Terápiás utazás a sivatagban

Boldizsár Ildikó meseíró, meseterapeuta szerint Az Ezeregyéjszaka meséi egyetemes alkotás, amely nem más, mint az emberiség komplex tablója

Petrovics Gabriella – 2018.06.12. 03:30 –

A mesékről sokan azt gondolják, kizárólag a gyerekeknek szólnak, de bizonyos élethelyzeteken a felnőtteket is átsegíthetik. A Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett Margó Irodalmi Fesztiválon a hétvégén Boldizsár Ildikó író, mesemondó és -kutató a műfajra mint terápiás lehetőségre is felhívta a figyelmet.

Manapság lesajnálják és a gyerekkorral azonosítják a mesét, azonban ez az egyik legősibb, eredetileg a felnőttek szórakoztatására-okulására szolgáló műfaj – mondta Valuska László újságíró, szerkesztő a hét végén zárult Margó Irodalmi Fesztiválon Boldizsár Ildikóval tartott beszélgetésen. Az író, mesemondó és -kutató célja mindig is az volt, hogy visszaadja a felnőtteknek ezt a műfajt, mert bevallása szerint mindazt, amit a világról gondol, történeteken keresztül tudja a legpontosabban visszaadni. Első könyve 1991-ben jelent meg Amália álmai – Mesék a világ legszomorúbb boszorkányáról címmel, amelyet számos további követett. Emellett megírta a Metamorphoses Meseterápiás Módszer három alaptankönyvét is. A Marokkóból nemrég hazaérkezett szerző Az Ezeregyéjszaka meséit tanulmányozta, azokat a vidékeket – sivatagokat, oázisokat és királyvárosokat – járta, ahol a bőrcserzők, gabonakereskedők, tevehajcsárok, aranymívesek, valamint a varázslatos nők és asszonyok még ma is pont úgy élnek, ahogy a mesékben.

Elmondása szerint az elmúlt harminckét év fáradalmait szerette volna kipihenni, valamint a sivatagban megtalálni az új utat. Hozzátette: egyfajta szellemi felfrissülés, feltöltődés volt ez az utazás, hiszen az elmúlt évtizedekben az európai mesékről mindent megtudott, s végtelen kíváncsiság élt benne az idegen kultúra és Az Ezeregyéjszaka meséi iránt. Az arab–perzsa szerzők által írt és a 8–18. században keletkezett mesefolyam egyetemes alkotás, máshol és máshogy tudnak hatni, mint a magyar mesék – magyarázta az író.

Mint rámutatott, a BBC kulturális rovatának globális felméré­sében, amely a magyar Forbes magazin honlapján tavasszal jelent meg, írók, költők, egyetemi professzorok, újságírók és kritikusok szavaztak, és Az Ezeregyéjszaka meséi a százas lista hatodik helyére került, megelőzve olyan műveket, mint a Száz év magány vagy a Hamlet. Ez a hatalmas gyűjtemény nem más, mint az emberiségről alkotott komplex tabló – hangsúlyozta Boldizsár Ildikó.

Szerinte igazából ez a lista csak vitaindító volt arról, hogy vajon miért lesznek bizonyos történetek hangsúlyosak, hogyan maradnak fenn évszázadokkal vagy akár évezredekkel később is, és hogy vajon ezeknek a történeteknek az elmesélése miként győzi le a megosztottságot, ösztönöz változásra.
Boldizsár Ildikónak egyébként az idén jelent meg a Hamupipőke Facebook-profilja – Meseterápiás esetek című kötete, amely a szerző praxisából mutat be helyzeteket, a problémák és a kliensek sokféleségével bizonyítva a meseterápia változatos és széleskörű alkalmazási lehetőségeit.

Többek között egy motiválatlan gimnáziumi fiúosztály, börtönbüntetésüket töltő anyák és gyermekeik, egy sikeres, ám kórosan elégedetlen középkorú férfi, egy életközepi válságba került nő és egy szerelmi háromszögben vergődő, döntésképtelen pár történetét ismerheti meg az olvasó, a terápiához tartozó mesékkel együtt. A könyv várhatóan az idén ősszel németül is megjelenik.