig mutatnak be érdekességeket.

Szabó Csaba és Szakály Sándor 20180614 Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár és Szakály Sándor, a VERITAS főigazgatója (Fotó: Bodnár Patrícia)

A budapesti Eötvös József Collegiumban mutatták be a VERITAS Történetkutató Intézet négy új kötetét kedden, az eseményen Szakály Sándor főigazgató elmondta: munkatársaival nem „vitathatatlan történelmet” akarnak írni, és érdemes vitatkozni a könyvekről. Mint hozzátette, elutasítják az „internetes világ” korának azt a jelenségét, hogy sokan olyasmit minősítenek, aminek a tartalmát nem is ismerték meg. A bemutatott négy könyvről azt mondta: főként évfordulókhoz kapcsolódnak az intézet által kutatott, 1867 és 1994 közötti időszakból. A VERITAS Évkönyv 2017 című kiadványt bemutatva Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója azt emelte ki: a huszonhárom szerző írása kivétel nélkül mind új eredményeket közölnek. Külön fölhívta a figyelmet például arra a tanulmányra, amely azt mutatja be, hogy Ferenc József megítélésénél miként lépett „a megtorlás királyának” képe helyébe a „békekirályé”. Utóbbi fogalmat vizsgálva Ligeti Dávid kimutatta, hogy a császár politikáját folytató IV. Károly trónra lépésekor deklarálta, hogy legfontosabb célja a világháború befejezése, azaz „visszaszerezni népeinek a béke nehezen nélkülözött áldását”. Az Elbától Vorkutáig: magyarok és magyarországi németek szovjet hadifogságban, kényszermunkán és a Gulágon című, tizennégy szerzős konferenciakötetről szólva Simon Attila, a szlovákiai Somorján működő Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója azt mondta: kitervelten, etnikai tisztogatások részeként deportáltak több százezer embert a Szovjetu­nióba, az elhurcoltak zöme pedig magyar vagy német nemzetiségű volt. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: a kommunizmus alatt az esemény irányított felejtés áldozatává vált, most pedig a történettudomány feladata, hogy mindazt, ami része volt a múltunknak, de nem lett része a történelmünknek, beemeljék az emlékezeti kánonba. Hollósi Gábor kötetét, A pozsonyi hídfő: a magyar-csehszlovák határrendező bizottság tárgyalásai (1947-1949) című munkát ismertetve Ujváry Gábor, a VERITAS intézetvezetője azt emelte ki: a trianonihoz képest további három falut Csehszlová­kiához csatoló 1947-es békeszerződés tragédia volt Magyarország számára, még akkor is, ha sikerült elérni, hogy a tervezettnél kisebb területet kelljen átadni. Tóth Eszter Zsófia Ceruzavonások Antall József arcéléhez – Levelek és interjúk című könyvét Marinovich Endre, a VERITAS főigazgató-helyettese ismertette. Kiemelte, hogy a szerző az 1954 és az 1990 között született források közlésével és elemzésével bemutatja Antall pályakezdését és rövid tanári pályafutását, valamint az apai örökség gondozását is. A kötetet záró, 1990-ben született gratuláló levél szerzője, Boross Péter volt miniszterelnök szintén jelen volt az eseményen.