Reménykeltőnek tartja a világ a Trump-Kim-találkozót

Moszkva: Oroszország segíthet Észak-Koreának a nukleáris fegyverek megsemmisítésében

MH/MTI – 2018.06.12. 11:52 –

Az Észak-Korea legfőbb szövetségesének számító Kína kedden üdvözölte Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un phenjani vezető szingapúri csúcstalálkozóját, és teljes atommentesítésre szólította fel kelet-ázsiai szomszédját, míg Abe Sindzó japán miniszterelnök reméli, hogy a találkozó megoldást jelenthet az észak-koreai nukleáris és ballisztikusrakéta-program jelentette fenyegetések, illetve a Phenjan által évtizedekkel korábban elrabolt japán állampolgárok ügyében is.

 EU: a diplomácia az egyetlen út a tartós béke megteremtésére
Az Egyesült Államok elnöke és Észak-Korea vezetője között létrejött csúcstalálkozó megerősíti szilárd meggyőződésünket, amely szerint a diplomácia az egyetlen út a tartós béke megteremtéséhez a Koreai-félszigeten - közölte nyilatkozatában Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedden.

A főképviselő hangsúlyozta, a diplomáciai utak keresése gyakran kihívást jelent, de mindig kifizetődő.

Mogherini a csúcstalálkozót létfontosságú és elengedhetetlen lépésnek nevezte, amely - mint írta - a koreai kapcsolatokban és a félszigeten eddig elért pozitív eredményekre épült, az északi- és dél-koreai vezetés bölcsességének és elhatározásának köszönhetően.

Kiemelte: a nemzetközi közösség és az ENSZ Biztonsági Tanácsa végső célja továbbra is a Koreai-félsziget teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan nukleáris leszerelése. Donald Trump és Kim Dzsong Un által aláírt közös nyilatkozat világosan mutatja, hogy ez a cél megvalósítható - húzta alá.

 Az Európai Unió továbbra is készen áll arra, hogy elősegítse és támogassa a folytatólagos tárgyalásokat és más, a bizalom kiépítésére irányuló lépéseket a nukleáris fegyverektől mentes Koreai-félsziget tartós békéje, biztonsága és jólétének biztosítása érdekében - tette hozzá Mogherini.

Moszkva: Oroszország segíthet Észak-Koreának a nukleáris fegyverek megsemmisítésében

Oroszország egészében pozitívan értékeli azt az impulzust, amelyet az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó adott a Koreai-félsziget válságának rendezésében, és segítséget nyújthat Észak-Koreának a nukleáris fegyverek megsemmisítésében - jelentette ki Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes orosz hírügynökségeknek, a keddi szingapúri Trump-Kim találkozót kommentálva.

"Nem tudjuk most nem üdvözölni azt, hogy fontos lépés történt. Az ördög természetesen a részletekben bújik meg és meg kell ismerkedni a konkrétumokkal. De az impulzust a mi értelmezésünk szerint megadták" - mondta a diplomata a TASZSZ hírügynökségnek.

Rjabkov szerint Moszkva arra számít, hogy a rendezés érdekében szükség lesz a hathatalmi formátumhoz - az Észak- és Dél-Korea, Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Japán között folytatott tárgyalásokhoz - való visszatéréshez.
"Kínai barátainkkal és a hatoldalú tárgyalások más részvevőivel együtt arra számítunk, hogy eljön az a pillanat, amikor erre a felállásra ismét igény lesz és folytatjuk a munkát az eredmény érdekében" - mondta.

Rjabkov a RIA Novosztyi hírügynökségnek kijelentette: "abban az esetben, ha pozitív precedens jön létre a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének ügyében", akkor azt Oroszország nemcsak üdvözölni fogja, de ahhoz maximális politikai és megvalósítási támogatást nyújt.
Rjabkov ugyakkor megjegyezte: az utóbbi időben egy sor válság- és konfliktushelyzet rendezésének mikéntjével kapcsolatban aggályok merültek fel.

Leonyid Szluckij, az orosz parlament alsóháza külügyi bizottságának elnöke szerint Trump és Kim "történelmi" találkozója alap lehet a további tárgyalásokhoz. Úgy vélekedett, hogy azonnali eredményekre nem lehet számítani, de fontosnak nevezte, hogy a felek megőrizzék pozitív hozzáállásukat és tartózkodjanak egymás sértegetésétől. Rámutatott, hogy a Koreai-félsziget körüli válság kizárólag diplomáciai eszközökkel, lépésről lépésre, az orosz-kínai útiterv teljesítésével és a hathatalmi formátumhoz való visszatéréssel rendezhető.

Vlagyimir Dzsabarov, a felsőházi külügyi bizottság első elnökhelyettese úgy vélekedett, hogy Kim Dzsong Un mindaddig aligha megy bele a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésébe, amíg ki nem épül a regionális biztonsági rendszer. A politikus szerint ehhez időre és kezes országokra lesz szükség. Mint mondta, Kim "túlságosan jól emlékszik" arra, hogy mi történt Szaddám Huszein iraki és Moammer Kadhafi líbiai vezetővel, ezért "a nukleáris fegyver számára a biztonság garanciája". Méltatta ugyanakkor, hogy a találkozó létrejött és "minden elmozdult a holtpontról".

Peking üdvözölte a találkozót, és teljes atommentesítésre szólította fel Észak-Koreát 

Az Észak-Korea legfőbb szövetségesének számító Kína kedden üdvözölte a csúcstalálkozót és teljes atommentesítésre szólította fel kelet-ázsiai szomszédját.

"Fontos tény, hogy a két ország legfelsőbb vezetői egyenlőkként ültek tárgyalóasztalhoz, és mindez egy új korszak kezdetét jelenti" - mondta újságíróknak Vang Ji kínai külügyminiszter.

Vang Peking támogatásáról biztosította a feleket. A külügyminiszter leszögezte, hogy Kína fontos és kivételes szerepet játszott a közeledésben, s ezt folytatni kívánja.

A kínai diplomácia vezetője egyúttal szót emelt a Koreai-félsziget békéjéért is. Szerinte a Szöul és Phenjan közötti békekötés választ jelentene Észak-Korea jogos biztonsági aggályaira. Az 1950-53-as koreai háborút békekötés helyett fegyverszünet zárta, így Észak- és Dél-Korea jogilag még mindig háborúban áll egymással.

Keng Suang külügyi szóvivő nem sokkal később arra utalt, hogy Kína szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa megfontolhatná a Phenjannal szemben elrendelt szankciók felfüggesztését vagy feloldását, ha Észak-Korea tartja magát a testület határozataihoz, és sikerült haladást elérni a diplomáciai tárgyalásokon.

"A szankciók nem öncélúak. Úgy gondoljuk, hogy a Biztonsági Tanácsnak erőfeszítéseket kellene tennie a jelenlegi diplomáciai törekvések támogatása érdekében" - magyarázta Keng.

A japán kormányfő reméli, hogy a találkozó az észak-koreai válság megoldásához vezet
Reményének adott hangot kedden Abe Sindzó japán miniszterelnök, hogy Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető Szingapúrban lezajlott találkozója elvezethet a megoldáshoz az észak-koreai nukleáris és ballisztikusrakéta-program jelentette fenyegetések, illetve a Phenjan által évtizedekkel korábban elrabolt japán állampolgárok ügyében is.

Észak-koreai katonai létesítményeket megfigyelő műholdat bocsátott fel Tokió
Japán észak-koreai katonai létesítményeket megfigyelő műholdat bocsátott fel kedden egy H2A típusú rakétával - jelentette a Japán Űrügynökség (JAXA).
A rakétát a JAXA Kagosima prefektúrában lévő állomásáról, a Tanegasima Űrközpontból lőtték fel, helyi idő szerint délután fél kettő előtt néhány perccel. A rakéta a tervezettnek megfelelően haladt, az adatgyűjtő műhold pedig rendben levált róla - tudatta a JAXA.
A radaros felderítő műhold feladatai között van az észak-koreai rakétarendszer fejlődésének megfigyelése. A japán kormány jelenleg négy radaros és két optikai érzékelőkkel rendelkező típusú műholdat alkalmaz.
Tokió célja, hogy ezek számát együttesen tízre növelje. A radaros érzékelőkkel ellátott műholdakat nem befolyásolja az időjárás, képesek átlátni a felhőkön, és éjszaka is fotókat készíteni, az optikai műholdak pedig a földről az emberi szem érzékelésével azonos képek készítésére alkalmasak. 1998-ban Észak-Korea műholdhordozó rakétát bocsátott fel, amelynek egyes részei elrepültek Japán felett. Ez késztette Japánt arra, hogy felderítő műholdakat gyártó programot indítson.

"Észak-Korea gazdag ásványkincskészlettel és szorgos munkaerővel bír, fényes jövő elé néz, ha a megfelelő úton halad tovább" - mondta Abe.

A csúcstalálkozóval kapcsolatban több japán politikus is megszólalt. Kono Taro japán külügyminiszter kijelentette: Tokió arra összpontosít, hogy Phenjan valóban tanúbizonyságot tesz-e tömegpusztító fegyvereinek és rakétáinak leszereléséről. Onodera Icunori japán védelmi miniszter azonban figyelmeztetett: még ha tettek is bizonyos ígéreteket a csúcstalálkozón, Japánnak nem szabad óvatlanná válnia, amíg gyakorlatba nem ültetik azokat.

Az észak-koreai atommentesítés mellett Tokiónak fontos célja az is, hogy megoldást találjanak a Phenjan által évtizedekkel korábban elrabolt japán állampolgárok kérdésére. Abe a csúcstalálkozó előtt kijelentette: hajlandó lenne Kimmel találkozni ennek érdekében.

Kono Taro e kérdéssel kapcsolatban rámutatott: az emberrablások ügyében Phenjannak és Tokiónak egymás közt kell majd dűlőre jutnia. 
A japán külügyminiszter szerdán Dél-Koreába utazik, hogy a szingapúri csúcson ugyancsak részt vevő Mike Pompeóval, az amerikai diplomácia vezetőjével, illetve Kang Kjung Va dél-koreai külügyminiszterrel találkozzon.

Japán számára Észak-Korea atom- és ballisztikus rakétaprogramja jelenti biztonságára a legnagyobb fenyegetést, hiszen Phenjan rakétakísérletei során a Japán irányába lőtte ki tesztrakétáit, amelyek általában a Japán-tengerbe csapódtak. Tavaly az egyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta azonban át is repült a szigetország felett. 

Malajzia megnyithatja phenjani nagykövetségét

Mahathir Mohamed malajziai miniszterelnök azt mondta: reményei szerint Washington és Phenjan elfogadja annak tényét, hogy ha eredményeket akarnak elérni, a további kétoldalú megbeszélések során mindkét félnek fel kell készülnie arra, hogy engedjen a másiknak. "Nem fog kedvező eredményekkel járni, ha azt várják el, hogy csak az egyik oldal tegyen engedményeket" - mondta.

 A malajziai kormányfő előzőleg a Nikkei Asian Review című japán lap által hétfőn közzétett interjújában bejelentette, hogy országa újból megnyitja phenjani nagykövetségét, jelezve, hogy vége a két ország között annak a viszálynak, amely Kim Dzsong Un féltestvérének, Kim Dzsong Nnamnak a tavaly februári Kuala Lumpur-i meggyilkolása miatt alakult ki országaik között.

Prága pozitívan ítéli meg a csúcsot

Andrej Babis cseh miniszterelnök pozitívan értékeli az amerikai elnök és az észak-koreai vezető csúcstalálkozóját, és azt reméli, hogy a régióban csökkenni fog a háború kirobbanásának kockázata. A cseh külügyminisztérium nyilatkozatban üdvözölte Donald Trump és Kim Dzsung Un találkozójának eredményeit.

A cseh kormányfő újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy Donald Trump üzletember, ezért a problémák megoldására törekszik. "Amennyiben ez sikerül, és ez a nem demokratikus rendszer lemond az atomfegyverekről, az nagy siker lesz" - tette hozzá.

Úgy vélte: minden bírálat ellenére pozitív dolog, hogy az amerikai elnök még egy ilyen rendszer vezetőjével is leült tárgyalni. "Úgy gondolom, hogy ez pozitív dolog. Reméljük, hogy sikerül megoldani a régió történelmi problémáját, és a háborús veszély elhárul. Nagy kár, hogy a múltban nem így oldottuk meg más diktátorok problémáját, és nem igyekeztünk beavatkozások helyett tárgyalásokkal rendezni a helyzetet" - fejtette ki a politikus a közszolgálati cseh televízióban.

A prágai külügyminisztérium közleményében hangsúlyozta: "Csehország üdvözli az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó eredményeit, és azt, hogy mindkét fél kifejezte igyekezetét a kétoldalú kapcsolatok javítására és a tartós béke megteremtésére a Koreai-félszigeten. Üdvözöljük Észak-Korea kötelezettségvállalását, hogy lépéseket tesz a teljes nukleáris leszerelés érdekében".

Az amerikai politikusok nem egyhangúlag tartják jónak a csúcsot 

A szenátus republikánus többségi vezetője, Mitch McConnell az amerikai-észak-koreai kapcsolatok javításában megtett "az első nagy lépésnek" nevezte a csúcstalálkozót, hozzátéve, hogy a lépés jelentős volt, de hogy döntőnek minősíthető-e, azt majd az mutatja meg, hogy az észak-koreai vezető betartja-e vállalásait. "A tárgyalások következő szakaszában majd lemérhetjük, hogy sikerül-e ellenőrizhető megállapodásra jutni" - fogalmazott McConnell szenátor a kongresszus épületében újságíróknak. Hangsúlyozta egyúttal azt is, hogy "nekünk és szövetségeseinknek fel kell készülnünk arra, hogy ismét a lehető legnagyobb nyomásgyakorlással éljünk".

Ezt az álláspontot fejtette ki Paul Ryan házelnök is. A republikánus politikus szerint "csak az idő mondja meg, hogy Észak-Korea most komoly volt-e, ám nekünk közben folytatnunk kell a maximális nyomásgyakorlás politikáját".

Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke örömét fejezte ki a csúcstalálkozó miatt, de hiányolta a konkrétumokat a megállapodásból. Megjegyezte: reméli, hogy a részleteket majd Mike Pompeo külügyminiszter szenátus meghallgatásán megismerheti.

Demokrata párti politikusok nyíltan fenntartásokkal fogadták a csúcstalálkozó eredményeit. Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti frakciójának vezetője - akit jelenleg a legbefolyásosabb demokrata párti politikusként tartanak számon Washingtonban - így fogalmazott: "Trump elnök egy brutális és elnyomó diktatúrának megadta azt a legitimitást, amelyre az oly régóta vágyott". Schumer felhívta a figyelmet arra, hogy a két vezető politikus által aláírt dokumentumban sem határozták meg, hogy mit is jelent az atomfegyver-mentesítés. "Ha ezek után semmi nem történik - szögezte le Schumer - akkor az egész csúcstalálkozó nem volt több egy sima valóság-shownál". 

Bill Clinton volt amerikai elnök az ABC televízióban egyértelműen dicsérte a csúcstalálkozót, hangsúlyozva hogy már a találkozó és a tárgyalások ténye is üdvözlendő és üdvös a két ország, valamint az egész világ számára.

Porosenko üdvözölte a találkozót, de Ukrajna példájára figyelmeztetett

Üdvözölte és történelminek nevezte Petro Porosenko ukrán államfő Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető keddi szingapúri csúcstalálkozóját, de reményét fejezte ki egyúttal, hogy a felek nem feledkeznek meg arról, milyen következményei lettek Ukrajnára nézve az úgynevezett budapesti memorandum hiányosságainak.

"Trump elnök határozott vezetésének hála, a béke megteremtése a Koreai-félszigeten ma már nem tűnik annyira lehetetlennek" - hangoztatta az ukrán elnök szerdán a Twitteren közzétett mikroblogjában. Azt hangoztatta ugyanakkor: reméli, hogy az Egyesült Államok részéről a félsziget atommentesítéséért nyújtandó biztonsági garanciák esetében figyelembe veszik az Ukrajna biztonságát szavatolni hivatott egykori,  úgynevezett budapesti memorandum hiányosságait.

Budapesten 1994-ben írt alá memorandumot Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben Ukrajna lemondott atomfegyvereiről, cserébe az aláíró nagyhatalmak garantálták függetlenségét és területi épségét. 2014 tavaszán a memorandumot aláíró egyik állam, Oroszország önkényesen magához csatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, és fegyveres konfliktust robbantott ki Ukrajna keleti részében, a Donyec-medencében. Utóbbi esetében Moszkva tagadja, hogy köze lenne a válsághoz, amelyet Ukrajnán belüli belháborúnak, polgárháborúnak minősít, ezzel szemben Kijev azt külső, konkrétan orosz agressziónak nevezi. A Krím elcsatolását Moszkva egy jogellenesen megrendezett és lebonyolított helyi népszavazás eredményével indokolja, viszont sem Kijev, sem az EU-, illetve a NATO-tagállamok nem ismerik el legitimnek a Krím Oroszország által végrehajtott annexióját.