Német-osztrák-olasz együttműködés indul az illegális migráció visszaszorítása

Bakondi: Egyre több ország ismeri fel a külső határ fontosságát - Németország és Ausztria rendőröket küld Albániába, 2,5 millió migránst csempésztek át a határokon világszerte 2016-ban

MH/MTI – 2018.06.13. 15:25 –

Együttműködést kezd az illegális migráció ellen Németország, Ausztria és Olaszország - jelentette be Horst Seehofer német belügyminiszter és Sebastian Kurz osztrák kancellár szerdán Berlinben.

Horst Seehofer az osztrák kormányfővel közösen tartott tájékoztatóján elmondta, hogy Matteo Salvini olasz belügyminiszter kezdeményezésére Róma, Bécs és Berlin együttműködést kezd a biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem és az illegális migráció területén. 

Bakondi: Egyre több ország ismeri fel a külső határ fontosságát
Egyre több ország ismeri fel, hogy a schengeni külső határ előtt kell megállítani az illegális migránsok tömegét - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.
Bakondi György kifejtette: az Európai Unióban egyre több tagállamban olyan politikai változások történtek, köztük parlamenti választások, amelyek kifejezésre juttatják a lakosság véleményét, miszerint az eddigi migrációs politika "nem mehet tovább".
A főtanácsadó kitért arra is, hogy az embercsempészés, az illegális migráció segítése valakiknek a politikai célokon felül üzleti hasznot is jelent.
Ez "jó üzlet", nagyobb haszonnal jár, mint a kábítószer-csempészet - ismertette.

 

 Sebastian Kurz kiemelte, hogy létre kell hozni az "illegális migráció ellen harcolni akarók tengelyét". Ehhez a törekvéshez kapcsolódik a három ország regionális együttműködése.

Hozzátette, hogy hatalmas változás történt az illegális migráció megítélésében 2015-2016 óta, amikor még erős ellenállásba ütközött a "nyitott határok politikája" elleni személyes fellépése. Most már viszont "rendkívül széles és nagy" a külső határ védelmét a középpontba helyező osztrák álláspontot támogató országok tábora - mondta.

Németország és Ausztria rendőröket küld Albániába a határvédelem megerősítésére

Horst Seehofer kiemelte, hogy Albánia egyre inkább a migráció "alternatív útvonala", ezért segíteni kell a helyi hatóságoknak. Sebastian Kurz azt mondta, hogy a balkáni migrációs útvonalat ugyan sikerült lezárni a 2015-ben elmélyült válság idején, de ismét növekedik az érkezők száma Görögországban, és "új fejlemények" mutatkoznak az "albán útvonal mentén".

Merkel: Minden tagország érdekeit figyelembe kell venni az EU menekültpolitikájában
Az Európai Unió valamennyi tagországának érdekeit figyelembe kell venni a közösség menekültügyi politikájában - mondta Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben a Charles Michel belga kormányfővel folytatott megbeszélése után.
A találkozó végén tartott közös tájékoztatón a kancellár hangsúlyozta: "Európa jövőjének és összetartásának lakmusztesztje, hogy miként kezeljük a migráció kérdését".
Kiemelte, hogy tartózkodni kell az egyoldalú, nemzeti szintű lépésektől, és közös megoldást kell kidolgozni.
Ez nehéz feladat, olyan, mint "a kör négyszögesítése, de Európának össze kell tartania, és éppen a mostani, törékeny helyzetben nagyon-nagyon fontos, hogy Németország se cselekedjen unilaterális alapon " - utalt Angela Merkel a belügyminiszterével, Horst Seehoferrel kialakult vitára.
A belügyminiszter és pártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU), valamint az Angela Merkel vezette testvérpárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyre növekvő része sürgeti, hogy tagadják meg a belépést a határon a máshol már nyilvántartásba vett menedékkérőktől, az iratok nélkül érkezőktől és azoktól, akiknek menedékjogi kérelmét elutasították, de mégis vissza akarnak térni Németországba.
A kancellár ezt elutasítja, és összeurópai megoldást szorgalmaz, amely a nemzeti határ helyett az EU közös határának védelmét helyezi középpontba.
A két politikus szerda este megbeszélést tart a berlini kancellári hivatalban. A német sajtóban válságtanácskozásként jellemzik a találkozót. Horst Seehofer egy szerdai nyilatkozatában jelezte, hogy még a héten le akarja zárni a vitát.
A nemzeti határ igazgatásának ügyében a migrációs válság 2015-ös elmélyülése óta van konfliktus a CDU és a CSU között. A nézeteltérés alapja az a 2015-ben bevezetett gyakorlat, hogy mindenkit beengednek az országba, ha a határon azt mondja, hogy menedéket akar kérni, függetlenül attól, hogy vannak-e papírjai, és regisztrálták-e más tagállamban.
A kormány azért döntött így, hogy elkerülje a menedékkérők feltorlódását a balkáni migrációs útvonalon, mert attól tartott, hogy a Nyugat-Európa felé igyekvő menedékkérők nagy száma megingathatja a Görögországtól Ausztriáig húzódó térség stabilitását. A CSU ezt kezdettől fogva rosszallta.
A változó intenzitású vita legújabb fejezete abban különbözik az előzőektől, hogy már a CDU jelentős része is egyetért a CSU által sürgetett egyoldalú intézkedésekkel. Ezt jelzi, hogy sajtóértesülések szerint a CDU és a CSU közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának keddi ülésén egy felszólaló CDU-s képviselő sem helyezkedett a pártelnök-kancellár álláspontjára.
A vita egy lehetséges, mindkét félnek az "arcvesztés" elkerülését kínáló kimenetele egy olyan megállapodás, amely az új EU-s menekültügyi rendszer kiépítésétől teszi függővé a nemzeti szintű határigazgatási szigorítás bevezetését.
Ezt javasolja a Bundestag európai ügyi bizottságának CDU-s elnöke, Gunther Krichbaum, aki egy szerdán ismertetett nyilatkozatában felvetette, hogy a kancellárnak a június végén tartandó EU-csúcson be kellene jelentenie, hogy Németország további egy évig folytatja a jelenlegi gyakorlatot, és ha akkor sem lesz egységes, működőképes uniós menekültügyi rendszer, nemzeti hatáskörben tesz lépéseket, amelyek között a menedékkérők visszautasítása is szerepelhet.

"Fontos, hogy ne várjunk a katasztrófa bekövetkeztéig, mint 2015-ben, hanem időben megtegyük az ellenlépéseket", ezért Ausztria is támogatja rendőrökkel Albániát - mondta. A júliusban kezdődő osztrák soros uniós elnökség programjáról elmondta, hogy meg kell erősíteni a Frontexet. Az EU-s határ- és partvédelmi ügynökségnek nagyobb személyzettel és több pénzzel kell rendelkeznie, mindenekelőtt pedig szélesebb jogkörrel.

A Frontex munkatársainak több lehetőséget kell adni arra, hogy fellépjenek az embercsempészekkel szemben, együttműködjenek EU-n kívüli, harmadik országokkal és megakadályozzák az embercsempészek hajóinak elindulását. A szervezet fejlesztésében és felhatalmazása, mandátuma bővítésében előre kell lépni az osztrák soros uniós elnökség idején, főleg a tagállami vezetők szeptemberi találkozóján - mondta Sebastian Kurz.

Horst Seehofer hangsúlyozta, hogy teljes mértékben támogatja az osztrák törekvéseket. Elmondta, hogy hogy Matteo Salvini olasz belügyminiszter kezdeményezésére Róma, Bécs és Berlin együttműködést kezd a biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem és az illegális migráció területén.

Sebastian Kurz kiemelte, hogy létre kell hozni az "illegális migráció ellen harcolni akarók tengelyét". Ehhez a törekvéshez kapcsolódik a három ország regionális együttműködése.

Hozzátette, hogy hatalmas változás történt az illegális migráció megítélésében 2015-2016 óta, amikor még erős ellenállásba ütközött a "nyitott határok politikája" elleni személyes fellépése. Most már viszont "rendkívül széles és nagy" a külső határ védelmét a középpontba helyező osztrák álláspontot támogató országok tábora - mondta.

Horst Seehofer a tárca menekültügyi reformjavaslataival, úgynevezett mestertervével kapcsolatban elmondta, arra törekszik, hogy még ezen a héten megállapodjanak Angela Merkel kancellárral a 63 pontos terv utolsó vitatott pontjáról, arról, hogy vissza lehet-e utasítani a határon a papírok nélkül érkező menedékkérőket, valamint azokat, akiket valamely más EU-s tagországban már nyilvántartásba vettek, és azokat, akiknek menedékjogi kérelmét már elutasították Németországban, és mégis vissza akarnak térni az országba.

Az egyelőre nem nyilvános tervnek  ez az eleme német sajtóértesülések szerint azt is tartalmazza, hogy a belépés megtagadása akkor kerülhet szóba, ha az adott évben érkezett menedékérők száma átlépi a 220 ezer főt. Ez a feltétel a koalíciós szerződésből következik, amely szerint az évi 180 ezer és 220 ezer közötti sávban kell tartani a menekültügyi rendszer keretében, humanitárius okokból befogadott emberek számát.

Angela Merkel az "illegális migráció ellen harcolni akarók tengelye" kifejezéssel kapcsolatban szerdán Berlinben egy más ügyben tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy "összeurópai megoldásra" kell törekedni. 

Hozzátette, hogy vannak "érkezési országok, amelyekbe sok migráns érkezik, ez jelen pillanatban különösen Olaszország, de amint tudjuk, ilyen ország Görögország is, és bizonyos mértékig Spanyolország, ezért sok ilyen együttműködési formára van szükség, nem csak erre az egyre, hanem sok továbbira is, ha közösen akarunk választ adni az illegális migráció kérdéseire, és a legális migráció formáit is akarjuk".

ENSZ: 2,5 millió migránst csempésztek át a határokon világszerte 2016-ban. 
Legkevesebb 2,5 millió migránst szállítottak át illegálisan a határokon világszerte embercsempészek 2016-ban, amivel több mint 7 milliárd dolláros (1904 milliárd forintot) bevételre tettek szert - áll az ENSZ bécsi székhelyű Kábítószer- és Szervezett Bűnözés Elleni Hivatalának (UNODC) a migránscsempészetről szóló első globális tanulmányában, amelyet szerdán hozott nyilvánosságra. Az UNODC összehasonlításképpen megjegyzi: az Egyesült Államok és az EU-tagállamok ekkora összeget költöttek 2016-ban a humanitárius segélyezésre világszerte. A bűnözésnek ez a határokon átívelő formája a legkiszolgáltatottabbakat használja ki a kiszolgáltatottak közül - mondta Jean-Luc Lemahieu, az UNODC elemzési osztályának vezetője.